Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A gyerekei apjával 1998 óta nem él együtt, nincs vele üzleti kapcsolata, azóta már új házasságban él – mondta el Bártfai-Mager Andrea a miniszterjelölti meghallgatásán a parlament gazdasági bizottsága előtt. Mindezt úgy vezette fel: a magánéletéről sokat írtak a médiában. A kérését, hogy a családjáról ne beszéljenek, tiszteletben tartotta az ellenzék is. Pedig érthető lett volna, ha mégis kérdeznek: az elmúlt hetekben kiderült például, hogy adótartozásokat felhalmozó cégháló működött Bártfai-Mager címére bejegyezve. A leendő miniszter címére bejegyzett nagyjából 60 cég többsége zavaros módon szűnt meg vagy költözött el az elmúlt egy-két évben, a legtöbb ezek közül Bártfai-Mager volt férjéhez kapcsolódik. Majd arra is fény derült, hogy a fiuk cége 189 millió forintos hitelszerződést kötött a Bártfai-Mager által felügyelt takarékszektor egyik legjelentősebb szereplőjével.
Versenyképesség, a tőkepiac fejlesztése, megjelenés a feltörekvő iparágakban, és magyar többségi tulajdon – így sorolta a miniszterjelölt a célokat. Orbán Viktorhoz hasonlóan ő sem csak egy ciklusra tervez, ő éppen tízéves tervekről beszélt.
„A levélből e-mail lett” – hangzott el a nem túl meglepő megállapítás. A miniszterjelölt külön beszélt a Magyar Postáról: a terv most az, hogy piaci alapon nyereségessé tegyék a céget, 2020-ra pedig teljesen megújítsák a csomaglogisztikát. Bártfai-Mager itt már Közép-Európa egyik legmodernebb logisztikai rendszerét vizionálta.
De még azzal is elbüszkélkedett, hogy a Postánál 2017-ben már készültek arra, hogy karácsony körül sokkal több csomagot adnak fel, mint bármikor máskor.
A fő cél szerinte az, hogy az állami vagyont stabilan és az értékét megőrizve biztosítsák. A közműveket és más hasonló közszolgáltatást állami kézben kell tartani, a külföldi érdektől való függést pedig csökkenteni kell – mondta.
Ezért szerinte meg kell találni azokat a kisvállalatokat, amelyek a gazdaság húzóereje lehetnek. Emellett azt is meg kell jelölni, hogy mely vagyonelemekre és cégekre van szükség mindenképp, akkor is, ha nem a legerősebb húzóerő lesznek, de azt is meg kell határozni, hogy mely vagyonelemekre nincs szükség.
Az MFB évente 400 milliárd forintot szórhat ki – mondta el. A bank feladata lehet például az olyan vállalkozások hitelezése, amelyek működőképesek, de a kereskedelmi bankok számára kockázatosak, de akár a 15 éven túli lakáshitelekkel is foglalkozhat.
