Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A hegyközségi járulék mértékét és felhasználásának célját a választmány javaslata alapján minden év május 31-ig a közgyűlés határozza meg. A hegybíró a kivetett járulékot az érintettekkel határozatban közli.
A hegyközségi járulék alapja a szőlőtermelőknél az ültevény területe és a megtermelt szőlő mennyisége. A borászati termelőnél a járulékot az általa művelt szőlőültetvény területe és a feldolgozott szőlő-, valamint bor mennyisége határozza meg.
A szőlészeti és borászati felvásárló a felvásárolt szőlő, must, illetve bor mennyisége alapján fizeti a járulékot.
A szőlészeti termelőnek nem kell hegyközségi járulékot fizetni azon megtermelt szőlőmennyiség után, amelyet borászati termelőnek, vagy szőlészeti és borászati felvásárlónak értékesített.
A törvény másik kiegészítése szerint az illetékes miniszter miniszteri biztost nevezhet ki a hegyközségi szervezetek tisztújításának felügyeletére, továbbá a hegyközségek működésének elősegítésére.
A miniszteri biztos jogosult résztvenni a hegyközségi szervezetek közgyűlésén és más testületi ülésén, továbbá jelentést, tájékoztatást kérhet a hegyközségi szervezetek tisztségviselőitől, valamint a hegyközségi szervezetekkel foglalkoztatási vagy megbízási jogviszonyban levő személytől.
A biztos feladata még a hegyközségi szervezetek tisztújításának az elősegítése. Ebben a körben javaslatokat, módszertani ajánlásokat tehet, és intézkedéseket kezdeményezhet.
