szerző:
Torontáli Zoltán

Nyaralás helyett bevinné a szúrós bokrok közé öt héten keresztül a rokonságát, hogy 35 fokban látástól vakulásig gürizzenek, fejenként pár tízezer forintért? Ha nem, akkor ráérzett, hogy miért van bajban a magyar bogyós gyümölcs piaca.

Huszonöt évvel ezelőtt egy magyar család egy betakarítási szezon alatt akár 2-3 autó árát is meg tudta keresni málnatermesztéssel. Ami különösen akkor nem rossz, ha azt nézzük, hogy ezt „másodállásban”, a napi 8 órás munka mellett tudta elérni – jövedelemkiegészítésként.

©

Az éves szokásos művelési munkálatok (telepítés, kapálás, gyomirtás, metszés) elvégzésén felül a családtagoknak és a rokonoknak az egész júliust szabadságon kellett tölteniük és mindenki részt vett a málna betakarításában. Ez a kemény munka volt a legfőbb áldozat, amit a bevétel érdekében vállalniuk kellett – a bevétel azonban majdnem biztosított volt.

1800-ért kéne adni a finom magyar málnát

Az utóbbi néhány évben azonban ez a jól működő modell ellehetetlenült. Oda jutottunk, hogy a málna és a szeder termesztése gazdaságosan már egyáltalán nem fenntartható Magyarországon.

Elmentünk Berkenyére, az ország egyik legfőbb málnatermesztő vidékére, és megnéztük, hogy miért van bajban a magyar bogyós gyümölcs.

„A málna átvételi ára idén kilónként 550 forint körül volt. A gyümölcs leszedése azonban körülbelül 200 forintot elvisz ebből, mert egy ember egy óra alatt legfeljebb 3 kilogramm málnát tud szedni, és jelenleg 600 forint az órabére” – mondja Schmidt Szilárd, a málnát átvevő helyi hűtőház vezetője.

Schmidt Szilárd, a Berkenye Faluszövetkezet ügyvezető elnöke
©

Pillanatnyilag tehát egy kilogramm málnát annyiért lehet eladni, amennyi egy ember órabére, húsz éve azonban háromszoros volt ez az arány. Ahhoz tehát, hogy most is úgy lehessen keresni vele, mint régen, 1800 forintért kellene eladni a gyümölcsöt, ami elképzelhetetlen.

Fejlett ország lettünk, az iparba mennek az emberek a málnaföld helyett

A málna gazdaságos termesztését tehát az tette tönkre, hogy a magyar bérek emelkedtek, az átvételi árak pedig ezzel nem tudtak megfelelő mértékben lépést tartani.

Előbbinek akár még örülni is lehetne abból a szempontból, hogy fejlett ország lettünk, Nyugat-Európában sincs sehol nagy volumenű málnatermesztés, mert sehol sem éri meg ezt a munkaigényes gyümölcsöt művelni. Az ipar ugyanis elszívja a munkaerőt, jobb béreket ad, és az ott dolgozókat egyszerűen nem engedik el a nyár közepén négy hét szabadságra.

A berkenyei hűtőházban 12 fajta gyümölccsel foglalkoznak, a málnával és a szederrel egyre kevésbé.
©

Emellett a fiatalabb generációkat nem csak azért nem érdekli a málna és a szeder, mert nincs benne nagy pénz, hanem azért sem, mert a növény kényes, rizikós vele foglalkozni, és a szedés, illetve a művelés nehéz munka.

A málnabokor szúrós. A málnabokor nem szereti a nagy meleget,

márpedig nálunk egyre melegebbek a nyarak. Így összességében ez már nem egy vonzó perspektíva.

Senki sem szeretne szerb és ukrán napszámosbérért dolgozni

De miért nem lehet 1800 forintot elkérni egy kiló málnáért? Azért nem, mert Szerbiában és Lengyelországban sokkal olcsóbb a termelés, és a nyugati ipari vevők azonnal oda mennek, ha mi magasabb árakkal próbálkozunk. „Az igaz, hogy a magyar málna finomabb, mint a lengyel, de ez az ipari felhasználásnál alig számít. Sokkal jobban megéri az ízetlenebb, de olcsóbb lengyel fajtát venni, és ízfokozókkal javítani rajta, mint megadni nekünk a prémiumárat” – magyarázza Schmidt Szilárd.

©

Szerbiában a magasabb fekvésű völgyekben termesztik a málnát és a szedret (vagyis a magyarnál is melegebb éghajlat ellenére hűvösebb helyeken), a munkaerő pedig olyan olcsó, hogy azzal mi nem tudunk versenyezni – vélhetően már nem is szeretnénk.

A lengyelek innovatívak, és nagyon leköröztek minket

Lengyelországban az igénytelenebb fajták telepítését támogatja az állam, a szedést pedig úgy segítik, hogy a termesztőknek csak egy alacsony összegű átalánydíj után kell megfizetni a járulékokat, függetlenül attól, hogy mennyit fizetnek a gazdák a napszámosaiknak. A szedéshez ukrán vendégmunkásokat alkalmaznak, akik kevéssel is beérik. Magyarországon ezzel szemben azt is be kell jelenteni, ha a sógor átjön a szomszédból szedni, és rendesen le is kell adózni, kedvezmény nincs.

Míg az aranykornak számító kilencvenes évek első felében az országban összesen 20-25 ezer tonna málnát termeltek, addig tavaly már csak 800 tonna körül volt a termés, és a családok egyre-másra hagynak fel a tevékenységgel. Szerbia ugyanezen időszak alatt 10 ezer tonnáról 100 ezer tonnára növelte a betakarított mennyiséget, Lengyelország pedig 20 ezerről 800 ezer tonnára ugrott. A lengyelek olyan új fajtákat fejlesztettek, amelyeket géppel lehet szedni. Ez a fajta azonban nem bírja jól a magyar éghajlatot, tehát ezt mi nem tudjuk meghonosítani, a magyar fajta művelését pedig nem lehet gépesíteni.

©

A lengyelek tehát áttértek a nagyüzemi termesztésre, míg mi a szerbekkel együtt manufaktúrában maradtunk, de a szerb napszámosok alacsony bére nálunk semmire sem elég.

Így esély sincs a málna és a szeder megmentésére.

Az olló extrém módon szétnyílt. A szeder most már olyan alacsony áron jöhet be Szerbiából, hogy egy magyar kereskedő gyakorlatilag a feldolgozott terméket (lekvárt) kaphatja meg azért az összegért, amelyért a magyar szedret átvehetné.

Csak a friss megy, de abból nem kell sok

Ilyen körülmények között kizárólag a friss málna adható el Magyarországon, kilónként átlagosan 800-1000 forint körül. Ennél ugyanis számít az íz és a frissesség, hiszen a málnát és a szedret nem lehet fagyasztás nélkül messzire szállítani. A finom magyar málnát még el lehet vinni Ausztriáig, ahol a minőséget meg tudják fizetni, de mindez összességében nem igényel évi 300-400 tonna gyümölcsnél többet. Várhatóan ez az igény megmarad és néhány családnak ez még hosszabb távon is bevételi forrást biztosíthat.

©

Emellett még egy speciális, bár kis piac is biztosan életben marad: málnapálinkát ugyanis csak magyar málnából lehet készíteni.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Súlyokkal megpakolt teherautók foglalják el a Lánchidat péntek éjszaka

Súlyokkal megpakolt teherautók foglalják el a Lánchidat péntek éjszaka

1 GB-os a RAM, 8 GB a tárhely, mégis 300 ezret kérnek ezért az óráért

1 GB-os a RAM, 8 GB a tárhely, mégis 300 ezret kérnek ezért az óráért

Komoly díjat hódított el egy angliai magyar pék

Komoly díjat hódított el egy angliai magyar pék

Letartóztatásban marad a badacsonyi borász gyilkosa

Letartóztatásban marad a badacsonyi borász gyilkosa

"Megvesztek ott az elvtársak"? 1,3 milliárd dolláros bírság veszélyes vakcina miatt Kínában

"Megvesztek ott az elvtársak"? 1,3 milliárd dolláros bírság veszélyes vakcina miatt Kínában

Évek óta az ecuadori követségen él Julian Assange, de most beperli őket

Évek óta az ecuadori követségen él Julian Assange, de most beperli őket