Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A berlini magyar nagykövetségen tartott munkaebéden egyebek mellett a Daimler, a Hochtief és a Siemens képviselői vettek részt.
Varga Mihály a találkozón úgy fogalmazott: "az elmúlt három év talán nem volt hiábavaló", de a sikerre "nincsen teljes körű garancia". "Sok minden függ attól, hogy mi történik Európában, és a stabilizációs eredmények nagyon hamar el fognak tűnni, ha nincs a gazdaságban növekedés" – tette hozzá.
A növekedés beindítása azonban "egyedül nem megy" – emelte ki a miniszter, aki partnerséget ajánlott a Magyarországon működő német cégeknek.
Varga Mihály azt mondta: a 2010-es kormányváltáskor "a magyar gazdaság helyzete nagyjából a görögökéhez volt hasonlítható". Az államháztartási hiány hét százalék felett volt, az államadósság pedig 83 százalékon, és az aktív népesség 55 százaléka dolgozott, holott az uniós átlag 65 százalék. Az új gazdaságpolitika hatására azonban a hiány az utóbbi két évben már 3 százalék alatt volt, az államadósság növekedésének folyamata megállt és megfordult, jelentősen csökkent a devizakitettség, az országkockázat és a kamatszint, "szerény mértékben" a foglalkoztatottságban is sikerült előrelépni - mondta még a miniszter.
A stabilizáció érdekében a kormány egyebek mellett megváltoztatta az adók közötti arányokat. Ennek "ennél az asztalnál nem mindenki örül" - jegyezte meg Varga Mihály a német nagyvállalati szektor képviselői előtt, hangsúlyozva, hogy a témával kapcsolatban "nyitott a felvetésekre".
Elmondta: a kormány az adórendszerbe kiegészítő elemeket is beépített, mert azt az elvet képviselte, hogy a stabilizációból részt kell vállalnia mindenkinek. Ugyanakkor az országkockázat csökkenése azoknak a vállalkozásoknak is segített, amelyek részt vettek a stabilizációban – állította.
