Gyakorlatilag lehetetlen annyiból kihozni a karácsonyi menüt, mint tavaly, sőt, az inflációnál is jobban drágul az étel. Az persze nem meglepetés, hogy a kínaiak miatt hiánycikké válik a vaj, a megritkított baromfiállomány miatt 100 forintos tojásárral riogatnak, a minimálbér emelkedése pedig felfelé löki a péktermékek árát. Egy négy főre való átlagos karácsonyi menüt átlagosan 9920 forintból tudtunk kihozni, amikor összehasonlítottuk a legnagyobb üzletek árait, ami nagyjából 5 százalékos - tehát az éves inflációnál nagyobb - drágulás az előző évhez képest. Az árakat részletesen összehasonítottuk áruházanként is - táblázatunkat itt böngészhetik -, de persze ehhez hozzá kell tenni, hogy egy-egy jól elkapott akció nagyot változtathat a sorrenden. Az infláció mindenesetre megugrott novemberben is, leginkább az élelmiszerek drágultak.

Ha a karácsonyozásról van szó, a magyarok 40 százaléka úgy érzi, hogy túlköltekezik az év végén. Az 50 évesnél idősebbek fele úgy érzi, hogy ez az év legmegterhelőbb időszaka anyagilag, tíz emberből kettő pedig még kölcsönt is felvesz a nagybevásárláshoz.

Azonnali hatállyal kivonta a forgalomból a Nébih a Sauska villányi birtokának harminc különféle borát. A Sauska Pincészet arról írt, hogy egy rutinvizsgálat során a fogyasztói azonosítók pontatlanságára vonatkozó, engedélyezés-technikai jellegű problémát találtak az ellenőrök, a Nébih pedig azt közölte: a nyomon követési jogsértés miatt rendelték el a visszahívást.

A döntés után villányi és nem villányi borászokkal, hivatali és hatósági forrással is sikerült beszélnünk. Egyikük sem gondolja azt, hogy a hivatal jelentéktelen adminisztrációs vétségek miatt szánta volna el magát ilyen drasztikus lépésre. Egy, a Sauska-birodalom életét ismerő szakember kizárta annak lehetőségét, hogy a pinceellenőrzés mögött bármilyen megrendelt bosszú állna. Arra azonban többen is céloztak, hogy olyan dolgot találhattak az ellenőrök, ami miatt az ügyet nem lehetett korrigálni vagy a szőnyeg alá seperni.

Az angol humor legszebb pillanatait idézte a tárgyalássorozat a Brexitről, péntekre mégis sikerült egy 15 oldalas megállapodást elfogadni a békés elválásról. Nem volt egyszerű: a hét elején még úgy tűnt, lesz megegyezés, aztán úgy, hogy mégsem, közben pedig kiderült az az apróság is, hogy a brit kormánynak fogalma sem volt, mennyibe kerülhet a Brexit. De még csak egy hatástanulmányt sem íratott.

A megállapodásban az Egyesült Királyság vállalta, hogy a már ott  élő több mint 3 millió uniós polgár jogai csorbítatlanok maradnak, sőt, akik már ott élnek, egy speciális státuszt kapnak. A szigetországban élő uniós polgárokat a Brexit után is az uniós szabályokból eredő jogok illetik meg. A 2019. március 29-i Brexit után a brit kormány kérésére egy kétéves átmeneti időszak jön, az viszont csak a tárgyalások következő szakaszában dől el, hogy 2019, illetve 2021 után a britek milyen viszonyban lesznek az EU-val.

A hét képe: így lesz lassan luxuscikk a tojás

Kiszállhat a CBA-ból a cégalapító Baldauf László, az üzletek egy részének eladásáról a Lidllel tárgyal – röppent fel a hír. Baldauf egy kétértelmű cáfolatot adott: azt mondta, semmit nem ad el, de azt is megemlítette, hogy folynak tárgyalások, és amint lesz megállapodás, arról közleményt ad ki.

Annyi biztos: az előző üzleti évet a CBA nagy veszteséggel zárta (igaz, a franchise rendszer miatt ezek a számok nem a teljes üzlethálózat forgalmát jelzik). A fizetések pedig jócskán elmaradnak azoktól a fizetésektől, amelyeket a konkurencia kínál. Az áruházlánc szerint a bevétel csökkenéséből semmilyen általános érvényű következtetést nem lehet levonni, idén az első félévben pedig már kétszámjegyű forgalombővülést ért el.

Magyar és külföldi közönségre egyaránt számít a kormány, amely 4,66 milliárd forintot rászán a Nyugat-Európában régóta ismert nyaralóhajózás hazai meghonosítására. Hamarosan bárki 4-10 személyes, felső kategóriás, zuhanyzóval, WC-vel, konyhával felszerelt lakóhajók fedélzetén szelheti a habokat, ráadásul a jármű kibérléséhez érdemi előképzettség vagy speciális jogosítvány sem kell.

A nyaralóhajózás ma elsősorban a felső-középosztály szórakozása, de a szakértők szerint „nem is a kőgazdagok kiváltsága” lesz. Az a 400-500 ezer forint, amennyibe egy egyhetes hajóbérlés kerül, nagyjából annyi, amennyit egy 4-6 tagú jómódú család egy ugyanennyi ideig tartó nyaralásra egyébként is elköltene – állítják.

Egyre több magyar hentes csalódik a külföldi munkában. Sokszor csak a helyszínen derül ki, hogy a beígért bérből levonják a szállást, az eszközöket nem adják ingyen, a hazautazást pedig csak félévente fizeti a munkáltató. A Mohácsi Vágóhíd most azzal büszkélkedik: nyolcvan dolgozót tudott hazacsábítani Nyugat-Európából, mostanra pedig minimális lett az elvándorlás.

Persze így is vannak, akik a külföldi munkát választják. Hiába jelenthet ugyanis stabilabb helyzetet egy alkalmazotti státusz, a magasabb bér még mindig vonzó. Pedig a magyarországi keresetek is 300-370 ezer forint között mozognak.

Saját maguk építették fel a tejüzemet a közmunkások Magyardombegyházon. Fél év múlva olyan munkahelyük lehet, ahol rendes fizetést fognak kapni. A 150 lelkes faluban 45 aktív korú él, mind közmunkások. A polgármester szerint képtelenség szabadulni onnan: az albérlet és az utazás is drága. Ez volt az a település, amelynek a lakói 2010-ben még Budapestre utaztak a Parlament előtt koldulni, mert kikapcsolták a telefont, az internetet, és az iskola épületét is el kellett adniuk. Innen szép győzni, márpedig úgy tűnik, ők most jó úton járnak.

A tejüzemre 98 millió forintot nyert a falu, négy hónap felépítették. Aztán elindult a termelés is, most ebből várják a jövedelmet. Már csak egyvalaki kellett, aki koordinálja a munkát. A feladattal a szintén közmunkás, de felsőfokú végzettséggel rendelkező könyvelőt bízták meg, aki most közmunkásbérért vezeti az uniós normáknak megfelelő kisüzemet.

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse és ha tetszik, ossza meg ismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!