Jelentősen csökkentette a végtörlesztéssel összefüggő kartellezés miatt a magyarországi bankokra kirótt gigabírságot a Gazdasági Versenyhivatal, ám azok így is összesen közel 5 milliárd forintot tesznek ki – derül ki a GVH közleményéből.

A GVH még 2011-ben indított eljárást tizenhárom bankkal szemben a deviza alapú jelzáloghitelek fix árfolyamon történő végtörlesztésének korlátozása tárgyában. 2013. november 19-én kelt határozatában megállapította, hogy a Budapest Bank, a CIB Bank, a Citibank, az Erste Bank, az FHB Jelzálogbank, a K&H, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank, az MKB Bank, az OTP Bank, a Raiffeisen Bank, az UCB Ingatlanhitel Zrt. és az UniCredit 2011. szeptember 15. és 2012. január 30. között versenykorlátozó magatartást tanúsítottak, mivel összehangolták stratégiájukat, és üzleti titoknak minősülő információkat is megosztottak egymással a fix árfolyamú végtörlesztések csökkentése érdekében. A jogsértésért összesen mintegy 9,5 milliárd forint bírságot szabott ki az érintett pénzintézetekkel szemben.

A bankok többsége megtámadta a GVH határozatát a bíróság előtt. A Kúria 2016. december 13-án kelt ítéletében a versenyhatóságnak adott igazat abban, hogy a bankok összehangolták stratégiáikat, ám a bírság összegének kiszámításánál új eljárásra utasította a GVH-t nyolc pénzintézet esetében.

A hivatal ez alapján csökkentette az összegeket, az Erste Bank esetében például a felére, az OTP-nél pedig valamivel több mint a harmadára.

A bírságösszegek csökkenésének egyik fő oka, hogy – a Kúria ítéletére is figyelemmel – a megismételt eljárásban a GVH a bírság alapjának a végtörleszthető devizahiteleken a jogsértés időszakában elért bevételek arányos részét tekintette, míg az alapeljárásban a teljes jelzáloghitel-állományon realizált bevételek arányos része szolgált alapul. Ez utóbbi pedig magában foglalta az összes forint és devizaalapú jelzáloghitelt.

További csökkenést eredményezett, hogy az eredeti eljárásban a GVH súlyosító körülménynek tekintette a bankok többségének korábban elkövetett versenyjogsértését. Ez most azért maradt ki, mivel ezzel kapcsolatban a Kúria az Európai Unió Bíróságához fordult.