Ausztria elállt attól a tervétől, hogy csökkentse az ott dolgozó külföldiek családi támogatását, a magyar családokat is érintő döntés az osztrák-magyar tárgyalások nagy eredménye – közölte Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője a Kossuth rádióban szerda reggel.

A minisztert arról az osztrák tervről kérdezték, amely szerint Ausztriában a származási ország szintjéhez igazítanák az ott dolgozó uniós polgárok külföldön élő gyermekei után folyósított szociális támogatást. 

A miniszter elmondta, hogy az osztrák féllel folytatott tárgyalásokon Orbán Viktor miniszterelnök és ő is világossá tette, hogy nem tudják elfogadni Ausztria egyoldalú intézkedéseit, és az osztrák partner ezt "belátta". Balog Zoltán ezt nagy eredménynek nevezte.

Véleménye szerint igazságtalan, "sportszerűtlen" dolog lett volna kiemelni egy elemet a magyar családtámogatási rendszerből. Az osztrák fél arra hivatkozott, hogy voltak, akik visszaéltek a rendszerrel – mondta, hozzátéve: ezekben az ügyekben természetesen el kell járni, de ez nem jelentheti azt, hogy bármilyen hátrány érje azokat, akik tisztességesen ott dolgoznak.

A Der Standard című osztrák lap szerdán Reinhold Mitterlehner alkancellárra, a kisebbik kormánykoalíciós párt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnökének bejelentésére hivatkozva azt írta, nem fogják csökkenteni a külföldi munkavállalók családi támogatását. Az alkancellár úgy nyilatkozott, hogy "egyetlen szakvéleményre alapozva" nem fogják megvalósítani a csökkentést, hanem a "szokott módon" kell megegyezést keresni az Európai Bizottsággal. Mitterlehner elmondta: továbbra is az indexálás - a munkavállaló származási országának viszonyaihoz igazított mérték - a cél, amely a juttatás csökkenésével jár, azonban Ausztriának be kell tartani az uniós jogot. Az alkancellár azonban leszögezte, hogy mindenekelőtt uniós szinten szeretnék elérni az indexálást, amely szerinte egyúttal "igazságosabb" támogatást jelentene. Mitterlehne arról is beszélt, hogy "egy ausztriai megoldásra is készen áll", nem zárva ki a nemzeti megoldás lehetőségét sem.

Szijjártó Péter külügyminiszter Mesterházy Attila MSZp-s képviselő írásbeli kérdésére válaszolva foglalkozott az üggyel, a válaszban azt írta, Orbán Viktor még március elején a megbeszélésükön felvetette a kérdést Christian Kern kancellárnak, a magyar kormány kiáll a magyar munkavállalókért, valamint létrehoztak egy monitoring bizottságot is annak nyomon követésére, hogy romlik-e a magyarok helyzete Ausztriában a tervezett jogszabályváltozások hatására. "A monitoring bizottság által feltárt tények fényében a kormány megfelelő és arányos válaszlépéseket fog előkészíteni a magyar munkavállalók és az uniós alapjogok védelme érdekében" - írta.

Magyarokra fordítják a legnagyobb összeget

Ausztria összesen 250 millió eurót folyósít külföldön élő gyerekek után, így többek között Magyarországnak 65, Szlovákiának 60, Lengyelországnak 37, Romániának 27, Csehországnak 17,5 és Németországnak hatmillió eurót utal. A tervezett intézkedés szerint Románia esetében a juttatást a felére, a Magyarországnak folyósított összeget pedig 45 százalékára csökkentették volna. Lengyelországnak 47, Csehországnak 40 és Szlovákiának 36 százalékkal kevesebb családi támogatást utalt volna Ausztria, mint korábban.

A tervezett intézkedést nemcsak az érintett országok, hanem az Európai Bizottság is ellenezte, annak ellenére, hogy a Brexit előtt még szerepelt valami hasonló a britekkel készülő megállapodás tervezetében – ezt mondta nemrég a hvg.hu-nak Marianne Thyssen, a bizottság szociális és munkaügyekért felelős tagja.