Gyükeri Mercédesz
Gyükeri Mercédesz
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ma tíz éve omlott össze a Lehman Brothers, az amerikai bank csődjéhez kötik a globális pénzügyi válság és az abból kibontakozó gazdasági krízis kezdetét. Ezt azonban akkor csak kevesen látták előre, az akkori magyar napilapok meg a nekik nyilatkozók alig.

A világ 375 vezető bankját képviselő Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) igazgatója, Charles Dallara szerint a hitelintézetek túljutottak a válság nehezén, és még az idén elmozdulhatunk a globális stabilitás irányába. (Világgazdaság, 2008. szeptember 12.)

A válság nem 2008. szeptember 15-én kezdődött, hanem bő egy évvel korábban, amikor a nyakló nélkül hitelező amerikai bankok közül több összeroppant a nem teljesítő jelzáloghitelek súlya alatt. A subprime válság azonban nem állt meg az amerikai bank- és ingatlanpiacon, európai bankok is nehézségekkel küzdöttek. Ám akkor erős volt a bizalom, és úgy tartották, a bedőlések egyedi esetek, felvásárlásokkal, tőkeinjekciókkal kezelni tudják a helyzetet.

©

2008 szeptemberében aztán a válság utolérte a két legnagyobb amerikai jelzáloghitelezőt; a Freddie Mac és a Fannie Mae ikerintézmények végül állami segítséggel tudtak megmenekülni. Néhány nappal később pedig az is kiderült: ez sem elég a piaci bizalom helyreállításához. Ha a jelzálogpiaci válság volt a földrengés, 2008. szeptember 15-e a cunami, ami mindent elsöpört.

Zuhannak, mint a kő! - hüledezett a Bloomberg televízió műsorvezetője hétfő reggel, saját grafikonjaikat látva, amelyek a határidős indexek elmozdulását mutatták. Ekkor kért csődvédelmet a 158 év működés után összeomló Lehman Brothers, az Egyesült Államok negyedik legnagyobb bankháza. Az utóbbi időben amúgy is alaposan elértéktelenedett Lehman-részvények további 91 százalékot zuhantak, s most már csak alig érnek többet 30 centnél. (…) A 691 milliárd dollár eszközállományú, 26 ezer főt alkalmazó Lehmané az eddigi legnagyobb krach a befektetési bankszektorban. (Népszabadság, 2008. szeptember 16.)

Az 1850-ben alapított Lehman Brothers a gyapotkereskedésből lett az USA negyedik legnagyobb befektetési bankja. Ehhez az is kellett, hogy az 1990-es évek végétől az elsők között ismerte fel a jelzálogkölcsönök nyújtásában rejlő lehetőséget, a kétezres években pedig az úgynevezett subprime (másodrendű, nem a legmegbízhatóbb ügyfélkörnek kínált) kölcsönök piacának volt az egyik úttörője. Végül ezek a jelzáloghitelek (és az ezekből "összecsomagolt", toxikusnak minősülő termékek) okozták a vesztét. No és az, hogy emiatt az ameirkai jegybank szerepét betöltő Fed úgy döntött, a bank nem tartozik a "too big to fail" (túl nagy, hogy elbukjon) kategóriába, vagyis a veszte kisebb kárt okoz, mint amekkora áldozatot a megmentése jelentett volna.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX több mint 2 százalékot esett a nap végére, és 2006 júniusa óta nem látott mélységben, 19223,14 ponton zárt. […] Különösen a bankrészvények sínylették meg a Lehman-csőd után kialakult piaci pánikot. Az OTP a budapesti pakett nagy veszteseként 4,66 százalékkal, 6520 forintig süllyedt. (VG, 2008. szeptember 16.)

©

A BUX 2008 szeptemberében már leszállóágban volt, az esést azért felgyorsította a Lehman-csőd és az azt követően teljes erővel lecsapó válság. 2009 márciusában 10 ezer pont alá esett az index, amely idén januárban már meghaladta a 40 ezer pontot. Az OTP ennél is nagyobbat zuhant: 2007-ben még 10 ezer forint felett kereskedtek a papírral, 2009 márciusában azonban volt olyan nap, amikor csupán 1500 forintot ért egy részvény, amely szintén 2018 elején érte el csúcsát, 11 ezer forint feletti szinten.

Az Egyesült Államok olyan pénzügyi válságba került, amely egy évszázadban egyszer fordul elő, és amely recesszióhoz vezethet – jelentette ki Alan Greenspan, a jegybank szerepét betöltő Fed előző elnöke. (Népszava, 2008. szeptember 16)

A Wall Streeten elképesztő mozgások indultak meg, az állam beszállt a legnagyobb biztosítóba, az AIG-be, egymást követték a bankfelvásárlások, mentőakciók, feltőkésítések. Október elején, második nekifutásra a kongresszus fogadott el egy bankmentő csomagot.

A tőzsdeindexek zuhanórepülésben voltak, néhány nap alatt csaknem 3000 milliárd dollár tűnt el a részvényárak esése miatt, a bankmentések 2009 elejéig majdnem 2000 milliárd dollárt vittek el. A 2007-es csúcshoz képest a háztartások vagyona 14 ezer milliárd dollárral esett vissza az országban. A visszaesés 2010-ben ért véget, abban az évben már az amerikai gazdaság újra a 2008-as szintre került – Magyarországnak ezt 2015-ben sikerült.

Az Európai Unió kizárta annak lehetőségét, hogy kamatcsökkentéssel és adókönnyítésekkel amolyan amerikai megoldást válasszon. Uniós hivatalnokok és kormányzati tisztségviselők is azt hangoztatják, hogy Európában nincs baj és nem is lesz, itt másként működnek a bankok és a biztosítók. Nem gyorsítják fel a szabályozási munkát, de kétségkívül megindult a gondolkodás, miként lehetne szigorítani a tőkekövetelményeken, a kockázatkezelési módszereken. Nicolas Baverez francia gazdaságtörténész mindenesetre pilóta nélküli repülőgéphez hasonlította Európát, amely egyelőre nem állt elő egységes elemzéssel, megoldási ötletekkel. (Népszabadság, 2008. szeptember 19.)

Ha az Egyesült Államokban a subprime-hitelezés volt a fő bűn, Európában leginkább az, hogy a valutaunió mindenféle banki vagy uniós védőháló nélkül indult el 1999-ben. A bankunió tökéletesen még ma, a válság kitörése után 10 évvel sem állt fel, 2008 után pedig leginkább a tűzoltás és az ima segítségével próbálták egyben tartani az euroövezetet.

Pedig a válság több irányból is lecsapott: Írországban és Spanyolországban a túlpumpált ingatlanpiac és ingatlanhitelezés összeomlása okozott majdnem államcsődöt, Görögországban pedig az állami túlköltekezés és az, hogy a tornyosuló adósságról a kormány – kár szépíteni – hazudott az EU-nak.

©

A gond csak az volt, hogy a piac bizalma emiatt nemcsak Athénban rendült meg, hanem a 2010-es évek elején az euróban is, miután a tagországok nagy nehezen kidolgoztak egy mentőmechanizmust és mégiscsak elkezdték kialakítani a betétgaranciarendszert, a bankunió és a közös gazdaságpolitika alapjait, az Európai Központi Bank pedig 2012-től a Fedhez hasonló élénkítésbe kezdett. (A Fed hasonló akciója és a válság kezdete után majdnem négy évvel.)

Az elsők között az ingatlanberuházók és -kereskedők, illetve az építőipar sínylette meg az árcsökkenést. Éppen ez a terület az, amelynek visszaesése a gazdaságok egészének teljesítőképességére rányomhatja a bélyegét, különösen, ha annak nagy az ez irányú kitettsége. Spanyolországban a gazdaság motorjának számító építőipar vergődését a fogyasztás és a beruházások csökkenő volumene okozza, ugyanakkor Portugália a dominóeffektus áldozata, minthogy spanyol exportkitettsége 30 százalék.(VG, 2008. szeptember 18.)

A válság először nem az euróövezeti országokat kapta el: október végén Magyarország, majd decemberben a lettek, 2009 márciusában pedig a románok kaptak mentőhitelt. Ami pedig az eurómentést illeti: Görögország 2010-2015 között 3 mentőhitelt kapott csaknem 300 milliárd euró értékben, Ciprust a görög válság csapta földhöz, emiatt kényszerült mentőcsomagra, az írek 2010 novemberében, a portugálok 2011 májusában, a spanyol bankok pedig 2012-ben léptek be hitelprogramba.

Londoni elemzőkkel és befektetőkkel egyeztetett tegnap Simor András. A Magyar Nemzeti Bank elnöke a megbeszélést követő tájékoztatóján elmondta: nem aggódik a magyar bankrendszer stabilitása miatt, mert eleve óvatos a hitelezési politika, míg az ingatlanpiacot elkerülte az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában tapasztalt árzuhanás. A magyar befektetők számára a Lehman Brothers csődjének az a tanulsága, hogy a pénzük kihelyezésekor nemcsak a napi árfolyamokat, hanem a kockázatokat is mérlegelni kell – tette hozzá. (Népszabadság, 2008. szeptember 18.)

Ha valamiért igazán telibe kapta a magyarokat a válság, az az ipar visszaesésén túl a forint gyengülése volt. Nem következett be olyan zuhanás, mint Izlandon, ahol a három legnagyobb bank 2008 október elején bekövetkezett bedőlése nyomán az euró ára 90 koronától egészen 200 koronáig ugrott. Ám még így is súlyos, éveken át tartó válságot idézett elő a gyengülés. A gyors gyengülés (a 2008 nyarán még 235 forint körüli ár 2008 októberében 275 forintig ment fel, 2009 márciusában pedig már 316 forintot kértek az euróért) azért volt tragikus, mert a kétezres évek közepétől, a magas forintkamatok és – mint utóbb kiderült – az óvatosság teljes hiánya miatt megállíthatatlanul terjedt a devizahitelezés. És mivel a forint erős volt, a nap meg sütött, mindenki úgy adósodott el, mintha nem lenne holnap.

©

Az sem segített, hogy a legnépszerűbb kölcsöndeviza nem is az euró lett, amelynek a bevezetése (elvben) már akkor is napirenden volt, hanem a svájci frank. Ez pedig 140 forintos árról kezdte zuhanórepülését, és nem is állt meg 250 forintig.

Tolnay Tibor ÉVOSZ-elnök: Nem vagyok derűlátó: az építőiparban 2006 óta nincs pezsgés, s most újabb másfél-két évig tartó stagnálás következhet. (VG, 2008. szeptember 18.)

A devizahitelválság és az „óvatos hitelezési politika” jó időre padlóra küldte a hazai építőipart. 2016, vagyis a devizahitelek forintosítása előtt szinte csak uniós forrásból megvalósuló beruházások zajlottak az országban, a lakásépítések pedig tavaly lódultak meg.

Az Egyesült Államokban véget ér a befektetési bankok korszaka, új szabályozás várható, de hosszú vita nyomán, hiszen a piacgazdaság alapelve mégiscsak a kockázatvállalás. A felelőtlenséget, a hozzá nem értést és a csalást azonban még szigorúbban üldözni fogják. Eljárások hosszú sora indult már meg jelzálogbankok ellen. (Népszabadság, 2008. szeptember 19.)

A válság kitörése után megválasztott Barack Obama 2009-ben a rendszer szigorítását kezdte meg, ennek része volt a Paul Volcker volt amerikai jegybankelnökről elnevezett szabály, amely a bankok befektetési tevékenységét korlátozta. Több pénzintézetet büntettek meg a tisztességtelen gyakorlat miatt, a kiszabott bírságok összege meghaladta a 150 milliárd dollárt.

Több mint háromszáz embert el is ítéltek Amerikában, ám egyikük sem volt bankvezér, többnyire brókerek, banki ügyintézők kerültek börtönbe. És épen úszták meg a válságot a hitelminősítők is, amelyeket szintén felelőssé tettek, hiszen a válság előtt olyan értékpapírokat, intézményeket soroltak a legjobb AAA kategóriába, amelyek közvetlenül járultak hozzá a pénzügyi összeomláshoz.

„Nem hiszek a sokkterápiában, helyette mérsékelt, folyamatos reformpolitikát ajánlok” – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. (Népszava, 2008. szeptember 20.)

Magyarországot a válság október elején érte el, az OTP árfolyamát az állami felvásárlásról szóló piaci pletykák, a forintot spekulánsok lökték a mélybe. A forint 260 forintra gyengült, a kormány tárgyalni kezdett egy nemzetközi mentőhitelről. Október végén az IMF, majd az EU és a Világbank kínált hitelkeretet vagy pénzügyi támogatást.

Novemberben kiderült: az ország recesszióba süllyedt, a Mol veszteséges, elindult a leminősítési folyamat. Gyurcsány Ferenc 2009 márciusában lemondott, amit azzal indokolt: nincs meg a támogatottsága a válságkezeléshez.

Igényelje most egyszerűbben, induló banki költségek és tulajdoni lap bemutatása nélkül svájci frank alapú jelzálogkölcsönünket bármilyen célra. 0 Ft folyósítási jutalék, 0 Ft értékbecslési díj, 0 Ft kezelési költség. THM: 7,98% (Hirdetés a Magyar Nemzet 2008. szeptember 22-i számában.)

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Paks távfűtéséért is Mészáros Lőrinc felel

Paks távfűtéséért is Mészáros Lőrinc felel

TGM: Vége

TGM: Vége

Új feladatot találtak Iker Casillasnak

Új feladatot találtak Iker Casillasnak

50 elektromos Smart kerül a Mol Limo flottájába

50 elektromos Smart kerül a Mol Limo flottájába

Új vezetője van a magyar Mercedesnek

Új vezetője van a magyar Mercedesnek

Műteni kell Pars Krisztián térdét

Műteni kell Pars Krisztián térdét