Molnár Csaba
Molnár Csaba
Tetszett a cikk?

Húsz hónapos magyarországi "karrierje" alatt gyakorlatilag az indulástól folyamatos háborúban volt kénytelen működni az Uber. A taxis szakma ütött először, aztán szép sorjában beállt a verőlegények közé az adóhivatal, a BKK, a rendőrség és a kormány is. Ki is nyiffantották a világ egyik legismertebb startupját, lehet tovább dagonyázni. Persze az Uber-sofőrök sem szentek, az ellenőrzések során jópáran megbuktak közülük adóügyi hiányosságok miatt.

A világszerte a taxisok rémálmának tartott Uber 20 hónapja – 2014. november 12. óta elérhető az applikáció – jelent meg Budapesten és nagyjából ugyanekkortól kellett folyamatosan túlélő üzemmódban működnie. A taxisok egy csoportja ugyanis hamar felismerte, hogy nagyjából létérdeke az ő rendszerüktől mindenben eltérően működő

új konkurencia torkának mielőbbi elvágása.

Ehhez változatos eszközöket vettek igénybe, kezdve a demonstrációktól, forgalom lassításoktól és útlezárásoktól az Uber-sofőrök fizikai bántalmazásán és autójuk megrongálásán át egészen addig, hogy Orbán Viktorhoz fordultak, segítsen már nekik kinyírni a számukra totál idegen üzleti kultúrát.

Fülöp Máté

Az első demonstrációra csak alig több mint 4 hónapot kellett várni, a taxisok 2015. március 19-ére forgalomlassító tiltakozást hirdettek meg. Persze az Ubert sem kellett félteni: ezt megelőzően egész hétvégére szóló ingyenes fuvarozással szálkásították a hagyományos taxisok idegrendszerét.

Az Uber ellehetetlenítését erőltető taxisok hamarosan komoly szövetségesekre leltek egy sor hivatalos szervben – adóhatóság, BKK –, sőt a kormány felsorakozott az oldalukon annak ellenére is, hogy államtitkári szinten hangoztatták:

nem akarnak ellehetetleníteni innovatív megoldásokat.

A kormány tavaly június közepén aztán elfogadta a régóta ígért taxisrendeletet, amelyben végül a taxisok követeléseinek eleget téve, bezárta azokat a kiskapukat, amelyeket kihasználva az Uber előnyt tudott kovácsolni. Ahogy Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára fogalmazott, a kormány az új rendelet elfogadásával nem tiltotta be az Ubert, a rendelet azt határozza meg, hogy milyen feltételek mellett lehet taxis tevékenységet végezni.

Az Uber egy infokommunikációs szervezési tevékenység, amely nem tiltott,

amennyiben a szolgáltatást a megfelelő engedélyekkel rendelkezők veszik igénybe. Ez azt jelenti, hogy a felhasználónak – ez esetben sofőröknek – rendelkeznie kell minden engedéllyel és feltétellel, amivel egy taxisnak is, kvázi taxisnak kell lennie.

Stiller Ákos

Mivel az egyszerű betiltás azért nem volt olyan egyszerű, a sofőrök ellehetetlenítésével próbálták térdre kényszeríteni a taxisok által gyűlölt Ubert. Miközben ebben az időszakban pár száz taxis hétről hétre elfoglalta Budapest valamelyik forgalmas hídját az “illegális tevékenységek” betiltását követelve, egyre több Uber-sofőrnek "voltak rendben a papírja", azaz megfeleltek az akkori előírásoknak.

Mi is az Uber?

A rendszer lényegében a közösségi autóhasználatot egyesíti a taxiszolgálatással, vagyis az Uberen keresztül – amit az okostelefonunkra kell letölteni – megadjuk a úti célunkat, a rendszer ehhez hozzárendeli azokat a regisztrált autókat, amelyek közelünkben tartózkodnak. Innentől saját preferenciáink, autótípus, sofőr alapján választhatunk autót, a rendszer értesíti a sofőrt, hogy vegyen fel minket. A tarifa rugalmasan változik, csúcsidőszakokban drágábban, máskor olcsóbban utazhatunk.

A viteldíj rendezése automatikusan történik a rendszeren keresztül, a díj 80 százalékát kapja a "taxis".

Idén február óta ugyanis minden olyan sofőrnek, aki az Uber rendszerét használja, vállalkozói adószámmal kell rendelkeznie, valamint február vége óta minden egyes budapesti uberes út után elektronikus számlát állítanak ki, ami tartalmilag és formailag is megfelel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal előírásainak. A sofőrök személyszállítói engedélyekkel rendelkeznek, amelyet – akárcsak a taxisok esetében – a közlekedési hatóság állít ki.

Sorozatban jöttek az adóellenőrzések, a NAV gyakorlatilag háborút indított az Uber ellen, és külön utasítás nélkül is hajkurászta a sofőröket. Az Uber elleni egyik legerősebb érvnek ugyanis azt szánták hogy a cég és a sofőrök nem adóznak. Ehhez képest a tavalyi évről az derült ki, hogy az árbevételt tekintve kevesebb társasági adót fizetnek a normál taxitársaságok, mint az Uber. Gyakorlatilag folyamatosan nyomozott az Uber ellen az adóhivatal.

Persze az Uber-sofőrök “laza” adózási fegyelméről szóló vádak sem voltak teljesen alaptalanok: a februárban kezdődött ellenőrzés során pár nap alatt mintegy 100 vizsgálatot végeztek, és az ellenőrzött sofőrök kétharmada adószám nélkül végezte munkáját. Az idei első 3-4 hónapban pedig több mint 250 Uber-sofőrt ellenőriztek és összesen 3,6 millió forint bírságot szabtak ki rájuk. Később további 20, adószám nélküli sofőrt kapcsoltak le a rendőrséggel és a BKK-val közösen végrehajtott ellenőrzések során, négy esetben pedig a rendszámot is levették az uberező sofőr autójáról.

Volt olyan adóhatósági vizsgálati időszak, amelynek során az összes ellenőrzött Uber-sofőr megbukott.

Működött a házmester-effektus is: Az ügyészségen nagy összegű költségvetési csalás gyanújával tett feljelentést valaki február elején. A feljelentést azonban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűncselekmény hiányában elutasította. 

A keménykedés ezzel együtt is megtette hatását, több olyan Uber-sofőrrel is beszéltünk, akik

az ellenőrzések miatt idén tavasszal már bedobták a törölközőt.

A folyamatos zaklatás és ellehetetlenítés ellenére sem tervezte megadni magát az Uber, ám hiába akartak a magyar kormánnyal és a minisztériumokkal egyeztetni szabályozási ügyekben, azt mondják, az adminisztráció egyszerűen nem állt szóba velük. Ahogy nem reagáltak az Uber, erős társadalmi támogatottságát bizonyító több tízezer aláírásra sem.

Mindeközben folyamatosan zajlottak a taxis demonstrációk, napi szinten bénították meg a sárga autók a főváros életét, hidakat torlaszoltak el, utakat zártak le csúcsidőszakokban, vonultak ide-oda.

Megrendítő csapást mértek az Uberre idén nyáron, amikor az Országgyűlés elfogadta az engedély nélkül, személygépkocsival végzett személyszállító szolgáltatáshoz kapcsolódó jogkövetkezményekről szóló kormányzati törvényjavaslatot. Az engedély nélküli személyszállítást hirdető oldalakat és alkalmazásokat egy évre blokkolhatják – ez az Uber lekapcsolását jelentheti. A Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter által előterjesztett törvény a napokban lép hatályba. E szerint ideiglenesen, legfeljebb 365 napig

blokkolni lehet azokat az internetes oldalakat, amelyek jogellenesen működő taxiszolgáltatást kínálnak.

Az Uber azonban mindennek ellenére még pár napja is azt bizonygatta, hogy "biztosan nem vonul ki Magyarországról, és jelenleg a jogászok vizsgálják a jogi helyzetet, hogy milyen formában tud az Uber tovább működni. Amint lesz érdemi fejlemény, akkor tájékoztatjuk a sajtót is."

Lett érdemi fejlemény.

Az Uber bedobta a törölközőt: kivonul Magyarországról

Létezik egy hivatalos utasítás, ami alapján máshogyan kellett volna kezelni a négy tűzszerész életét kioltó bombát. Zárt szakmai körben arról beszélnek, hogy a már hatástalanítottnak hitt eszközben lehetett egy második töltet.

Taxis Szövetség: Az Uber a kegyes halált választotta

Az Uber addig vállalta a működést, amíg voltak kiskapuk, most, hogy szinte mind bezárult a kegyes halált választották. Az Országos Taxis Szövetség elnöke szerint az Uber bukása nagyon jó üzenet a világnak: legyőzhetőek az illegálisan működők cégek, ha a szakmai szervezetek összefognak.

Viszlát Budapest! - Ezzel a videóval búcsúzik az Uber

Elköszöntek és felidézték itten működésük legemlékezetesebb pillanatait.

Kivonul az Uber, Ön kit hibáztat ezért? Szavazzon!

Nagyon sokan felháborodva fogadták szerda délelőtt a hírt: az Uber július 24-től nem működik tovább Budapesten. Szavazzon: Ön kire dühös ezért?

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!