A közösségi őrület, amelyet az internet mentett meg
A sportkártya gyűjtést teljesen átalakította az internet, személyes találkozók helyett az ereklyék legnagyobb része ma már az eBay-en cserél gazdát, ezért aztán az Egyesült Államokban is rengeteg kártyaboltnak kellett bezárnia. Itthon viszont az internet mentette meg a kihalástól a befutottnak nem nevezhető hobbit, ma pedig már a kicsi gyerekek is BL-kártyákat gyűjtenek.
A kosaraskártya-gyűjtők pontosan tudják, hogy a kártyacsomag kibontása egy rituálé. Sosem volt szokás csak úgy, vadul széttépni a tasakot. Az igazán profik anélkül, hogy a csomagba beleszakítottak volna, már reflexszerűen húzták szét a perforációnál a csomag egyik végét, majd csupán egyesével kezdték el kihúzni a kártyákat, ezzel is még tovább fokozva az izgalmakat. A szerencsétől függően pedig lehetett üvöltözni: „Toni Kukocs! Dikembe Mutombo!... Egy hologramos Patrick Ewing a Naprendszer csillagai között!... Michael Jordan?! Ámen!” Egy már-már kihalt analóg közösségi "biznisz", amit gyökeresen átalakított az internet, de új lendületet is adott neki.
Magyarországon ma már inkább csak online apróhirdetésekben és két-három webshopban találkozhatunk az egykor hatalmas kincsnek számító kosaraskártya-gyűjteményekkel és tulajdonosaikkal. Mert kevesebbet beszélünk ugyan róluk, de azért itt vannak, köztünk járnak. E letűnt kor egyik büszke hírnöke például Ertler Zsolt, az Indiana Pacers facebookos rajongói oldalának adminisztrátora.
Mint általában mindenkinél, a kosaras kártyák szeretete és gyűjtése nála is az általános iskola 6-7. osztályáig nyúlik vissza. „Akkoriban kezdtem el kosárlabdázni egyesületi szinten, ez hozta magával a kártyák iránti érdeklődést. Az iskola melletti trafikból vettük a párszázas csomagokat, és büszkén mutogattuk egymásnak, ha épp egy ismertebb játékost sikerült kihúzni. Az öltözőben folyamatosan ment a cserebere” – emlékszik vissza. Rövid idő alatt eldőlt az is, hogy kedvenc csapata az Indiana Pacers lesz, ahol akkoriban minden idők legjobb hárompontos dobója, Reggie Miller is játszott. Kereste is lelkesen a Pacers-kártyákat, ám a gyűjtögetés közben elkezdtek kimenni a divatból, így a gimnázium évekre már az ő gyűjteménye is a polcon porosodott.
„Úgy három éve azonban rátaláltam egy boltra, a ZoZone-ra, és nekik köszönhetően újra elkezdtem komolyabban gyűjteni” – meséli Ertler Zsolt, akinek mára 3100 kártyás gyűjteménye van. Alap, mezlenyomatos és aláírt kártyák mellett még sorszámozott 1/1 kiadású is található benne.
A budapesti ZoZone boltot amúgy a 2002. tavaszán 70 ezer forinttal két magyar magánszemély által létrehozott Zomi+ Bt. működteti. A cég 2004. augusztus végén családi vállalkozássá alakult, rá néhány napra 1 millió forintra emelkedett a jegyzett tőke. A vállalkozás tavalyelőtt 25 millió forintos forgalom mellett alig több mint 100 ezer forint adózott eredményt hozott össze, igaz, ez még mindig jobb az előző évhez épest: 33 milliós árbevétel mellett 67 ezres eredmény. Az üzlet - a weboldala kínálata alapján - nagyjából internetes vegyesbolt: lehet itt vásárolni iroda-, szórakoztató és számítástechnikai, konyhai termékeket, de kaphatók bútorok, kreatív és prezentációs cikkek egyaránt . Meg természetesen a sport – közöttük a legendás kosaras – kártyák, és az ehhaz kapcsolódó kiegészítők.
Az internet teljesen átalakította a gyűjtést
A kosaraskártya aranykorához, a '80-as, '90-es évekhez képest mára az Egyesült Államokban, e szenvedély "szülőföldjén" is sokat változott a helyzet. Bár ott a sportkártya piac a baseballnak, a hokinak és az amerikai futballnak köszönhetően továbbra is többlábon áll, az internet teljesen átalakította a gyűjtést. Személyes találkozók helyett az ereklyék legnagyobb része ma már az eBay-en cserél gazdát, ezért aztán rengeteg kártyaboltnak kellett bezárnia.
| A sportkártyák története |
| A kártyák története egészen a viktoriánus időkbe tekint vissza. Ebben az időben kezdtek el kis kártyákat használni az üzletemberek a termékeik (ruha, étel, dohány) reklámozásra, egyfajta szórólapként. A különös reklámfelület az 1870-es évektől fokozatosan elterjedő színes nyomtatás következtében még inkább populárissá vált. Ezt kihasználva a cigaretta gyártók színes kártyákat tettek a dobozaikba színésznőkről, baseball játékosokról, boxolókról vagy éppen indián törzsfőnökökről.
Az első tényleges sportkártya szetteket a rágógumi vállalatok adták ki az 1930-as években. A második világháború szünete után pedig két versengő rágógumi vállalat, a Bowman Gum és a Topps Chewing Gum bocsájtott ki baseball kártya kollekciókat. A két veterán jelentősége mára csökkent, viszont még mindig megtalálhatóak a sportkártya piacon. |
És hát a tulajdonosok köre is teljesen átalakult. A 2009-2010-es szezon óta a leginkább matricaalbumairól híres Panini group lett az NBA-kártya és -matrica licenceinek kizárólagos tulajdonosa, kiszorítva ezzel a piacról olyan régi motorosokat, mint az Upper Deck, Topps vagy éppen a Fleer. Ráadásul a kizárólagos licencszerződést 2012-ben további öt évre meghosszabították, így egyes becslések szerint a Panini mára a sportkártya-piac körülbelül ötven százalékát birtokolja. Eközben például a "veterán" Upper Deck csak egyetemi kosárlabdázókról (vagy egyéb sportágak képviselőiről) gyárthat kártyákat.
Itthon személyesen ismerik egymást
A máig aktív magyar kosaraskártya-gyűjtők már nemhogy művelődési házakat nem töltenek meg, de jórészt mindannyian ismerik egymást személyesen is. Amúgy az úgymond profi gyűjtők alapvetően két csoportra oszthatók: egy rész a lehető legtöbb különleges és drága kártyát szeretné összegyűjteni, a többiek - köztük Zsolt is - egy csapat vagy játékos gyűjtésére specializálódtak.
A csökkenő érdeklődés meglátszik a piacon is. A Holdfényteam Fantasy bolt például a kosaraskártya-gyűjtés kezdeteitől a mai napig meghatározó a hazai értékesítésben. Müller András, a bolt tulajdonosa úgy emlékszik vissza, hogy az ezredforduló körül kezdett rohamosan csökkenni a gyűjtők száma, később pedig a "profik" inkább eBay-ről kezdtek vásárolni. És bár minden a kosaraskártyákkal kezdődött, a bolt temékei között már közel három éve nem találni ilyesmit, miközben a fantasy és gyűjthető merchandising termékek (figurák, modellek, ruházat) mellett a Magic kártyák széles választéka várja a vásárlókat. Bár a bolt meghatározó szereplője e piacnak, minimális konkurenciájuk azért akad: általában specializáltabb kártya- vagy fantasy üzletek .
Magyarországon a Magic kártyák, a csúcson lévő kosaraskártya-biznisz bevételének körülbelül a negyedét érik el, ráadásul ez a bevétel is fluktuáló, és az új csomagok megérkezésekor gyorsan tetőzik. Az pedig minden esetben elmondható, hogy a kártya sehol nem önmagában álló termék, hanem általában könyv, bábu vagy társasjáték kapható mellette. Maga a Magic the Gathering mellé is kapható könyv, a játékosok pedig rá vannak kényszerítve, hogy az új paklikat is megvegyék, mert versenyeken az újak (2 évnél nem régebbi) használata általában kötelező.
Az első tényleges sportkártya szetteket a rágógumi vállalatok adták ki az 1930-as években. A második világháború szünete után pedig két versengő rágógumi vállalat, a Bowman Gum és a Topps Chewing Gum bocsájtott ki baseball kártya kollekciókat. A két veterán jelentősége mára csökkent, viszont még mindig megtalálhatóak a sportkártya piacon.
Az üzletet a 2004. január végén 3 millió forint jegyzett tőkével alapított HOLDFÉNY Fantasy, Játék & Sport Kereskedelmi Kft. üzemelteti, a társaság korábban öt budapesti telephelyet és egy székesfehérvári fióktelepet futtatott, mára egyetlen boltot működtetnek Budapesten a VI. kerületben. A vállalatot Müller András és felesége hozta létre, hozzájuk csatlakozott 2010 április végén az olaszországi Salsomaggiore Termében bejegyzett Cosmic Group, amely jelenleg 50 százalék feletti tulajdonrészt birtokol – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. Ekkor emelkedett meg a jegyzett tőke 6,13 millió forintra és olasz ügyvezető vette át a cég irányítását. A társaság ellen két bírósági végrehajtási eljárást indítottak, mindkettőt tavaly, egyiket az adóhatóság, a másikat a Watch Group Hungary Kft. A vállalkozás 2012-ben 42,5 millió forint árbevétel mellett szerény, egymillió forintot alig meghaladó adózott eredményt ért el, egy évvel korábban a forgalom 81,8 millió forint volt, az eredméy azonban ekkor sem volt lényegesen több, valamivel több mint másfél millió forintot ért el.
A kártyák sakkja
Laikusként a Magic kártyákat leginkább a gyűjthető autóskártyához lehetne hasonlítani, bár természetesen annál jóval komplexebb stratégiai játékokról van szó, minthogy egy kiugró hengerszám, lökettérfogat, végsebesség vagy teljesítmény adattal mindent vinni lehessen.
A Magic kártyajátékok nagyon hasonlatosak a sakkhoz, csak sokkal több bennük a variációs lehetőség, a játékosok ugyanis a saját stratégiájuk által összeállított paklikkal verzsenyeznek. „Talán pont a közösségformálás a legnagyobb előnye a sportkártyákkal szemben a Magic kártyáknak, amire a kultúrházak eltűnése óta óriási szükség van” – mondja Dudás Lajos, a Holdfényteam Magic rendezvényszervezője.
Míg a Manga kártyák (Yu-Gi-Oh!) inkább Ázsiában és a rajzfilmeken felnövő fiatalok körében népszerűek, nyugaton a Magic: The Gathering kártyajáték a legnépszerűbb. A tolkieni fantasy világot életre keltő kártyákat 1993-ban Richard Garfield amerikai matematika professzor alkotta meg. A megszületés óta évről évre jelennek meg új szettek, amelyek saját történettel, új helyszínekkel és hősökkel rendelkeznek. Mi magyarok pedig különösen jók vagyunk ebben a játékban, tavaly a világbajnokságon ugyanis második helyezést értünk el. Hollywood, többrészes Magic the gathering filmsorozatot készíthet.
A virtuális kártyagyűjtésé a jövő?
Bár a 4,1 milliárd dolláros varázskártya biznisz felett gyakran átnéznek a videójáték készítők, a kártyajátékok – elsősorban mobil és tablet alkalmazások formájában – már a virtuális térbe is betörtek. Az először Japánban berobbanó digitális kártyajátékok, teljes bevétele a 2013-as évben 32 százalékal nőtt, ami így a kártya biznisz teljes bevételének a közel egyharmadát, 1,3 milliárd dollár bevételt hozta – derül ki a 2013-as digitális kártyajátékok riportjából.
| Ossza meg a cikket, |
| ha ismerősek ezek a nevek: Vlade Divac, Jeff Hornacek, Scottie Pippen, Keith Van Horn, Charles Oakley, Mookie Blaylock, Nick VanExel, Sean Elliott, Vin Baker, Eddie Jones, John Stocton, Hakeem Olajuwon, Shawn Kemp, Tom Gugliotta, Rod Strickland, Gary Payton, Alonzo Mourning, Horace Grant, Karl Malone, David Robinson, Derrick Coleman, Latrell Sprewell, Robert Horry, Juwan Howard, Tim Hardaway, Toni Kukocs, Dikembe Mutumbo, Patrick Ewing, Reggie Miller, vagy Michael Jordan. |
Elég csak a végigböngészni a legnagyobb iOS bevétellel rendelkező játékok listáját, hogy kiderüljön, mekkora jövő áll a kártyagyűjtő alkalmazások előtt. A listán hetedik helyen áll például a MARVEL, War of Heroes, napi 130 ezer dollárra becsült bevétellel, de a legjobb ötvenben megtalálható még a Star Wars Force Collection, a Reign of Dragons, a Dragons of Atlantis, vagy a kategóriában klasszikusnak számító Rage of Bahamut is.
Erősíti és méginkább alátámasztja a digitális tendenciát, hogy a fiatalok körében méltán népszerű World of Warcraft a 2005-ös kártyapiaci nyitását követően, már nem költ többet nyomdafestékre és inkább (már a megjelenés előtt agyonhájpolt) digitális kártyajátékot fejleszt, miközben a korábbi években a varázskártya piac egyik meghatározó szereplője volt.
A digitális kártya gyártásnak számtalan előnye van a papíralapú kártya forgalmazáshoz képest, mégha sokok számára egyáltalán nem is tűnik olyan vonzónak, mint minden idők legjobb Michael Jordan kártyái. A virtuális kártyákat ugyanis csak szerveren kell tárolni, nem kell kinyomtatni és csomagolni. A játékok különböző platformokon is futhatnak a tabletektől egészen a közösségi médiáig, ráadásul lehetőség van aszinkronizált (tehát nem valós idejű) vagy sima multiplayer játékra is, ami a közösségi élményt is biztosítja.
Pontosan ezért a kizárólagos NBA licensz birtokos Panini is nyitott a digitalizáció felé. A Panini Adrenalyn XL sorozatának lényege, hogy a kártyák vagy matricák kóddal regisztrálhatóak egy webes játékba is. A mára Magyarországon is, a Spar üzleteiben kapható Panini Bajnokok Ligája matricák így a versengés élményét is megadják a fiataloknak. A kártyák sikerét jól példázza, hogy a bolthálózatban már Topps Match Attack fajtájú, nem matrica alapú kártya is kapható, és bár egyelőre nem tudni mennyire marad tartós a futball matricákra az igény, az bizonyos, hogy a mostani fiatalok a labdarúgókat ábrázoló kártyákat cserélgetik az öltözőben, sőt már az óvodában is.
| A Magic: the Gathering játék lényege |
| A kártyajátékban a versenyzők 60 lapos paklit állítanak össze saját stratégiájuknak megfelelően. A játék ezt követően 20 életpontról indul és a pontok vagy a pakli elfogyása jelenti a vereséget és ezzel a játék végét is. A stratégia felépítésében a kártyák kapcsolata lényeg, a varázsló kártya szettekben található változatos tulajdonságokkal bíró (erőforrás, teremtmény és varázsló) kártyák pedig megszámlálhatatlan variációs lehetőséget biztosítanak a játékosoknak. Az első ránézésre bonyolultnak tűnő szabályrendszer néhány játék után könnyen elsajátítható, igaz a kártya tulajdonságainak dekódolásához minimális angol tudás is szükséges.
Hivatalos világbajnokságot 1994 óta rendeznek. A 250 ezer dollár összdíjazású, és 40 ezer dollár fődíjú világbajnokságra, a nemzeti bajnokság selejtezőiben elért eredmény alapján, egyéniben és csapatban is lehet kvalifikálni. Hivatalos versenyeken az átlagos játékosok, megfelelő felkészülés nélkül biztosan nem állják meg a helyüket, a játék ugyanis ezen a szinten már egy nagyon részletes és szinte minden metódusra kitérő, 180 oldalas szabálykönyvre épül. Első számú kereseti formaként – bár a a Wizards (Magic: The Gathering kártya kiadója) már fogalmi szinten is elkülöníti a professzionális játékot a casual játéktól – egyelőre csak a legjobb eredmények elérésével lehet. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
