Valódi haszonról még a kommunikáció szintjén sem volt szó eddig, ami azért azt sejtetheti, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) beszántása nyomán

a beteg szempontjából a legjobb esetben marad minden a régibben.

A legrosszabb forgatókönyv szerint viszont komoly forráskivonás is történhet az amúgy is katasztrofális helyzetben lévő egészségügyben.

Mi lesz most?

Megbíznak egy magas beosztású szakértőt, hogy segítsen szétválasztani az OEP feladatait a Magyar Államkincstár és az Emberi Erőforrások Minisztériuma között.

Ezt mondta Lázár János, a múlt héten, amikor a kormány döntött az OEP átszervezéséről. A feladatok nagy része az államkincstárhoz kerül, a többi pedig – egy vagy két lépésben – a minisztériumhoz. A változás miatt az OEP és a tárca több vezetője is aggályait fogalmazta meg, de Lázár szerint kompromisszum csak abban lehet, hogy milyen ütemben történjen az átszervezés.

Az OEP székháza

Stiller Ákos

Az OEP megszüntetésének fő indoka amúgy a bürokrácia csökkentése. Korábban egyébként e felkiáltással  71 háttérintézmény megszüntetéséről volt szó, mára azonban jelentősen leszűkült a ténylegesen megszűnő intézmények száma, viszont az OEP a listán maradt. Még úgy is, hogy az egészségügyi szakma jelentős része nem ért egyet az intézkedéssel.

Próbáltuk megtudni, hogy a bürokráciacsökkentésen kívül milyen haszna van az OEP megszüntetésének, konkrétan a betegnek – és a magyar egészségügynek – milyen haszna lehet ebből. Először Lázár tárcáját kérdeztük, ahonnan az Emmihez irányítottak minket, ott pedig a következő választ kaptuk: „a kormány – számos szakmai szervezettel való konzultációt követően – az ország versenyképessége érdekében bürokráciacsökkentésre törekszik. A részletek szakértői segítséggel történő kidolgozása folyamatban van, így bővebb tájékoztatást annak elkészültét követően tudunk adni. A kormány célja, hogy a mindenki számára legmegfelelőbb megoldás valósuljon meg.”

„Figyelembe véve az OEP napi operatív feladatait, az ellátó rendszer működtetésében betöltött szerepét, elemző, tervező és döntést előkészítő tevékenységét, az ellátó rendszerben működő intézményekkel – hatályos jogszabályok alapján – kialakított és működő informatikai kapcsolatait,

az önállóságot megszüntető döntés súlyos fennakadásokat eredményezne az egészségügyi ellátások folyamatos biztosításában

Nő a homály

Részleteket egyelőre nem tudni, ám egy-két dolog biztosnak látszik. Az egyik az, hogy a bürokrácia nem csökkenhet szimplán attól, hogy bezárnak egy intézményt. 

Ez azonban csak egyik olvasata a dolognak. A legnagyobb félelem az, hogy míg számos szakmai kérdés eddig egy többé-kevésbé – de papíron mindenképpen – önálló, végrehajtó intézmény kezében volt, a jövőben

a politika még jobban beletenyerelhet olyan dolgokba, amibe igazából nem kéne.

Ráadásul ezek után követhetetlen lehet annak a mintegy 2000 milliárd forintnak a sorsa, amelyet eddig az állam az egészségügyre költött. Ahogy talán az is, hogy ez az összeg azután emelkedik-e, avagy ellenkezőleg, csökken.

Az OEP megszűntetése azért is logikátlan, mert feladatai számát, a kezelt pénzösszeget és ügyfélkörét – a teljes magyar lakosságot – tekintve kimondottan kis költségvetéssel működött. Míg 1998-ban az intézmény az akkori E-Alap kiadási oldalának 3,5 százalékával gazdálkodhatott, mára az ez arány 1,5 százalékra csökkent. (Németországban a társadalombiztosító költséghányada 5 százalék körüli, míg az üzleti biztosítóké 10 százalék felett van.) Ami pedig a dolgozói létszámot illeti, az OEP – saját honlapja szerint – tavaly év végén 1272 fővel működött.

MTI / Máthé Zoltán

Szakemberek szerint ennél kevesebb pénzzel és létszámmal nemigen tudna egy ilyen intézmény működni. Éppen ezért könnyen előfordulhat, hogy a megszűntetés csak annyit jelent majd, hogy a feladatokat felosztják az államkincstár és az egészségügyi kabinet között, ám ez lényegében néhány fős leépítést jelenthet.

Az OEP önálló működése rengeteg haszonnal járt, és ennek egy részét még nem is detektáltuk, igazából majd csak akkor derül ki, ha megszűnik

– mondta a hvg.hu-nak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász.

Hozzátette, bár a szakmaiság még megmaradhat, nagy az esély arra, hogy erősebb lesz a kézi vezérlés, a döntési utak pedig nemhogy rövidülnének, hanem éppen hosszabbodhatnak. Eddig ugyanis az OEP-nek számos ügyben önálló döntési jogköre volt, míg az új felállásban az is elképzelhető, hogy bizonyos esetekben az egészségügyért felelős államtitkár vagy akár a miniszter aláírása szükséges a papír aljára. Márpedig sem ez, sem pedig az, hogy az állomány egy részétől megszabadulnak, nem nevezhető bürokráciacsökkentésnek.

A bürokráciacsökkentés az, amikor a folyamatokat újraszabályozzák, egyszerűsítik, de egyelőre nem látható, hogy ilyet bárki is csinálna.

Egyes vélemények szerint a kormány annyira beleállt az intézményleépítésbe – ezen belül pedig főleg Lázár ragaszkodott az OEP és korábban a Nyugdíjfolyósító megszüntetéséhez – hogy ebből már nem lehetett kihátrálni. Ebben az esetben tényleg az a legesélyesebb forgatókönyv, hogy tulajdonképpen minden marad a régiben, csak a papírok fejléce változik meg.

Fülöp Máté

A jelenlegi információk szerint annyit tudni, hogy az OEP feladatainak egy részét a Magyar Államkincstárhoz tolnák át, ez egyebek között a pénzbeli ellátásokat – mint például a táppénz, a gyed, a csed – érintheti. Ezeket az ellátásokat eddig vagy a foglalkoztatón keresztül vagy a kormányhivatalokban lehetett igényelni, ebben nagy változás várhatóan nem lesz,

az állampolgár feltehetően csak annyit érzékel majd, hogy a pénz feladója más lesz.

Mivel várhatóan sem az ellátások száma, sem az ügyfélkör nem változik, itt komolyabb leépítések még átszervezés után sem várhatóak. Logikusan az államkincstárhoz kerülhetnek a tajkártyával, jogviszonnyal kapcsolatos ügyintézési feladatok is, míg az intézményi finanszírozás, gyógyszerkassza, ellenőrzés az államtitkársághoz vándorol.

Amennyiben azonban komolyan gondolják a leépítést és ez nem szakmai, hanem kizárólag költségcsökkentési elvek alapján történik, a legnagyobb vesztes az egyedi méltányossági ellátások intézménye és az ellenőrzés lehet.