Meng Hongwei (Meng Hung-vej) úgy lett az Interpol első kínai elnöke, hogy közben megőrizte államtitkári rangját a belügyben, Pekingben. Áprilisban kitették ugyan a belügyminisztérium pártbizottságából, de a 64 éves főrendőr nem esett kétségbe. Nyugodtan hazalátogatott, mert október elseje Kína nemzeti ünnepe. Ilyenkor egy hét munkaszünet jár, és az emberek felkereshetik távol élő rokonaikat a Mennyei Birodalomban. Meng is így tervezhette, de a repülőtéren már egykori kollégái vártak rá. Ekkor küldte el a kést ábrázoló emojit, mint egyfajta jelet, üzenetet a nejének. Ez veszélyt jelent, különösen, ha utána néma csend következik. Azóta felesége hiába hívogatta mind kétségbeesettebben a számot, az Interpol főnök okostelefonja néma maradt. Az AFP jelentette elsőnek Pekingből, hogy az Interpol főnököt őrizetbe vették. Grace Meng Lyonban sajtóértekezletet tartott, majd a francia rendőrség közölte: védőőrizetbe kerül az egész család. Valami rendkívülinek kellett történnie – állítja a jól értesült hongkongi South China Morning Post.

Ez nem közönséges korrupciós vizsgálat 

Az Interpol főnök mentora nem volt más, mint Kína egykori belbiztonsági ura, aki Hszi Csin-ping elnök fő ellenfele lett a belső harcokban. Csou Jung-kang veszített. Családjának vagyonát 90 milliárd jüanra becsülték – ez több mint 12 milliárd dollár. Életfogytig tartó börtönbüntetést kapott, de nem kizárólag korrupció miatt, hanem mert államtitkokat szivárogtatott ki Nyugatra. Milyen államtitkokat?

A Kínát kormányzó kommunista párt minden vezetője dollármilliárdos 

Ez jelent meg a New York Timesban. A tudósítót kiutasították Kínából, de persze kikutatták a forrást: maga a belbiztonság ura tette lehetővé a kínos információk kikerülését. 2015-ben Csou Jung-kangot leültették, de védence 2016-ban az Interpol elnöke lett. Nyilvánvaló, hogy ez nem lett volna lehetséges Hszi Csin-ping elnök jóváhagyása nélkül. Annál is kevésbé, mert Hszi Csin-ping elnök közvetlenül maga irányítja a belbiztonsági erőket is éppúgy, mint a hadsereget. Kabinetfőnöke szeptember végén a belügyben járt. Ahol már az új belügyminiszter trónol, aki Hszi Csin-ping elnök feltétlen híve. Hivatalosan a korrupció ellenes harc állását vizsgálták meg, de biztosan szóba került az Interpol-főnök ügye is. Elvégre évekig a belügy államtitkára volt. Hivatalosan csak annyit közöltek Pekingben, hogy vizsgálati fogságban van az Interpol-főnök, aki elküldte lemondását Lyonba.

Miért vállalja Peking a diplomácia botrányt?

Ezt feszegeti a South China Morning Post éppúgy, mint a párizsi Le Monde. Olyasminek kellett történnie, ami felülírta a mindig nagyon óvatos és körültekintő kínai diplomácia bevált módszereit. Trump elnök nemrég többször is utalt rá, hogy Peking megpróbálta befolyásolni a belpolitikai fejleményeket az USA-ban. Korábban ez a vád nem érte a kínaiakat, csak az oroszokat. A kínaiakat azzal vádolták Amerikában, hogy nagyszabású ipari kémkedést folytatnak. Most politikai vád is előkerült, és ez nyugtalaníthatja Hszi Csin-ping elnököt. Az amerikai-kínai kereskedelmi háborúban Peking gyakran nem ortodox módszereket alkalmaz, vagyis megpróbálja kijátszani a szankciókat. Ez is szempont lehet, de valószínűleg sohasem fogjuk megtudni, mi okozta az Interpol-főnök végzetét.

Az ilyen magas rangú vezetők ügyeit nem a belügy, hanem a kommunista párt ellenőrző bizottsága vizsgálja. Onnan nemigen szivárognak ki információk. Kihallgatási módszereik brutálisak: ott mindenki bevall mindent. Grace Meng asszony tehát joggal aggódik a férje életéért. A francia rendőrség nem véletlenül rendelt el védőőrizetet a családnak Lyonban. A mindig oly diszkrét Interpol most a nemzetközi botrány kellős közepébe került. Hivatalosan csak annyit közöltek, ők is vizsgálódnak. Elfogadták az elnök lemondását, akármilyen furcsán is hangzik ez. Az ügyeket a főtitkár irányítja Lyonban. Új elnököt novemberben választanak Dubajban az Interpol közgyűlésén. Valószínűleg nem kínait.