„Lezárult a vagyonvizsgálat” – tette közzé az örömteli fejleményt a 2015 kora tavaszán fizetésképtelenné vált Hungária Értékpapírról a Magyar Nemzeti Bank égisze alatt munkálkodó Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN). Mielőtt bárki félreértené, nem most, hanem a 2015 karácsonya előtti napon. Felszámolásra jutott brókercég esetében ez azt jelenti, hogy a meglévő vagyon kiadható a jogos tulajdonosainak, akinek pedig eltűntek az értékei, azt kártalanítja a Befeketető-védelmi Alap (Beva). Egy hónapra rá, 2016 januárjában a Beva be is jelentette, hogy elkezdi az ügyfelek kifizetését, igaz a többmilliárdnyi elsinkófált vagyon töredékéről, 200 millió forintról esett csupán szó. (Ugyanakkor a Hungáriánál jóval nagyobb, szintén csődbe szaladt Buda-Cashnél 6,8 milliárd forinttal indult a kártalanítás). Az alap az akkori szabályok szerint fejenként legfeljebb 6 millió forintos értékhatárig kártalanította a befektetőket, tavalytól ez az értékhatár 30 millió. Akkor még azt is világossá tették, hogy a Hungária-cégcsoport saját kibocsátású kötvényeibe fektetőknek nem jár a Beva-féle kártalanítás: azokat ugyanis senki sem lopta el, „csak” kiderült róluk, hogy teljességgel értéktelenek.

Másfél év telt el úgy, hogy a Beva nem fizetett a Hungária-károsultaknak, és mintegy 1200 ügyfél a mai napig vár az eltűnt pénze után a törvény szerint járó kártalanításra

 – hívta fel a hvg.hu figyelmét most levélben egy befektető, aki egykor a legbiztonságosabb befektetési fajtát, állampapírt vásárolt a Hungáriánál. Mint írta, felhívta a Bevát, ahol roppant udvariasan elmondták neki, hogy a felszámoló eddig nem adta át azokat az információkat, amelyek alapján megállapíthatták volna a kártalanítás összegét. A felszámoló PSFN szintén nagyon udvariasan közölte vele, hogy mindent átadott, amit csak tudott, így semmit sem tehet. Pedig a két szervezet éppen egy éve közös közleményt adott ki a helyzetről, már abból kiderült, hogy baj van. E szerint a Hungária nyilvántartásaiban tapasztalt hiányosságok miatt „jelentős számú ügyfél esetében” nem állapítható meg, hogy a követelésük jogos-e vagy sem. A felszámolónak ilyenkor az a törvényi kötelezettsége, hogy vitatottnak minősítse a követeléseket, amelyek befogadásáról vagy elutasításáról a bíróság dönt. Addig pedig a felszámoló a meglévő vagyonból tartalékot képez, hogy jusson azoknak is, akiknek a bíróság valamikor, nagy sokára, esetleg majd igazat ad. Emiatt viszont értelemszerűen kevesebb vagyont tudtak kiadni azoknak az ügyfeleknek is, akikkel gond nélkül el tudtak számolni, így az egész kálváriát ők szívták meg.

MTI / Szigetváry Zsolt

Ha el is olvasták a károsultak az ominózus közleményt, aligha értették meg belőle, hogy a beláthatatlan ideig húzódó perek végéig miért nem fizet nekik a Beva egy fillért sem. „Amíg a felszámoló nem mondja meg, hogy mennyi a végleges hiány, addig mi sem tudjuk megállapítani a kártalanítás összegét. Ha ugyanis az említett tartalék végül részben vagy egészben felszabadul, kiosztható lesz azok között, akiknek a követelése nem vitatott. Ebben az esetben az ő hiányuk kisebb lesz, ami befolyásolhatja a Beva által fizetendő kártalanítás összegét is” – magyarázta a helyzetet Kiss Krisztina, a Beva ügyvezetője. A jogszabályok – ki tudja miért - nem engedik meg a Bevának azt, amit a józan ész és a vétlen kisbefektetők érdeke diktálna. Vagyis, fizessék ki a kártalanítást azoknak, akikkel nincs vita, ha pedig utóbb kiderül, hogy maradt még vagyon, s emiatt kevesebb kártalanítás járt volna nekik, vagy egyáltalán nem is kellett volna kártalanítani őket, akkor a javakat a Beva kaphassa meg az általa teljesített kártalanítás erejéig.

Az eddigi abszurd helyzet után jó hír, hogy a felszámoló a minap mégiscsak átadott egy olyan kimutatást a Bevának, ami alapján ffélezer Hungáriás ügyfélnek körülbelül félmilliárd forintot kifizet, ahogy ígérik, még júliusban. Hogy a többiek mikor juthatnak hozzá a hasonló nagyságrendű pénzükhöz, arról nincs hír. Ehhez képes mázlisták a nem kötvényes Quaestoros-befektetők, az ottani brókercégből ugyanis a fiktív kötvényeken kívül nem hiányzott vagyon.

 „Összeköthető-e az egyik ügyfél jogos követelésének a teljesítése egy másik befektető követelésével kapcsolatos jogvita rendezésével?”– vetette fel a hvg.hu-t megkereső kliens. Kiss Krisztina szerint igen, valóban az a helyzet, hogy a Beva kifizetésére váró ügyfelek közös hajóban ülnek, együtt sírnak, együtt nevetnek. A meglévő vagyont – kötvényt, részvényt, befektetési jegyet, készpénzt - arányosan kell kiosztani közöttük, az esetleges pernyerteseknek ugyanúgy jár belőle, mint azoknak, akikkel nem volt vita. Ha egy értékpapírnak a fele van meg, mindenki felerészben kapja meg a jogos követelését, ezen felül jár neki a Beva kártalanítása, a többi pedig bukja. 

A PSFN sajtóosztálya a hvg.hu érdeklődésére mindezt azzal egészítette ki, hogy a Hungáriások követelései közül a leggyakrabban előfordulók, vagyis a forint, az euró, a dollár, az államkötvények és a diszkontkincstárjegyek esetében nem egyezett az ügyfelek igénybejelentése és a brókercég nyilvántartása. Mindezekből jelentős a hiány, de hogy végül mekkora lesz, az a vitás ügyek elbírálásától függ. Mint írták: „hangsúlyozzuk, hogy ez minden kártalanításra jogosult ügyfelet érint, akik a felsorolt eszközökkel rendelkeztek, mivel a Beva csak a hiányzó eszközöknél, a hiány mértékéig köteles a kártalanításra”. Jellemzően a bírósági ügyintézés sebességére, hogy eddig csak a perek harmadában született jogerős határozat. A felszámoló ezeket az adatokat adta át június végén a Bevának, így indulhat most el az ügyfelek nagyjából felének a kártalanítása. Feltehetően azokat fizetik ki, akiknek a hiánya nem függ a még mindig folyó perek kimenetelétől.

Fazekas István

Mégis becsapottnak érzik magukat azok az ügyfelek is, akiket most, júliusban végre kártalanítanak. Különösen ha, megszívlelve a kormányzati propagandát, állampapírt vásároltak a Hungáriánál. Azokból ugyanis többnyire még tíz százalék sem volt meg. Ennek főképpen az az oka, hogy a Hungáriával szerződő önkormányzatok (Százhalombatta, Alsónémedi, Fót, Ceglédbercel) is kizárólag vagy jórészt állampapírt vettek, csakhogy azokat a Hungária eltulajdonította és a helyükre a saját értéktelen kötvényeit tette, így buktak a települések együttesen négymilliárd forintot. Ezért azok az ügyfelek, akik netán hatmillió forintnál nagyobb értékben fektettek be állampapírokba, a többletet gyakorlatilag elbukták. Jogi és erkölcsi nonszensz, hogy a Hungária-cégcsoport vonzó kamatozású – évi 9-11,5 százalékos hozamot biztosító -, ám a kisbefektetők által felmérhetetlen rizikójú kötvényeit választókat ugyanakkor 30 millió forintig kártalanítja az állam a „Quaestor-törvény” jóvoltából. (Emlékezetes, hogy a Hungária 2012-2014 között tízmilliárdnyit bocsátott ki ezekből.) Szerencséjük volt – azért kerültek a kivételezettek közé, mert az Alkotmánybíróság első körben - amikor még csak a Quaestor-kötvényesekről szólt – elmeszelte sokak által ma is szakmai képtelenségnek tartott jogszabályt.

A Hungária egykori vezetői ellen büntetőper folyik. De nem mindenkinek szégyenfolt a Hungáriás múlt. Például Szele-Király Andreának, a Földművelésügyi Minisztérium gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárának nem, az életrajza szerint ugyanis 2009 és 2013 között a Hungária back office-vezetője volt. A tárca érdekeltsége, a TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. 1,6 milliárd forintjának fialtatását bízta a brókercégre, s abból félmilliárd forint körüli összeget el is veszített. Az utolsó közzétett, 2015-ös mérlege szerint több mint 13 milliárd forintos saját tőkéjű, abban az évben közel 800 millió forintot veszítő cég ma végelszámolás alatt áll, amit az állam saját, kiemelt ügyekre fenntartott felszámoló vállalkozása, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. végez. A végelszámoló Börcsök Sándor, aki például a Quaestor győri ETO Stadionját birtokló cégének is a felszámolója, s akit a minap választottak meg a Felszámolók Országos Egyesülete elnökévé.