Kézműves sikerrecept
A legfontosabb alapanyag
A sörfőzés során nemcsak az 1516-os bajor tisztasági törvényt (Reinheitsgebot) tartják be, ami azt jelenti, hogy csak sörárpát, komlót, élesztőt és vizet használnak, de ellenőrzik, hogy a sörárpa az ideális, 9-11 százalékos fehérjetartalommal rendelkezzen. A főzés során segesvári komlót használnak – ami a jellegzetes kesernyés ízt adja, és ami a legfontosabb alapanyag, a helyi vizet. A cég együttműködött a Sapiantia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel, abban, hogy kidolgozzanak egy olyan eljárást, ami lehetővé teszi, hogy az ital tartósítószerek alkalmazása nélkül is 3 hónapig megőrizze szavatosságát. | „Az Igazi Csíki Sörből pont annyi fogy most, mint amennyi az év elején is fogyott” – mondja arra a kérdésünkre Lénárd András, a sört előállító cég tulajdonosa, hogy mennyire keresett a terméke, mióta a sajtó intenzíven foglalkozik a Heinekennel való harcukról. Ennek az az egyszerű oka, hogy a napi 12 ezer litert előállító romániai, csíkszentsimoni üzem már régóta maximális kapacitással dolgozik, és hiába a megnövekedett kereslet, nem tudják kiszolgálni az igényeket, több székelyföldi településen várólistát kellett bevezetni a békesség érdekében 2-4 üveg per fő limittel.
Hogy mi áll a márka mindent elsöprő népszerűsége mögött, Lénárd szerint több tényező is áll. Ezek egyike, hogy Romániát is elérte a sörforradalom: „az Egyesült Államokban elképesztő méreteket ölt a kis főzdék térnyerése, tavaly volt az első év, hogy együttesen több sört adtak el, mint a piacvezető Budweiser. A kis manufaktúrák elszaporodása Magyarországon is szemmel látható volt az elmúlt években, olyannyira, hogy ez már komoly piacveszteséget jelent az ipari mennyiségekkel dolgozó nagy gyártók számára is, ezért meg is próbálnak reagálni a piaci trendekre. Ez a folyamat most érte el Romániát, az Igazi Csíki Sör megjelenésével, ahol hagyományosan nagyon erős az ipari gyártók piaci pozíciója.” – magyarázza Lénárd.
„A csíki sör jó hírneve hosszú évekre nyúlik vissza, ami a térségben található jó vízminőségnek köszönhető. Ezt generációkon át tudták a helyiek, a Heineken ezt a brandet próbálta meglovagolni a név megtartásával, miután 2003-ban megvásárolta a Csíkszeredai sörgyárat, csakhogy a Ciuc (csíki) Premium nevű sörét, nem csak helyben készítette, és ezt a helyiek meg is érezték a minőségen” – ez volt az, amiben Lénárd meglátta a valós piaci igényt, amely a nemzetközi sörforradalom hátszelével sikerre vihet egy, a székely öntudatra építő márkát.
Nem csak a vízminőségre épített
És nem is tévedett, söre kulturális azonosságformáló branddé vált, elérve azt, ami minden cég álma, hogy a márkája iránti hűség része legyen a fogyasztók önképének, amihez nem átallott meglovagolni a zsigeri multiellenességet sem, azzal hogy mindössze odaillesztette az „igazi” jelzőt, amivel egyértelműen utal a Heineken által forgalmazott Ciuc Premium „hamisságára”. Persze malmára hajtotta a vizet az is, hogy a Heineken Románia, rögtön bírósághoz fordult és törvényszéki elnöki rendelettel próbálta bezáratni a manufaktúrát, és keresetében hatalmas öngólt rúgva “úgynevezett Székelyföldön” tevékenykedő termelőként hivatkozott az alperesre, ezzel megkérdőjelezve Székelyföld etnikai, földrajzi létét, amivel sikerült maga ellen hangolnia saját célpiacát.

Lénárd András, a manufaktúra alapítója
Dávid Botond
A keresetet elsőfokon a Hargita megyei törvényszék, másodfokon pedig a Suceava megyei táblabíróság utasította el, ahová a felperes kérésére helyezték át a pert, miután fent említett szerencsétlen lépése miatt a Heineken úgy látta, hogy Székelyföldön azért vesztett, mert ellenséges légkörben kellett pereskednie, ahol Lénárdék a médián keresztül nyomást gyakoroltak a bíróságra. Azonban várakozásai ellenére a suceavai táblabíróság is az Igazi Csíki Sör mellett ítélt.
A Heineken abból indult ki, hogy ő már 2007-ben bejegyeztette a Ciuc címkés védjegyet, egy év múlva pedig levédette a spanyolországi Alicantéban székelő uniós szabványügyi hivatalnál, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnál (OHIM) a Ciuc Premium márkát. Azonban 2014 előtt nem forgalmazott és nem is reklámozott terméket úgy, mint „csíki sör”, mindössze a köznyelvben hivatkoztak így termékére. Lénárd András 2013-ban jegyeztette be a „Csíki Sör” szóvédjegyet, majd 2014-ben az „Igazi Csíki Sör” címkét, amit a Heineken Románia azon nyomban meg is támadott az OHIM-nál, és kérte annak megsemmisítését, sőt a rosszhiszeműség látszatát sem kerülve, Romániában 2014-ben nemzeti szinten bejegyeztette magyarul a „Csíki Premium” nevet.
A Heineken visszavág

A hasonlóság legalábbis nem egyértelmű
Facebook
A bíróságoknak és a hivatalnak tehát azt kellett mérlegelnie, hogy egy román nyelvű és egy magyar nyelvű lényegében azonos jelentésű márka összetéveszthető-e, illetve formai megjelenésükben van-e hasonlóság, emlékeztet-e a később bejegyzett Igazi Csíki Sör címkéje, a Heineken Ciuc Premium sör címkéjére. Mindenesetre a Heineken nem nyugodott bele a vereségbe, és újabb pert indított a hargitai törvényszéken, amit
ezúttal elsőfokon meg is nyert. A bíróságnak azt kellett mérlegelnie, hogy egy termék román megnevezésének jogi védelme kiterjed-e a termék köznyelvben használt magyar megnevezésére is. Az ügyben eljáró bírák úgy ítélték meg, hogy a Lénárdék sörét forgalmazó Lixid Project Kft. megsértette a Heineken Románia szellemi tulajdonát, amelyet a Ciuc és a Csíki Premium márkák levédése biztosított neki. A törvényszék álláspontja szerint az "Igazi csíki sör" gyártója tisztességtelen, megtévesztő eszközt használt az üzleti versenyben.
A manufaktúrának az ítélet jogerőre emelkedését követő 30 nap alatt vissza kellett volna vonnia termékeit a piacról, és meg is kellett volna semmisítenie, és a www.csikisor.com és a www.csikisor.ro domainneveket sem használhatták volna, plusz 35 ezer lej (2,4 millió forint) perköltséget kellett volna kipengetniük. Lénárdék azonban fellebbeztek, így a döntés nem emelkedett jogerőre.
Eközben több támadás is érte az Igazi Csíki Sört, a tulajdonos beszámolója szerint az üzemnél se szeri, se száma a hatósági eljárásoknak, amelyek anonim bejelentések miatt indulnak, ráadásul egy „márkalopási per” közepén sikerült egy enyhén szólva plágiumgyanús tv-reklámmal előrukkolniuk. A reklámot próbáltak a kor elvárásainak megfelelően hangszerelni, így egy animációs film elkészítésére adtak megbízást, azonban debütálás után többeknek rögtön szemet szúrt, hogy a reklám egyik jelenetét tagadhatatlanul egy korábbi sikeres amerikai hirdetés ihlette. Ide kattintva megnézheti a sörreklámot, ide kattintva pedig az inspiráció alapjául szolgáló lazacreklámot.
Élet-halál harc, vagy leleményes brandépítés?
A történet eddigi olvasata szerint a kis, székely sörmanufaktúra vívja harcát a lobbierős holland multival, azonban az Átlátszó által előkapart információ új fordulatot hozott: kiderült, hogy a csíkszentsimoni cégnek, akárcsak a Heinekennek, holland tulajdonosa van. A Csíki Sör Manufaktúrát működtető S.C. Lixid Project S.R.L. tulajdonosi struktúrájából kiolvasható, hogy csak ötven százalékban Lénárd András a tulajdonos, a másik 50 százalékot a holland bejegyzésű Lixid Holding BV tulajdonolja. Lénárd valamint a Lixid Holding BV fele-fele arányban járult hozzá a cég mintegy 100 ezer euróra rúgó alaptőkéjéhez is.
A Lixid Holding BV tevékenységéről nem sokat tudni: honlapja nincsen, székhelye egy, Rotterdam központjában található irodaházban van, igazgatója pedig a szarajevói születésű Calija Dejan. A Lixid Holding BV-nek a maga során két alapítója van. Az egyik egy Bluehill Investment Limited nevű, londoni székhelyű cég, melynek egyedüli részvényese egy ír nemzetiségű ügyvéd, Conor Delaney, a másik alapító egy szlovákiai cég: az AZC a.s., mely székhelye egy pozsonyi tömbházban található, és egy szeszes- és üdítőital-gyártással foglalkozó szlovákiai cégcsoport tagja.
Megkérdeztük Lénárdot, hogy miként reagál az Átlátszó által felfedett információkra, amire sejtelmesen annyit reagált, „hogy bizonyos abban, hogy a pereskedésre végül nem Romániában fog pont kerülni, hanem feltételezhetően a luxembourgi bíróságon, és ugyan bízok az igazságszolgáltatás erejében, úgy gondolom, hogy nemzetközi színtéren egy kis romániai cég és egy lobbierős holland vállalat között az igazságszolgáltatás nyelve inkább utóbbi felé billenne. Így azonban a végső ítélethirdetésnél a bíróság előtt egy holland tulajdonú cég áll majd szemben egy holland tulajdonú céggel.”
Újabb fordulat, Lénárd lépéselőnyben

Népszerűsége töretlen
Facebook
Lénárd azzal kalkulált, hogy miután piacra dobja sörét, a Heineken bizonyosan bepereli, de miután Romániában, hazai pályán megnyeri a pert, a hollandok meg sem állnak majd Luxembourgig, azt remélve, ahol megpróbálják majd érvényre juttatni lobbierejüket. Azonban azzal nem számolt, hogy a Hargita megyei bíróság második körben a Heineken javára dönt, így csak egy dologban bízhatott, hogy az Európai Unió szellemi jogok védelmével foglalkozó hivatala, az OHIM elutasítja a holland cég keresetét. Úgy tűnik Fortuna a magyar vállalkozó mellé állt, mert a bíróság ítéletének indoklása még meg sem érkezett, amikor megkapta a hírt az OHIM-tól, hogy elutasították a Heineken kérését, amivel – a Hargita megyei bírói törvényszék döntésével szemben – azt jelentik ki, hogy a két márka nem összetéveszthető. Lénárd szerint ez
borítékolja a másodfokú per ítéletét, aminek időpontjáról még nem értesítették ki, egyelőre csak annyit tudni, hogy valamikor ősszel lesz.
Miközben a Heineken jogi úton próbálja helyrehozni elhibázott üzletpolitikáját - vagyis azt hogy egy termék lokalizálásánál érdemes tiszteletben tartani a helyi fogyasztók emocionális kötődéseit - addig az Igazi Csíki Sör már a nemzetközi turistacélpontok toplistáin egyre feljebb mászó Budapesten is gyökeret vert, méghozzá a külföldieket mágnesként vonzó bulinegyed egyik romkocsmájának kínálatában jelent meg. Sőt, június elején a Budapesten tartott Főzdefeszten is a csíki sörből fogyott a legtöbb, majd a budai várban tartott V. Jubileumi Sörfesztivál nagydíját is bezsebelte a csíkszentsimoni cég.