Április végével felmondta a szerződését az egyik magán-betegszállító cég, ezért május 1-jén egy ügyeletes mentőautót vettek ki a szolgálatból az OMSZ Mohács utcai bázis mentőállomásán, hogy életmentő feladatai helyett a betegszállításban vegyen részt – tudta meg a 24.hu.

A bázis mentőállomáson és az OMSZ Markó utcai központi mentőállomásán is komoly felzúdulást okozott a megoldás, volt, aki meg akarta tagadni az együttműködést, neki annyit mondtak: ha ő nem megy, akkor kivesznek a rendszerből egy másik kocsit.

A betegszállítás 2007 óta nem az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) feladata, ekkor vonták be az alternatív cégeket az ellátásba. Az OMSZ csak a mentéssel összefüggő esetekhez vonulhat ki, de május 1-je óta, a központi utasítás szerint be kellene szállniuk a betegszállításba is, mivel az egyik legnagyobb magáncég kiesett a rendszerből.

A Haemobil Kft. április 30-ával mondta fel a betegszállításra vonatkozó szerződését a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) – mondta a lapnak Vámos Zoltán cégvezető. A vállalkozás további egészségügyi tevékenységeit, így az intenzív osztályon fekvő, nem mozgatható betegek dialíziskezelését fenntartja, a betegszállítást azonban humánerőforrás-gondok miatt nem tudta vállalni. 

A 24.hu úgy értesült: nemcsak a Haemobil került nehéz helyzetbe, a fővárosi betegszállító cégek alig-alig tudják kitermelni működési költségeiket, további négy vállalkozás van lehetetlen helyzetben, és erről már a NEAK-ot is tájékoztatták.

A Haemobil Kft. a fővárosban és az agglomerációban dolgozott, ez az egyik legproblémásabb terület az állandó dugók és a viszonylag kis távolságok miatt. A betegszállítók kilométerenként 110 forintos térítést és betegmozgatási díjat kapnak, ezért a mentőautón kívül egy sofőrt és egy ápolót kell biztosítaniuk.

Bár a vállalkozás időben közölte az egészségbiztosítási alapkezelővel, hogy nem tudja tovább vállalni a feladatokat, és a 24.hu szerint az OMSZ vezetősége már április közepén tudott a problémáról, a fővárosi mentőállomásokat csak április 29-én, vasárnap értesítették arról, hogy május 1-jétől, keddtől négy betegszállítást végző egységet kell szervezni, amelyből egy 24 órában, három pedig 12 órás, nappali műszakokban teljesít szolgálatot.

A kapkodásban nem sikerült pluszmunkára jelentkező életmentőket találni: a beosztások már elkészültek, sokan másod- és harmadállással egészítik ki fizetésüket, a felkínált bruttó 1600 forintos óradíj miatt pedig több mentősnél is elszakadt a cérna. Volt olyan állomás, ahol senki sem jelentkezett a pluszmunkára, máshol mindössze ketten jelezték, hogy részt vennének a betegszállításban, ami jellegéből adódóan lassabb és fizikailag megterhelőbb, mint a mentési feladatok.

Az állomások vezetőit nehéz helyzetbe hozták a központi döntéssel, a mentőknél hónapokkal ezelőtt megtiltották ugyanis a pluszmunkákat. A kieső túlórapénzek egy mentőtisztnél havi 30-40 ezer forintos bércsökkenést jelenthetnek, ráadásul szakembereket vonnak el a közvetlen életmentéstől, ami gyakran okoz etikai dilemmát az állomások vezetőinek és a mentésirányítóknak.

A 24.hu részletes kérdéseire az OMSZ mindössze annyit válaszolt, hogy tartalék járműveikkel a területileg illetékes kormányhivatalok népegészségügyi osztálya által kiadott kijelölő határozat alapján, az ott megjelölt területen és kapacitással végeznek betegszállítási feladatokat. Az OMSZ szerint a betegszállítási tevékenység a mentési kapacitást nem érinti, a mentőellátás országszerte zavartalanul biztosított.

A lap azonban nem így tudja: forrásai szerint a mentőállomások legalább egy éve nem tudják kiállítani a teljes kocsiparkot, most pedig még rosszabb a helyzet. A szabadságolások és az állandó létszámhiány miatt az autók bent állnak, mert nincs aki vezesse azokat, és nincs elég mentőápoló sem.