szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A kérdés jogos, hiszen a gazdaság több területén is komoly munkaerőhiány van. Az OTP elemzői megpróbálták kisakkozni a választ, ami röviden egy erős talán.

Mostanában egyre több mutató és felmérés szól arról, hogy súlyos munkaerőhiány alakult ki több területen a gazdaságban. Magyarán az elérhető és megfelelő, szabad munkaerő csökken, aminek az egyik oka, hogy közfoglalkoztatásban vagy külföldön dolgoznak. Ezt hívják szűkülő munkaerőpiacnak, és ilyen helyzetekben általában egyre inkább rákényszerülnek a cégek a bérek emelésére. Nemrég a Raiffeisen elemzői azzal álltak elő, hogy a magyar bérek már 15-20 százalékkal alacsonyabbak a visegrádi országokénál, és ez már a gazdasági növekedést akadályozza.

Az OTP egyik friss elemzése arra a kérdésre próbált meg válaszolni, hogy a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetből következhet-e az eddiginél nagyobb béremelkedés. A válasz az elemzés alapján röviden az, hogy következhet.

Eddig is nőttek a reálbérek

A bank elemzői szerint a nominális béremelkedés jelenleg 3,5-4,5 százalék között van, ami 2012 eleje óta jellemzi a bérdinamikát. Az előrejelzés alapforgatókönyve szerint a nominális bérnövekedés a versenyszférában a jelenlegi 4 százalék körül marad 2017 végéig, de vannak felfelé mutató kockázatok, magyarán nagyon sok jel mutat arra, hogy a válalatoknak ennél nagyobb mértékben kell majd emelniük. Ezt a várakozást jelzi például az is, hogy az OTP szeptemberben megemelte a versenyszféra béremelkedésére vonatkozó előrejelzését (2,9-ről 3,8 százalékra).

Béremelkedés (éves változás, %)
©

A reálbérek egyébként már eddig is nőttek az elmúlt években. Az alacsony infláció miatt ugyanis a reálbérnövekedés jelentősen felgyorsult és historikusan magas szinten jár. Az OTP elemzői szerint a reálbérnövekedésben talán már lehetett némi szerepe a szűkülő munkaerő-kínálatnak is.

Területi különbségek

A munkaerőhiány egyébként főleg a nyugati és közép-magyarországi megyéket sújtja, és a munkaerő-kínálat szűkülése sokszor a határmenti területeken élők külföldi munkavállalásának követlezménye (főleg az osztrák határ mentén). Emiatt Győr-Moson-Sopron és Vas megyében a munkanélküliségi ráta rendkívül alacsony, 5 százalék alatti. De mivel a bérek két-háromszor magasabbak Ausztriában, a magyarországi cégeknek jelentősen emelniük kellene, hogy visszacsábítsák a munkavállalókat. Ha emellett döntenek, az béremelkedést okoz majd – írja az elemzés.

Más a helyzet az északi és a keleti megyékben: arra nincsenek határon át ingázó munkavállalók, inkább közmunkások csökkentik az elérhető szabad munkaerőt. Az alacsony mobilitás miatt azonban a nagy földrajzi különbségek nehezen enyhíthetők.

A munkaerőhiány különbözőképpen alakul a gazdaság egyes területein is. Az OTP elemzése szerint sokkal meghatározóbb például az iparban, mint a szolgáltató szektorban. Amikor a cégek ezzel szembesülnek, megpróbálják intenzívebben felhasználni a meglevő munkaerőt. Ez is inkább az iparra jellemző, ahol az adatok szerint mostanában inkább teljes, mint részmunkaidős munkavállalókat alkalmaznak, és munkások nagy munkaóraszámban dolgoznak. Ezzel szemben a szolgáltatószektorban (nagy- és kiskereskedelem, közlekedés, raktározás, vendéglátás) az átlagos munkaórák csökkentek az elmúlt időszakban.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Feldmár András: Minden gyerek, aki megtanul beszélni, már hipnotizálva van

Feldmár András: Minden gyerek, aki megtanul beszélni, már hipnotizálva van

Lett volna idő felkészíteni az egészségügyet a járványra, mégsem léptek a döntéshozók egy aneszteziológus szerint

Lett volna idő felkészíteni az egészségügyet a járványra, mégsem léptek a döntéshozók egy aneszteziológus szerint

Kormányszóvivő: Maradnak az eddigi intézkedések, december 10-ig dönthetnek, mi lesz karácsonykor

Kormányszóvivő: Maradnak az eddigi intézkedések, december 10-ig dönthetnek, mi lesz karácsonykor