szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Hamar elbukhat a miniszterelnök luxusáfa-ötlete az Európai Bizottságnál. Ez nemcsak a jelenlegi szabályokba nem fér bele, hanem szembemegy az egyik legfontosabb uniós adóreformmal is, és a bizottság valószínűleg nem fogadja engedékenyen a magyar kezdeményezést.

Komoly az esély, hogy a kormány nem lesz képes megvalósítani Orbán Viktor újabb javaslatát a luxusáfa bevezetésére. Az ötlet ugyanis pontosan szembemegy az Európai Bizottság (EB) elmúlt években kialakult politikájával, amely az Európai Unióban egységesítené a tagállamok általános forgalmi adóit.

A miniszterelnök pénteken reggel a Kossuth rádióban jelentette be, hogy az eddigi áfakulcsoknál jóval magasabb, 30-35 százalékos luxusáfát vezetne be a kormány a luxuscikkekre – például a nagy értékű autókra, ékszerekre –, hogy igazságosabbá tegye az adórendszert.

Egyszer már lepattantunk

Egy luxuscikkekre vonatkozó, 35 százalékos áfakulcs ötletével nemzetgazdasági miniszterként már 2011-ben megpróbálkozott Matolcsy György az EU adóügyi biztosánál, de a kezdeményezés gyorsan elbukott. Az áfa meghatározását uniós irányelv korlátozza, és mivel eszerint legfeljebb három kulcs lehet érvényben, Magyarország meglévő három mellé (akkor a 25 százalékos fő kulcs mellett az 5 és 18 százalékos kedvezményes kulcs volt érvényben) nem vezethetett be egy negyedik, magas kulcsot.

Pedig Matolcsy már jegybankelnök, de még mindig az van, amit ő akart
©

A luxusáfa a kormány „adóforradalmának” fontos eleme lett volna. Matolcsy György akkoriban egy cikkében például egy „széthúzott áfarendszer” terveiről számolt be, és mint írta, „jobb volna öt kulcs – 5, 15, 20, 25, 30 százalékkal –, de az unió még nem engedi". Az ötkulcsos áfa Matolcsy régi ötlete. Már a 2010-es országgyűlési választások előtt is azt mondta, hogy a fogyasztást társadalmi rétegenként eltérő mértékben kellene adóztatni. Vélhetően az uniós akadály lehetett az egyik oka az új típusú fogyasztási adók bevezetésének, amik bizonyos értelemben alternatív áfaként működnek egy-egy speciális területen.

Szemben az uniós áfareformmal

Az egyértelmű bizottsági ellenállás dacára Orbán Viktor szerint most "újabb nekirugaszkodásra lesz szükség". Ezzel azonban a miniszterelnök éppen az egyik legfontosabb EU-s reformnak ugrana neki, és a reform kerékkötőjeként a kabinet nem számíthat támogatásra a bizottságtól. Egy újabb magyar áfakulcs ugyanis nem csak a jelenlegi EU-s irányelvekkel menne szembe, hanem a bizottság hozzáadott érték adóra vonatkozó terveivel.

A bizottság már 2010-ben felvetette, hogy szükség lenne egy átfogó, az összes európai uniós tagállamra kiterjedő áfareformra. A bizottság célja, hogy egyszerűbb, egységesebb és a jelenlegi eltérő tagállami gyakorlatoknál hatékonyabb hozzáadott érték adózás alakuljon ki az EU-ban (a felvetés a Value Added Taxre vonatkozott, ami a magyar általános forgalmi adó megfelelője). A reformra azért van szükség, mert az eltérő tagállami hozzáadott érték adók jelentős mértékben rontják az európai gazdaság versenyképességét.

A reformkezdeményezés miatt elvégzett konzultációból a bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a 27 különböző áfarendszer az EU-n belüli kereskedelem fő akadálya, ami megakadályozza, hogy a gazdaság kihasználja a közös piac előnyeit, és ezzel alá is ássa a közös piac működését. A különböző áfarendszerek ugyanis rendkívül bonyolulttá, és így költségessé teszik a határokon átívelő kereskedelmet, amely fékezi a vállalkozásokat, hogy ilyen üzletekbe fogjanak. A konzultáció során a résztvevők arra is felhívták a bizottság figyelmét, hogy a tagállami áfarendszerek eltérése miatt EU-n kívüli partnerekkel gyakran sokkal könnyebb és nyereségesebb üzletelni, mint EU-n belüliekkel.

Na persze, a telekomadó...

A telekomadó esete utalhat arra, hogy a kormány sikerrel bevezethet olyan adóváltozásokat, amelyeket a bizottság először nem fogad el. Az Európai Bizottság éppen a napokban fújt visszavonulót a magyar, valamint a spanyol telekomadóval kapcsolatos perben, mert egy hasonló ügyben veszített Franciaországgal és Máltával szemben az Európai Bíróságon. Az EB még 2010 végén indított kötelezettségszegési eljárást hazánk ellen a különadó miatt, amely 2012 októberében lépett a bírósági szakaszba. A kormány mozgásterét növelheti az is, hogy az EU politikája jelenleg meglehetősen kiszámíthatatlan a közösség monetáris és fiskális problémái miatt, amelyeket a gazdasági válság hozott felszínre.

A telekomadó alapján valószínűsíthető egy olyan forgatókönyv, hogy a kormány belefoglalja az adótörvényekbe a luxusáfát annak ellenére, hogy tisztában van az EU ellenállásával. A kabinet ebben az esetben arra játszhatna, hogy egy-két év múlva a bizottság vagy meghátrál vagy nem, és addig is a luxusáfa része lesz a magyar adórendszernek. Adószakértői vélemények szerint azonban kevés az esély, hogy a luxusáfa egyáltalán eljut az Országgyűlés jóváhagyásáig. 

A telekomadó és az áfa kérdése két teljesen különböző terület, és a bizottság nem valószínű, hogy az utóbbin is meghátrálna. Ugyanis semmi jel nem mutat arra, hogy az EU letér az adóharmonizáció útjáról, sőt egyre inkább ebbe az irányba halad a bizottság politikája. Emiatt arra lehet számítani, hogy a kormány erős informális jelzéseket kap majd a bizottságtól arra, hogy nem fogadja el az új magyar áfakulcsot. Ha a kormány ennek ellenére nem hátrál meg, hamar jogsértési eljárás lehet az ügyből, és ez megakadályozhatja, hogy jövő januárban életbe lépjen az új adó. Bizonyos esetekben a bizottság a szokottnál rövidebb idő alatt is nyomást tudott gyakorolni a magyar kormányra, ezt láthattuk például a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét sértő új jegybanktörvénnyel kapcsolatban 2012-ben.

Ki kell fizetni a családok 13. havi fizetését

Az elmúlt három évben már több alkalommal is világossá vált, hogy a fogyasztási adók égbe emelésére azért van szükség, mert a kormány egyirányú utcába kényszerítette a gazdaságpolitikát a személyi jövedelemadó (szja) és a társasági adó csökkentésével. Az adócsökkentések miatti bevételkieséssel keletkezett költségvetési lyukat egy lépésben be lehetne tömni például azzal, ha a kabinet 16-ról 20 százalékra emelné a személyi jövedelemadó kulcsát. Egy ekkora államadósság-terhet cipelő ország ugyanis nem képes működni ilyen alacsony jövedelemadó-szinttel, még a jóval kevesebb adóssággal rendelkező Szlovákiában is 19 százalékos az szja-kulcs.

A jövedelemadók csökkentése hatalmas lyukat ütött a költségvetés bevételi oldalán, amit a kormány eddig is döntően új fogyasztási típusú adókkal vagy áfa- és jövedékiadó-emelésekkel próbált betömni. Ezzel a magyar áfa a világ legmagasabb hozzáadott érték adója lett, például a svéd 25 százalékos áfakulcs is elmarad mögötte. Végeredményben erről szóltak a telekom- és az energetikai cégekre, valamint a hipermarketekre kivetett válságadók is, illetve ilyen az idén bevezetett, augusztustól emelkedő pénzügyi tranzakciókat terhelő illeték, a telefonadó, a chipsadó és a biztosítási adó is.

A kormány a telekomadó ügyében is nyert
©

Az újabb áfaemelésre ismét egy közvetett szja-csökkentés miatt van szükség. A kormány szerdán döntött a családi adókedvezmény kiterjesztéséről. A 2011 óta hatályos kedvezmény egy részét az alacsonyabb jövedelmű, több gyermeket nevelő családok nem tudták eddig kihasználni, ugyanis az adókedvezmény összege nagyobb volt, mint a jövedelmük után fizetendő adó. A kormány most úgy döntött, hogy ezeknek a családoknak annyival csökkenthetik az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék-fizetésüket, amekkora összeget nem tudnak érvényesíteni családi adókedvezményként. Ennek az árát azonban a többi adófizetőnek kell megfizetnie majd a magasabb áfakulccsal, ugyanis a jóléti intézkedés, ami egyes családoknak felér egy 13. havi fizetéssel, a költségvetésből 50-60 milliárd járulékbevételt vesz ki. Ez az 50 milliárdos tétel körülbelül akkora, amekkora bevételnövekedést várt korábban a kormány egy luxusáfa bevezetésétől.

Külföldre hajtja a magyarokat

A luxusáfa fogalma egyébként nem létezik az adójogban. Ezzel szemben létezik a luxusadó fogalma, melynek alkalmazása időnként előfordul az egyes országok adórendszereiben. Luxusadót ki lehet vetni például a gépkocsi-kereskedelemre, a nemesfém-kereskedelemre vagy akár a kávéra is. Azáltal, hogy a luxusadó nem áfa, és nem a hozzáadott értékhez tapad, jellemzően csak azt a szektort sújtja, amely a megcélzott terméket előállítja.

A gazdaságra valószínűleg súlyos negatív hatást gyakorolna, ha a kormánynak sikerülne bevezetni a luxusáfát abban a formában, ahogyan a miniszterelnök utalt rá. A magasabb áfakulcsnak alapesetben az lehet a legfontosabb hatása, hogy külföldre hajtja a magyarokat, és külföldön vásárolják meg az érintett termékeket. Ez még a gépkocsik esetében is kivitelezhető, hiszen már ma is elterjedt az a gyakorlat, hogy itthon sokan külföldi rendszámú autókat használnak. Ezt úgy oldják meg, hogy Lichtensteinben, Németországban vagy éppen Szlovákiában bejegyeznek egy céget, és jóllehet a használó magyar természetes magánszemély, a gépkocsi a külföldi vállalkozás tulajdona. Ez így illegális, de az adóhatóságnak gyakran nincs kapacitása arra, hogy utánajárjon ezeknek az ügyeknek.  

A gépkocsikra kivetett luxusáfa végül azért sem bizonyulhat szerencsés ötletnek, mert ez egy érzékeny mutató: a legális autóeladásokat figyelik az elemzők, és következtetéseket vonnak le belőlük a gazdaság állapotáról.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Krasznahorkai regénye kapta az Egyesült Államok legismertebb irodalmi díját

Krasznahorkai regénye kapta az Egyesült Államok legismertebb irodalmi díját

Fának csapódott és meghalt egy autós Bakonypéterdnél

Fának csapódott és meghalt egy autós Bakonypéterdnél

"66 évesen nem fogok nekiállni zsarolni" – kamerák előtt is megszólalt a Borkai-zsarolás gyanúsítottja

"66 évesen nem fogok nekiállni zsarolni" – kamerák előtt is megszólalt a Borkai-zsarolás gyanúsítottja

Csurranó-cseppenő milliárdok a Quaestor-cégekben. Fizet-e Tarsoly Csaba, és kinek?

Csurranó-cseppenő milliárdok a Quaestor-cégekben. Fizet-e Tarsoly Csaba, és kinek?

Gothár Péter: Én lusta vagyok dúvadnak lenni

Gothár Péter: Én lusta vagyok dúvadnak lenni

Bige megnevezte, ki az a személy szerinte, aki miatt rászállhattak a hatóságok

Bige megnevezte, ki az a személy szerinte, aki miatt rászállhattak a hatóságok