Drasztikusan megugrott – majd tavaszra lecsökkent – a szubjektív munkanélküliség Magyarországon. A KSH szerint az inaktívak táborából érezték magukat a szokottnál többen munkanélkülinek, illetve sokan lettek, akik papíron állásban voltak, mégis munkanélküliséget éreztek. Ezt alighanem a közmunkaprogramok körüli év eleji bizonytalanság magyarázza.
Az idei második negyedévben 57 ezer fővel kevesebben dolgoztak átlagosan az elsődleges munkaerőpiacon, mint a tavalyi év azonos időszakában. A közfoglalkoztatottak és a külföldön dolgozók száma viszont kis mértékben emelkedett.
Önként, a „hasznosság érzése”, az „anyagi biztonság” és az „egészségesebb élet” reményében dolgoznak a munkát vállaló nyugdíjasok a szaktárca szerint.
Egyre több a vendégmunkás, miközben a hazai munkaerő-tartalék – a kormány ígéretével szemben – nem apad. A tartaléksereg aligha aktivizálható, nagyszámú új munkahely pedig nem keletkezik.
Az elmúlt években folyamatosan nagyjából 100 ezer fővel magasabb volt az önbevallásos munkanélküliség a (szigorúbb kritériumokkal mérő) hivatalos statisztikánál. A különbség idén év elején közel duplájára ugrott – nem világos, miért, annyi biztos, hogy a munkaerőpiacon is van baj.
A munkanélküliségi ráta 4,3 százalékos volt, összesen 4669 ezer ember dolgozott a március–májusi időszakban.
Közeledik a választás, itt az idő, hogy a kormány valahogy jónak mutassa a gazdaság helyzetét. De van ennek bármi értelme? Tényleg ennyire rövid a választók memóriája? A mostani kormányzati ciklusban túl vagyunk egy brutális infláción, a GDP-nk beragadt a 2022-es szintre – el tudnák felejteni ezt a szavazók, ha mostantól jövő áprilisig gyorsan javulna a helyzet?
Az ING Bank vezető elemzője szerint a növekedési kilátások borúsak, a kereslet tartós hiánya pedig az eddig munkaerőt tartalékolókat is a leépítések irányába löki.
4 millió 666 ezren álltak munkában, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt áprilisban.
A háztartások harmadának van annyi tartaléka, hogy legalább fél évet kibírjanak, ha a legjobban kereső családtag elvesztené az állását.
Látszik, hogy a leszakadás sokkal kevesebb embert fenyeget, mint korábban, ám aki egyszer beragadt a szegénységbe, az nem sok segítséget kap ahhoz, hogy visszakapaszkodjon. Több százezer ember szembesült a tartós munkanélküliség után új kihívásokkal: a lakhelyétől távol végez monoton munkát olyan fizetésért, amely csak a korábbi segélyénél magasabb.
Az első negyedévben nőtt a foglalkoztatottság és csökkent a munkanélküliség. A nők körében mindkét mutató stagnált, ám a férfiak körében jelentősen javultak.
Tömegek léptek ki az elmúlt tizenegynéhány évben a tartós munkanélküliségből és kezdtek el rosszul fizető, sokat követelő munkát végezni – ennek a hatásai mutatták be a HUN-REN konferenciáján.
A hazai munkaerőpiac stagnált az év elején, a foglalkoztatottság és a munkanélküliség lényegében változatlan, utóbbi 4,5 százalékon állt.
A munkanélküliségi ráta 4,4 százalékos volt az év első hónapjában, ami 214 ezer állástalant jelent.
Tavaly decemberben a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző évihez képest 16 ezer fővel, 4 millió 678 ezer főre mérséklődött. A hónapban decemberében a munkanélküliek száma 210 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt.
2024 végén csak 221 ezer regisztrált álláskereső volt, miközben ennél közel 100 ezerrel többen vannak állás nélkül. Sok a nem regisztrált állástalan: úgysem lennének jogosultak támogatásra. Egyébként még a regisztráltak közt is csak 126 ezren kapnak támogatást.
111 ezer magyar dolgozik külföldön.
A munkanélküliség 4,6 százalékra nőtt.
2024 szeptemberében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezer fővel, 4 millió 699 ezer főre csökkent – írja jelentésében a KSH. A változásban jelentős szerepe van annak, hogy tavaly szeptemberben a foglalkoztatottság szintje kiemelkedő volt. 2024 szeptemberében a munkanélküliek száma 220 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt.
