Nem sok pénzt sikerült megtakarítani a szociális támogatási rendszer négy évvel ezelőtti átalakításával, ellenben az emberek szociális helyzetén sem segített az átalakítás, sőt, a rosszabb helyzetben lévő járásokat hátrányosabban is érintette a változás – írja a Policy Agenda.

Az országgyűlés 2014-ben döntött a szociális segélyezés rendszerének átalakításáról, ennek során a források egy részét az állam átadta az önkormányzatoknak, valamint egyes támogatásokat (például az óvodáztatási támogatást) megszüntették. Ezzel együtt a települések megkapták a lehetőséget arra, hogy kialakítsák a saját segélyezési rendszerüket, amely főleg attól is függött, hogy mekkora pénzeket tudtak az állami normatíván felül átcsoportosítani erre a területre.

A statisztikai adatok azt mutatják, hogy 2014-ben rendszeres szociális segélyre, lakásfenntartási támogatásra, adósságcsökkentési támogatásra, adósságkezelési szolgáltatásra, méltányossági közgyógyellátásra, méltányossági ápolási díjra, valamint óvodáztatási támogatásra körülbelül 38 milliárd forintot költöttek, ezen felül az önkormányzati segélyre mintegy 6 milliárd forintot, amely egyfajta szabadabb segélykeretet jelentett a településeknél. Ezzel szemben 2017-ben a rendszeres szociális segélyt felváltó egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra, valamint a többi segélytípust kiváltó települési támogatásra összesen 28 milliárd forintot fordítottak.

Ez 36 százalékos csökkenést jelent négy év alatt, de a megszorításnak költségvetési szempontból az elemzés szerint kevés értelme volt, mert az így megtakarított pénzek a teljes kiadási oldalnak így is csupán a 0,08 százalékát jelentik.

A Policy Agenda emellett összehasonlította az egy adófizetőre jutó jövedelem alapján a legjobb helyzetben lévő járást (Budapestet és környékét nem számítva), és a legrosszabb helyzetű járást. Ez alapján az derült ki, hogy miközben a győri járás szociálisan jobb helyzetben van, itt 43 százalékkal csökkentek az ellátottak pénzbeli juttatásai, míg az országban a legrosszabb helyzetben lévő cigándi járásban ennél is többel, 55 százalékkal, vagyis éppen a szociális helyzettel fordított irányúak voltak a változások, a megszorítás területi vesztesei a legrosszabb helyzetben lévő térségek.