Gyükeri Mercédesz
Gyükeri Mercédesz
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Egy meglehetősen visszafogott év után kilőhet 2017-ben a magyar gazdaság. Kérdés, ezzel ki fog majd igazán nyerni.

Ha választások előtti év, akkor pénzszórás. 2014 előtt ugyan kénytelenek voltunk elszokni ettől a nemes hagyománytól, de egyelőre nem látszik semmi olyan körülmény, amely hátráltatná a kormányt abban, hogy 2017-ben, különösen az év vége felé osztogatásba fogjon. A két százalékot alig meghaladó növekedés jövőre gyorsulhat, igaz, ennek mértékéről nem sikerült kiegyezni. A kormány 3,1 százalékos GDP-bővülést vár, az Európai Bizottság (még a minimálbér emelése előtt) ennél alacsonyabb, 2,6 százalékot prognosztizált.

A kabinet a kincstári optimizmus ellenére azért bebiztosította magát, például azzal, hogy az elemzőket megcáfoló alacsony inflációval tervezték meg a költségvetést. Igen, már annak elfogadásakor is jóval magasabb pénzromlással számoltak, mint a számítás alapjául vett 0,9 százalék. Időközben pedig elég jelentős minimálbér-emelésről egyeztek meg, ami még tovább hajthatja az inflációt, még úgy is, hogy a társasági adó kulcsának a csökkentése miatt szerényebb lehet az adóbevétel.

A magasabb infláció több dolog miatt is szabad kezet ad. A legfontosabb, hogy ez rendre magasabb bevételeket is hoz (például a magasabb árak áfatartalma is magasabb, vagyis forgalmi adóból is több kerül az államkasszába), miközben az állami kiadásokat nem feltétlenül az árakhoz kötik (például a minimálbért év közben aligha módosítják). Vagyis év végére jut szabadon elkölthető forrás.

Az infláció alultervezése ugyanakkor kisebb nyugdíjkiadással is jár – erről sokat hallhattunk az elmúlt hetekben. Igaz, csak átmeneti az előny az államkasszának, hiszen novemberben visszamenőlegesen kényszerülhet korrigálásra a kormány, ez a korrekció viszont még bőkezűbb lehet majd, mint az idei, Erzsébet-utalvány képében érkező karácsonyi ajándék.

©

A 2,7 millió nyugdíjason túl az csak a kormányra van bízva, mire is költi majd a felszabaduló forrásokat. A haverok mellett kaphatnak mindazok, akiknek a szavazataira számít a 2018-as parlamenti választásokon – kérdés, jövőre éppen mely társadalmi csoport elégedetlenségét lehet majd egy kis pénzmaggal letörni.

Brüsszelből dől a lé 

A bőkezűség másik nagy forrása az uniós támogatási keret lehet. 2017-re várhatóan elsimulnak a kormány és az Európai Bizottság között fennálló elszámolási és egyéb viták, így elindulhatnak a támogatások Brüsszelből is. Az azért kizárhatjuk, hogy nem lesznek újabb nézeteltérések – a négyes metró miatti OLAF-vizsgálat is elég komoly veszteséget vetít előre, feltéve, hogy eljut az Európai Bizottságig vagy a magyar ügyészségig az ügy.

Ennél is fontosabb, hogy rendesen megnyithatják az uniós pénzcsapot. Lázár János ígérete szerint 2017 első felében az összes uniós pályázati kiírást közölni fogják, és az év végére a teljes, az agrártámogatások nélkül 9000 milliárd forintos keretet le is kötik.

©

2016 végén a szerződéssel lekötött összeg nagysága 3800 milliárd forint volt, és ebből 1450 milliárdot fizettek ki – igaz, alig volt mögötte valós teljesítés, jobbára előlegekről volt szó. 2017-ben viszont már valós teljesítmény is lehet, és kiindulva abból, hogy enélkül nem nagyon tud nőni a magyar gazdaság, erre szükség is lehet.

Sokkhoz szokva  

A gazdaságot azonban továbbra sem elsősorban az uniós pénzek fogják húzni, hanem a nagy ipari cégek, többnyire külföldi befektetők, amelyek a kivitel nagyjáért is felelősek. Egyelőre nem látszik olyan külső sokk sem, amely az exportot taccsra tenné. Igaz, a sokkok eredendően kiszámíthatatlanok, ám 2016 megmutatta: a piac már igen könnyen alkalmazkodik olyan korábban rettegett történésekhez is, mint a Brexit vagy Donald Trump megválasztása.

Ami külföldi hatásokat illeti, a hazai gazdaság – mind a befektetéseknél, mind a kivitelnél – továbbra is a Nyugattól függ majd. A tőke is innen érkezhet, bár az elég valószerűtlen, hogy a britek unióból való kilépésétől tartó cégek tömegesen költöznének át az Egyesült Királyságból Magyarországra.

Az sem várható viszont, hogy az évek óta ígért, keleti országokkal megvalósuló gigaberuházások – például Paks 2. vagy a kelebiai vasútvonal újjáépítése – hirtelen lendületet vesznek. És arra sem vennénk mérget, hogy ősz előtt elindul a budapesti hármas metró felújítása.

Hentes vs. Mészáros

2017 elején viszont beindul egy másik régóta várt fejlesztés, a Bonafarm mohácsi vágóhídja, ezzel pedig nemcsak Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó holding lép egy szintet, de remények szerint a magyar húsipar is. Akármennyire is büszkék vagyunk – a kormánnyal egyetemben – a magyar sertésre, az ágazat egyik fő baja – miután végre csökkent az áfa – az, hogy nem eléggé hatékony a termelés. Ezen segíthet a gigavágóhíd, ahogy az ágazat koncentrációja is, ami 2017-ben más módon is folytatódhat.

©

Természetesen nem feltétlenül a termelés optimalizációjával vagy felvásárlásokkal, hanem cégalapításokkal is. Ez a módszer azonban nem feltétlenül (az amúgy az OTP-vel is további terjeszkedésre készülő) Csányi Sándor vagy a magyar húsipar módszere, inkább a kormányhoz közeli üzletemberek környezetében szaporodnak látványosan a cégek. Aligha áll le a cégalapításokkal Mészáros Lőrinc és köre, pedig a felcsúti polgármester már 2016-ban is erős iramot diktált: az élelmiszeriparban, a vadgazdálkodásban, a borászatban, a jármű-kereskedelemben, a turizmusban, de még a médiában is újabb és újabb cégekkel gyarapította birodalmát.

Épül, szépül

Az igazi nagy üzlet persze aligha a gáz- és az autószerelés, érdemes inkább az építőiparra koncentrálnia. 2017-ben végre nemcsak a túlárazott útépítésekkel és vasúti felújításokkal sikerülhet feléleszteni a régóta döglődő ágazatot, de a hagyományos módon: lakásépítésekkel is. A csok ugyan nem hozta el egyelőre a várt dübörgést és 2016-ban nem sikerült beindítani a gyanakvókat inkább piramisjátékra emlékeztető lakástakarékoskodási sémát, a Nemzeti Otthonteremtési Közösséget sem, de jövőre ez is megváltozhat, és egymás után nőhetnek ki a földből az új lakások.

Ha mégsem, akkor egészen nagy baj van a magyar gazdasággal. Egy társasház felépítése engedélyeztetéssel együtt két és fél év, így ha egy fejlesztő még jobb feltételekkel akar túladni ingatlanjain, vagyis még 2019 vége előtt, az alacsonyabb áfakulccsal értékesítené, 2017 elejére el kell indítania a beruházást.

Fel lehet persze gyorsítani a folyamatot, ám ehhez sem árt jó kormányközeli kapcsolatokkal rendelkezni. Garancsi István cége, a Market például kormányhatározatban kapott mentességet az alól, hogy a Kopaszi-gáton tervezett gigaberuházásához kelljen szakvéleményeket kikérnie, míg más engedélyeket gyorsított eljárásban kaphat meg. Vagyis ha minden jól megy, hamarosan láthatjuk, hogyan épül be a dél-budai telek – 2017-ban talán már az első, 120 méter magasra tervezett budapesti toronyház alapjait is lerakják.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Hatalmát mentené Erdogan a szíriai offenzívával

Hatalmát mentené Erdogan a szíriai offenzívával

Több száz pedofilt kapcsoltak le egyszerre világszerte

Több száz pedofilt kapcsoltak le egyszerre világszerte

Mindig inkognitó módban böngészne? Ezt tegye

Mindig inkognitó módban böngészne? Ezt tegye

Philip Zimbardo: Donald Trump a legszélsőségesebb jelenhedonista

Philip Zimbardo: Donald Trump a legszélsőségesebb jelenhedonista

Több mint szigorú ez az 1200 lóerős Jeep Grand Cherokee

Több mint szigorú ez az 1200 lóerős Jeep Grand Cherokee

"Nem volt biztosítva az állami vagyon védelme" - súlyos ÁSZ-megállapítások az Iparművészeti Múzeum gazdálkodásáról

"Nem volt biztosítva az állami vagyon védelme" - súlyos ÁSZ-megállapítások az Iparművészeti Múzeum gazdálkodásáról