Komoly az esély, hogy a kormány nem lesz képes megvalósítani Orbán Viktor újabb javaslatát a luxusáfa bevezetésére. Az ötlet ugyanis pontosan szembemegy az Európai Bizottság (EB) elmúlt években kialakult politikájával, amely az Európai Unióban egységesítené a tagállamok általános forgalmi adóit.

A miniszterelnök pénteken reggel a Kossuth rádióban jelentette be, hogy az eddigi áfakulcsoknál jóval magasabb, 30-35 százalékos luxusáfát vezetne be a kormány a luxuscikkekre – például a nagy értékű autókra, ékszerekre –, hogy igazságosabbá tegye az adórendszert.

Egyszer már lepattantunk

Egy luxuscikkekre vonatkozó, 35 százalékos áfakulcs ötletével nemzetgazdasági miniszterként már 2011-ben megpróbálkozott Matolcsy György az EU adóügyi biztosánál, de a kezdeményezés gyorsan elbukott. Az áfa meghatározását uniós irányelv korlátozza, és mivel eszerint legfeljebb három kulcs lehet érvényben, Magyarország meglévő három mellé (akkor a 25 százalékos fő kulcs mellett az 5 és 18 százalékos kedvezményes kulcs volt érvényben) nem vezethetett be egy negyedik, magas kulcsot.

Pedig Matolcsy már jegybankelnök, de még mindig az van, amit ő akart

Fülöp Máté

A luxusáfa a kormány „adóforradalmának” fontos eleme lett volna. Matolcsy György akkoriban egy cikkében például egy „széthúzott áfarendszer” terveiről számolt be, és mint írta, „jobb volna öt kulcs – 5, 15, 20, 25, 30 százalékkal –, de az unió még nem engedi". Az ötkulcsos áfa Matolcsy régi ötlete. Már a 2010-es országgyűlési választások előtt is azt mondta, hogy a fogyasztást társadalmi rétegenként eltérő mértékben kellene adóztatni. Vélhetően az uniós akadály lehetett az egyik oka az új típusú fogyasztási adók bevezetésének, amik bizonyos értelemben alternatív áfaként működnek egy-egy speciális területen.

Szemben az uniós áfareformmal

Az egyértelmű bizottsági ellenállás dacára Orbán Viktor szerint most "újabb nekirugaszkodásra lesz szükség". Ezzel azonban a miniszterelnök éppen az egyik legfontosabb EU-s reformnak ugrana neki, és a reform kerékkötőjeként a kabinet nem számíthat támogatásra a bizottságtól. Egy újabb magyar áfakulcs ugyanis nem csak a jelenlegi EU-s irányelvekkel menne szembe, hanem a bizottság hozzáadott érték adóra vonatkozó terveivel.

A bizottság már 2010-ben felvetette, hogy szükség lenne egy átfogó, az összes európai uniós tagállamra kiterjedő áfareformra. A bizottság célja, hogy egyszerűbb, egységesebb és a jelenlegi eltérő tagállami gyakorlatoknál hatékonyabb hozzáadott érték adózás alakuljon ki az EU-ban (a felvetés a Value Added Taxre vonatkozott, ami a magyar általános forgalmi adó megfelelője). A reformra azért van szükség, mert az eltérő tagállami hozzáadott érték adók jelentős mértékben rontják az európai gazdaság versenyképességét.

A reformkezdeményezés miatt elvégzett konzultációból a bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a 27 különböző áfarendszer az EU-n belüli kereskedelem fő akadálya, ami megakadályozza, hogy a gazdaság kihasználja a közös piac előnyeit, és ezzel alá is ássa a közös piac működését. A különböző áfarendszerek ugyanis rendkívül bonyolulttá, és így költségessé teszik a határokon átívelő kereskedelmet, amely fékezi a vállalkozásokat, hogy ilyen üzletekbe fogjanak. A konzultáció során a résztvevők arra is felhívták a bizottság figyelmét, hogy a tagállami áfarendszerek eltérése miatt EU-n kívüli partnerekkel gyakran sokkal könnyebb és nyereségesebb üzletelni, mint EU-n belüliekkel.

Na persze, a telekomadó...

A telekomadó esete utalhat arra, hogy a kormány sikerrel bevezethet olyan adóváltozásokat, amelyeket a bizottság először nem fogad el. Az Európai Bizottság éppen a napokban fújt visszavonulót a magyar, valamint a spanyol telekomadóval kapcsolatos perben, mert egy hasonló ügyben veszített Franciaországgal és Máltával szemben az Európai Bíróságon. Az EB még 2010 végén indított kötelezettségszegési eljárást hazánk ellen a különadó miatt, amely 2012 októberében lépett a bírósági szakaszba. A kormány mozgásterét növelheti az is, hogy az EU politikája jelenleg meglehetősen kiszámíthatatlan a közösség monetáris és fiskális problémái miatt, amelyeket a gazdasági válság hozott felszínre.

A telekomadó alapján valószínűsíthető egy olyan forgatókönyv, hogy a kormány belefoglalja az adótörvényekbe a luxusáfát annak ellenére, hogy tisztában van az EU ellenállásával. A kabinet ebben az esetben arra játszhatna, hogy egy-két év múlva a bizottság vagy meghátrál vagy nem, és addig is a luxusáfa része lesz a magyar adórendszernek. Adószakértői vélemények szerint azonban kevés az esély, hogy a luxusáfa egyáltalán eljut az Országgyűlés jóváhagyásáig. 

A telekomadó és az áfa kérdése két teljesen különböző terület, és a bizottság nem valószínű, hogy az utóbbin is meghátrálna. Ugyanis semmi jel nem mutat arra, hogy az EU letér az adóharmonizáció útjáról, sőt egyre inkább ebbe az irányba halad a bizottság politikája. Emiatt arra lehet számítani, hogy a kormány erős informális jelzéseket kap majd a bizottságtól arra, hogy nem fogadja el az új magyar áfakulcsot. Ha a kormány ennek ellenére nem hátrál meg, hamar jogsértési eljárás lehet az ügyből, és ez megakadályozhatja, hogy jövő januárban életbe lépjen az új adó. Bizonyos esetekben a bizottság a szokottnál rövidebb idő alatt is nyomást tudott gyakorolni a magyar kormányra, ezt láthattuk például a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét sértő új jegybanktörvénnyel kapcsolatban 2012-ben.

Ki kell fizetni a családok 13. havi fizetését

Az elmúlt három évben már több alkalommal is világossá vált, hogy a fogyasztási adók égbe emelésére azért van szükség, mert a kormány egyirányú utcába kényszerítette a gazdaságpolitikát a személyi jövedelemadó (szja) és a társasági adó csökkentésével. Az adócsökkentések miatti bevételkieséssel keletkezett költségvetési lyukat egy lépésben be lehetne tömni például azzal, ha a kabinet 16-ról 20 százalékra emelné a személyi jövedelemadó kulcsát. Egy ekkora államadósság-terhet cipelő ország ugyanis nem képes működni ilyen alacsony jövedelemadó-szinttel, még a jóval kevesebb adóssággal rendelkező Szlovákiában is 19 százalékos az szja-kulcs.

A jövedelemadók csökkentése hatalmas lyukat ütött a költségvetés bevételi oldalán, amit a kormány eddig is döntően új fogyasztási típusú adókkal vagy áfa- és jövedékiadó-emelésekkel próbált betömni. Ezzel a magyar áfa a világ legmagasabb hozzáadott érték adója lett, például a svéd 25 százalékos áfakulcs is elmarad mögötte. Végeredményben erről szóltak a telekom- és az energetikai cégekre, valamint a hipermarketekre kivetett válságadók is, illetve ilyen az idén bevezetett, augusztustól emelkedő pénzügyi tranzakciókat terhelő illeték, a telefonadó, a chipsadó és a biztosítási adó is.

A kormány a telekomadó ügyében is nyert

hvg.hu

Az újabb áfaemelésre ismét egy közvetett szja-csökkentés miatt van szükség. A kormány szerdán döntött a családi adókedvezmény kiterjesztéséről. A 2011 óta hatályos kedvezmény egy részét az alacsonyabb jövedelmű, több gyermeket nevelő családok nem tudták eddig kihasználni, ugyanis az adókedvezmény összege nagyobb volt, mint a jövedelmük után fizetendő adó. A kormány most úgy döntött, hogy ezeknek a családoknak annyival csökkenthetik az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék-fizetésüket, amekkora összeget nem tudnak érvényesíteni családi adókedvezményként. Ennek az árát azonban a többi adófizetőnek kell megfizetnie majd a magasabb áfakulccsal, ugyanis a jóléti intézkedés, ami egyes családoknak felér egy 13. havi fizetéssel, a költségvetésből 50-60 milliárd járulékbevételt vesz ki. Ez az 50 milliárdos tétel körülbelül akkora, amekkora bevételnövekedést várt korábban a kormány egy luxusáfa bevezetésétől.

Külföldre hajtja a magyarokat

A luxusáfa fogalma egyébként nem létezik az adójogban. Ezzel szemben létezik a luxusadó fogalma, melynek alkalmazása időnként előfordul az egyes országok adórendszereiben. Luxusadót ki lehet vetni például a gépkocsi-kereskedelemre, a nemesfém-kereskedelemre vagy akár a kávéra is. Azáltal, hogy a luxusadó nem áfa, és nem a hozzáadott értékhez tapad, jellemzően csak azt a szektort sújtja, amely a megcélzott terméket előállítja.

A gazdaságra valószínűleg súlyos negatív hatást gyakorolna, ha a kormánynak sikerülne bevezetni a luxusáfát abban a formában, ahogyan a miniszterelnök utalt rá. A magasabb áfakulcsnak alapesetben az lehet a legfontosabb hatása, hogy külföldre hajtja a magyarokat, és külföldön vásárolják meg az érintett termékeket. Ez még a gépkocsik esetében is kivitelezhető, hiszen már ma is elterjedt az a gyakorlat, hogy itthon sokan külföldi rendszámú autókat használnak. Ezt úgy oldják meg, hogy Lichtensteinben, Németországban vagy éppen Szlovákiában bejegyeznek egy céget, és jóllehet a használó magyar természetes magánszemély, a gépkocsi a külföldi vállalkozás tulajdona. Ez így illegális, de az adóhatóságnak gyakran nincs kapacitása arra, hogy utánajárjon ezeknek az ügyeknek.  

A gépkocsikra kivetett luxusáfa végül azért sem bizonyulhat szerencsés ötletnek, mert ez egy érzékeny mutató: a legális autóeladásokat figyelik az elemzők, és következtetéseket vonnak le belőlük a gazdaság állapotáról.