Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Nyugat- Svájc újra alulmaradt egy sorsdöntő népszavazáson a németajkú kantonokkal szemben. Február 9-én a svájciak 50,3-49,7 arányban megszavazták a Svájci Néppárt (SVP) kezdeményezte referendumot, ami az országba beáramló külföldi munkavállalók korlátozására irányult. A francia ajkú Svájc élesen bírálja a német nyelvű kantonokat, a helyzet kísértetiesen hasonlít az 1992-es népszavazásra, amikor szintén 50,3 százalékkal szavazták meg Svájc kívül maradását az Európai Gazdasági Közösségből (EGK).
Miközben az SVP örömmámorban úszik a vasárnapi népszavazás kimenetele miatt, önelégülten bírálja az Economiesuisse-t és a hozzá hasonló egyesületeket, közvélemény kutatókat. „Hogyan lehetséges, hogy ennyire rosszul mérjék fel az emberek hajlandóságát, s ennyire tévesen ítélték meg a szavazás kimenetelét? Mégis hol élnek ezek az emberek, a Holdon vagy egyenesen a Marson?” – teszik fel a kérdést. Ezzel párhuzamosan azonban a svájci kedélyeket - az EU-s nyilatkozatok után – az korbácsolja fel, hogy a francia ajkú lakosság éppenséggel elhatárolódna a német anyanyelvűek döntésétől- olvasható a Swissinfo portálján.
Ellentétes nézetek
A nyugati országrész valamennyi, tisztán francia ajkú kantonjában elutasították ugyanis a referendumot, míg a Német- Svájcban csak három kantonban - Zürich, Zug és Basel-Stadt -tették ugyanezt. A „franciák” körében tetőfokára hágott a felháborodás, hiszen 21 évvel ezelőtt hasonló eredmény született az EGK-ba belépésről tartott népszavazáson: mivel a német kantonok lakói többségben vannak, az ő akaratuk érvényesült a Francia-Svájcéval szemben.
Az 1992-es népszavazás és a 2014. február 9-i között van még a hasonlóság, mindkettő a megszokottnál jóval nagyobb tömegeket mozgatott meg, ezzel minden idők első és ötödik legnagyobb részvételi arányú referendumaivá váltak, illetve mindkét alkalommal 50,3 százalékkal szavazták meg a francia területek akaratával ellentétes intézkedéseket. Az SVP győzelme ez alkalommal 19,500 szavazaton múlt, és még inkább elmélyítette a két országrész közötti mélyen gyökerező ellentétet.
A németek önzése vezetett az eredményhez
Az utóbbi évtized viszonylagos egysége után tehát ismét érvénybe lép a Röstigraben, ami egy humoros kifejezés az országrészek eltérő kulturális értékeinek érzékeltetésére. A Le Matin napilap úgy fogalmazott: február 9-e úgy vonul be a történelmünkbe, mint Német-Svájc önzésének megtestesítője”. A lap szerint az e térségben élők egy olyan nosztalgikus kép után rohannak, mely már csak Albert Anker festményein létezik.(Anker XIX.századi festő volt, aki a tipikus svájci falusi életet ábrázolta festményein – a szerk.)
A lausanne-i újság a végeredményt egy hatalmas krízisnek éli meg: „ A döntéssel az a racionális Svájc is nyugtalanságba sodródott, amely eredendően jobban bízott a jövőben” – írták a Swissinfo szerint, leginkább nevetségesnek pedig azt tartják, hogy éppen az a svájci rész szavazta meg a referendumot, amely az országban a legkevésbé szenved a munkanélküliségtől, a legtehetősebb, és csak részben van kitéve a túlzsúfolt tömegközlekedésnek.
Az egyetlen tisztán olasz ajkú kantont nem bírálták a nyugat-svájci sajtóban, pedig ott volt a legnagyobb arányban a bevándorlók számának korlátozására voksolók száma, a lakosság 68,2 százaléka támogatta, míg csupán 31,8 százalék ellenezte a jelenleg fennálló ideiglenes kvótarendszer végleges eltörlését.
A szavazás értelmében Svájc három éven belül dolgozza majd ki új stratégiáját a bevándorlók számának korlátozására.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A családja körében hunyt el Ozzy Osbourne 76 évesen. Az egykor zűrös életű rocklegenda alig két hete adta le minden idők második legtöbb bevételt termelő jótékonysági koncertjét. Számos egészségügyi problémája volt, Parkinson-kórban is szenvedett.
Az amerikai elnöknek Jeffrey Epsteinnel kapcsolatban olyan összeesküvés-elmélet ellen kell védekeznie, amilyenekhez korábban ő szoktatta a most dühös táborát.