A szektor és a 2017-es év meghatározó tényezője az lesz, hogyan és milyen mértékben nyernek befolyást a kínai magánbefektetők a pénzügyi, technológiai, valamint a járműipar szektorban, és ez hogyan alakítja majd az amúgy is erős nyomás alatt lévő európai piacot. A Roland Berger tanulmánya egyrészt azt vizsgálta 2400 válaszadó bevonásával, hogy mire lehet számítani azokban az M&A tranzakciókban, (vagyis felvásárlások és összeolvadások területén), ahol magántőke a befektető, másrészt, hogy mi várható a politikai instabilitás erősödésével és a kínai szereplők megjelenésével.

A befektetők ma nem bíznak a politikában, de legfőképpen annak kiszámíthatóságában.

“Ennek számos oka van, ilyen például az amerikai választások vegyes fogadtatása, a Brexit és annak eddig nem teljesen feltárt hatása, valamint az, hogy a német és a francia választási kilátások sem a gazdasági stabilitás irányába mutatnak – mondta Schannen Frigyes a Roland Berger magyarországi ügyvezetője. A tanulmány válaszadóinak csaknem kétharmada tart a bizonytalanságtól és annak gazdaságra, azon belül is a vállalati M&A (vagyis fúziós és akvizíciós) piacra gyakorolt erős negatív hatásaitól. Míg 2016-ban a befektetők 64 százaléka növekedésre számított az akvizíciók területén, addig 2017-ben 52 százalékuk emelkedést, 22 százalékuk pedig csökkenést vár.

Az unió országaiban más-más módon látják a jövőt, legsötétebben az Egyesült Királyságban, ahol 2,1 százalékpontos aktivitás csökkenésre számítanak, ők a legpesszimistább görögöket – akik 1,6 százalékpontos aktivitásmínuszra számítanak – is megelőzték a negatív rangsorban. Spanyolországban és Portugáliában, 2,6, Németországban 2,4 százalékpontos erősödést jósolnak a megkérdezettek.

Egyre több kínai befektető tervei között szerepel, hogy belép az európai technológia piacra, még erősebbé téve a harcot a kulcsfontosságú pozíciókért. Nem véletlenül a válaszadók 57 százaléka úgy gondolja, a kínai pénzügyi és stratégiai befektetők megjelenése tovább fogja erősíteni a jelenleg is kiélezett versenyt a mérnöki tevékenységet folytató cégek, valamint járműipari, a technológiai és a médiavállalatok iránt.

„A kínai befektetők által gerjesztett kereslet ilyen mértékben növekedése egyértelműen a negyedik ipari forradalomnak nevezett és ahhoz köthető iparágakhoz tartozó területeknek köszönhető, mint például a mesterséges intelligencia, autóipar és energiaszektorok."

Az, hogy Amerika zár, és antiglobalizációs politikát tervez követni, még nagyobb mértékben azt a tendenciát erősíti, hogy Ázsia figyelme az európai piacok felé fordul.

Befektetések elemzésére specializálódott szakértők véleménye szerint a viszonylag kisebb méretű cégeket érintik majd inkább az ilyen típusú tranzakciók, 63%-uk gondolja úgy, hogy az 50 millió euró és az alatti értékű cégeknél várható növekedés. Az 50 és 100 milló euró közöttieknél már csak 53%, a még nagyobb, 100-250 millió eurós sávban már csak 40 százalék számít növekedésre. „Ezek az tranzakciók jól leképezik a német ipar struktúráját, de még jobban rávilágítanak arra, mennyire versenyképes a német "Mittelstand” – mondta Schannen Frigyes.