Az Európai Bizottság (EB) lezárta a paksi atomerőmű felújításához kapcsolódó közbeszerzések ügyében 2015-ben megindított kötelezettségszegési eljárást – jelentette be a 70. kormányinfón Lázár János. A miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette: az EU ezek szerint nem vitatja Magyarország jogát, hogy a beruházásra és a hitelfelvételre Oroszországgal kössön megállapodást, de pontos részletekbe nem bocsátkozott.

Pedig ez esetben az ördög éppen a részletekben lakozik, mert az egyáltalán nem mindegy, hogy az EB például mivel indokolt, és voltaképpen milyen döntést is hozott. Hivatalos dokumentum még nincs, a tűzhöz legközelebb álló Reuterst azt írja, hogy a Bizottság kötelességszegési eljárása azzal hagyta jóvá a magyar kormány államközi szerződését az orosz Roszatom paksi atomerőmű-építési szerződésével kapcsolatban, hogy jelezte: továbbra is vizsgálja a projekt finanszírozását. A hír megjegyzi: az ilyen beruházás állami dotálása nem összeegyeztethető az unió vonatkozó energetikai reguláival.

MTI / Máthé Zoltán

Mint ismert, a Paks II. szerződésben az áll, hogy a jelenlegi paksi atomerőmű mellett 2025-26-ra két új, VVER 1200 típusú orosz reaktort húznának föl és a beruházáshoz legfeljebb 10 milliárd eurónyi orosz hitelt biztosít Moszkva.

Azt a hvg.hu oldalain jó néhány alkalommal levezettük, hogy milyen problémák vannak a projekttel azóta, hogy 2014. januárban Orbán Viktor bement a spájzba az oroszokért. Elmondtuk, hogy a Paks II. ügyében Putyinnal kötött paktummal mi minden probléma adódik, hogy miért fals érv az atomreneszánsz éppúgy, mint a legutóbb a Paks II.-s beszállítónak másodszor is jelentkező GE által hivatkozott finnországi, és gyakran citált brit párhuzam, hogy miért üt rossz vasat a regnáló kormány, s hogy miként kap közgazdasági értelemben is súlyos sebet az állami támogatástól mentes építkezési logika – éppúgy, ahogy az olcsó áramot hirdető ideológia.

Ezekhez kapcsolódott a tavaly novemberben elindított két brüsszeli eljárás. Az egyikben azt közölték uniós szervek, hogy kötelezettségszegési eljárás indult az EU-s közbeszerzési szabályok megsértésének gyanúja miatt, a másikban pedig azt, hogy az Európai Bizottság részletes, az állami támogatásra vonatkozó vizsgálatot indított a Paks II. finanszírozási ügyeinek tisztázása érdekében. Leálltak a projekt előkészítési munkálatai is, hogy aztán a kormányzati presszió mégis elérje, hogy az illetékes kormányhivatal a környezeti hatástanulmányt – minden ellene felhozott hiányosság és felületesség, valamint konkrét mulasztás ellenére – elfogadja, és az építkezés megkezdéséhez szükséges környezeti engedélyt ez alapján gyakorlatilag meglévőnek lehessen tekinteni (habár a döntés ellen a Greenpeace és az Energiaklub is fellebbezett).

A Paks II. projektcégnek sürgősen kell ezer mobiltelefon

A kormányzat annyira biztos benne, hogy a Paks II. beruházás zöld utat kap Brüsszelben – és így gőzerővel megkezdődhet a projektcég felpumpálása –, hogy tendert írtak ki mintegy ezer céges mobiltelefon és a hozzájuk tartozó szolgáltatási csomag beszerzésére.

Mindezeket azért érdemes felidézni, mert csütörtökön Lázár János a kormányinfón azzal állt a mikrofon elé, hogy jövőre akár kezdődhet is a beruházás építési szakasza. Az még hagyján, hogy a citált brüsszeli eljárás egy és nem kettő éve indult, ám a jelek szerint Brüsszelben pusztán azt mondták ki az ügyben, hogy Magyarország köthetett szerződést az oroszokkal. Azt, hogy ennek pontos részleteivel kapcsolatban mi a megítélés, egyelőre nem ismert.

A kötelességszegési eljárások közül tehát egynek került feltételes módban pont a végére. Lázár ugyan utalt rá, hogy lezárulóban van a tiltott állami támogatásról szóló uniós vizsgálat is, de indirekt módon górcső alá véve a főminiszter mondókáját: nehezen hihető, hogy ha a brüsszeli szűrőn csont nélkül átengedték volna a paksi projektet, akkor ezzel a szenzációval ne harsogta volna tele Lázár a médiát. Nem tette, szóval érdemesebb megvárni a döntés pontos szövegét és az indoklást.

Jávor Benedek, akinek brüsszeli EP-képviselői munkája révén számos kérdés terítékre került Paks II. ügyében, a kormányinfót követően azt mondta: „a kötelezettségszegési eljárás lezárásáról szóló döntés részletesebb elemzéséhez annak részleteit is látni kell majd, várom, hogy a Bizottság, mint panaszos félnek megküldje a részletes indoklással ellátott határozatot”. Ígéri, nyilvánosságra is hozza a dokumentumot.

Ha a bizottsági érvelés arra épült, mondja a képviselő, hogy a közbeszerzés szabályainak kikerülésére azért kerülhetett sor, mert az oroszokon kívül senki nem volt képes a magyar technikai és biztonsági szabályozás elvárásainak megfelelni, akkor a döntése várhatóan még több jogi kihívás elé állítja a paksi projektet, illetve a magyar kormányt és az Európai Bizottságot. Ez az érv ugyanis az unió alapjainak tekinthető belső piac szabadságának elveivel is ellentétes lehet.

Bécs Londonon keresztül köp bele Orbán paksi levesébe

Ha Ausztrián múlik - márpedig az osztrákok nagy befolyással rendelkeznek az eu-s szakmai szervezetekben - akkor nem csak a britek, Brüsszel által egyébként már jóváhagyott nukleáris erőművi beruházásából nem lesz semmi, de az orosz hitelből megálmodott új paksi erőműből se. Bécs ennek érdekében nem volt rest beperelni az Európai Bizottságot.