szerző:
Balla Györgyi

Dékány Gyula több mint 10 éve kutatja az anyatejben lévő cukrokat, azt, hogy hogyan lehetne őket mesterségesen előállítani. Ezek azért fontosak, mert segítik a csecsemők védekezését a betegségekkel szemben, idősek esetében pedig lassítanák a szellemi képességek romlását. A világ számos országában dolgozó professzor azt szeretné, ha magyar cégek és kutatóintézetek is bekapcsolódnának a termelésbe és a kutatásba.

Dékány Gyulát fiatalkorában a kémián kívül minden érdekelte, aztán felnőtt korában mégis vegyész lett belőle a Műszaki Egyetemen, majd a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutatóközpontjában.

„Aztán beleszerettem a molekuláris kémiába, megszállott lettem”

– meséli, igaz, ez már nem is Budapesten, hanem Londonban történt, ahol később kutatóként tevékenykedett. Nem mellesleg magával ragadták a könyvtárak, és a lehetőség, hogy úgy is tud kutatni, hogy közben nem azt kell néznie, van-e elég pénz egy vegyszerre. Ontotta magából a szabadalmakat. „Mindig van nálam egy kis jegyzetfüzet, hogy azonnal felírhassam, ha eszembe jut valami.” Így jött például az a terve, hogy vakcinát készít a rák ellen, csakhogy az állatkísérletek sorra megbuktak.

Dékány Gyula
©

Ha belehalok, is megcsinálom

– ezzel az elhatározással már annak vágott neki 2005-ben, hogy elkészíti az anyatej legfontosabb molekuláit. Hét szabadalma született arról, hogy hogyan lehet a legegyszerűbben előállítani az anyatejben lévő cukrokat, az oligoszacharidokat. Ezek azért fontosak, mert segítik a csecsemők védekezését a betegségekkel szemben. „Fiatal voltam, és tudtam, hogy egyedül nem fog menni” – emlékszik. Ezért eldöntötte, hogy olyan embereket állít maga mellé, „akik a tudományban már letettek valamit az asztalra”. Elképzeléseiről 1500 oldalas dolgozatot írt, és azt elküldte a világ legjobb tudósainak. „Egyik-másik válaszolt is, egy német professzor például megkérdezte, mit akarok ezzel kezdeni, mondtam, hogy csinálunk egy vállalatot, mert ezt csak ebben a formában lehet megvalósítani.” Ez lett a Glycom. A cég Koppenhágában alakult, mert ott kaptak pénzt az induláshoz. „Nagyon nehéz volt pénzt szerezni, az volt a szerencsém, hogy a kockázati tőkebefektetők azokat az álmokat keresik, amelyek merészek. Az én álmom 2005-ben annyira vakmerő volt, hogy tetszett a befektetőknek, és megérezték rajtam az elszántságot.” Kétmillió eurót kapott, ez volt a kezdőtőke. A csapathoz később egy osztrák, egy dán és egy ausztral professzor is csatlakozott, és sok magyar, „ismert emberek, együttesen több mint ezer tudományos publikációval, ezt már nem lehetett lesöpörni az asztalról”.

Képünk illusztráció
©

Az első komolyabb szerződésüket a Nestlével kötötték. „Egy olyan technológiát fejlesztettünk ki, amellyel nagy mennyiségben tudunk oligoszacharidokat előállítani.” Korábban ez képtelenség volt. „Egy forradalmat indítottunk el, nem is igazán tudom mihez hasonlítani” – mondja. Ahhoz, hogy az ötletből gyár legyen, nagyjából 100 millió euró kellett, „a Nestlé vonzotta magával a tőkét, annyi pénzünk volt, hogy még vissza is kellett utasítanunk”. A dániai üzemben ma már évente több ezer tonnát készítenek ezekből az anyagokból, és 26 országban, köztük Magyarországon is forgalmazzák.

Egyik ötlet adta a másikat

Dékány Gyula tíz évig dolgozott a Glycomnál. Tavaly új céget alapított. Rájött ugyanis, hogy az anyatej komponenseinek nemcsak a csecsemők táplálkozásában van jelentőségük, hanem a gyengébb immunrendszerű időseknél lassíthatják a szellemi képességük romlását. Erre alapozva indította el a CarboCode nevű vállalkozását. „A technológiával, amelyet korábban kifejlesztettünk az anyatejcukrokra, sikerült bonyolultabb molekulákat szintetizálni, ezek a glikolipidek, olyan anyagok, amelyek az emberi agyban nagy koncentrációban vannak jelen, ezek nélkül nincs semmilyen szellemi tevékenység.” Dékány Gyula szerint azért kellett ehhez egy új vállalkozás, mert „a Glycom már versenyhelyzetben van, a világ legnagyobb cégei igyekeznek meghonosítani a technológiáját. Ebben a versenyben a Glycom embereinek arra kell koncentrálni, hogy meg tudják őrizni a vezető pozíciót, nem szabad a tevékenységet felhígítani mással.” Az anyatejcukrok innovációjának elindítója nem vonult ki teljesen a vállalkozásból, operatív szerepe ugyan már nincs, részvényes maradt.

©

„Amikor a CarboCode-ba az üzlettársaimmal együtt belevágtunk, megint eszembe jutott, hogy a rákellenes immunterápiát folytatnom kellene, de mint üzletember, óvatos voltam, nem akartam elveszíteni azt a sok millió eurót, amit már korábban megszereztünk.” Így jött, hogy megoldást találjon az öregkori elbutulás lassítására vagy megállítására. „Ebből lehet gyógyszer, tápszer és kozmetikum is.” Utóbbi, amely képes lesz a bőrgyulladást csökkenteni, a pattanásokat és a ráncokat megszüntetni, már jövőre a piacra kerül. „Ezeket az anyagokat mindig is szerette volna a kozmetikai ipar, de senki sem tudta megcsinálni.” Az első kilók már készülnek, mégpedig Magyarországon, az Első Vegyi Industria Vállalatnál. Dékány Gyula szerint a gyártás addig maradhat itt, amig a kapacitás megfelelő. Úgy számol, jó néhány tonna, akár kétszáz is készülhet Magyarországon.

Verseny a világban

A professzor azt mondja, a világ vezető vállalatai elszántak, hogy ők legyenek az elsők, akik beleteszik majd a csecsemőtápszerekbe azokat az anyagokat, amelyek az anyatejben is benne vannak. „Hatalmas profitot lehet elérni ezen a területen. Akár hiszi, akár nem, Kínában ötszörös áron lehet eladni a csecsemőtápszert a világ más részéhez képest. Ezt a piacot szúrták ki maguknak a nagyvállalatok. Ez a hajtóerő pillanatnyilag.” 

Minimum két év, hogy olyan mintát tudjanak gyártani, amely emberi fogyasztásra alkalmas. „Az igazán nagy dolog az lesz, amikor felnőtteknek fogjuk bevezetni, és az olyan betegségeket, mint például a Parkinson-, az Alzheimer-, vagy a Huntington-kór gyógyítani lehet. Korábban amerikai tudósok próbálkoztak már ezzel, glikoszfingolipidet kis mennyiségben tudtak marhaagyból kinyerni, és öt éven keresztül végeztek klinikai vizsgálatokat ezzel az anyaggal Parkinson-kórosokon. Most Dékány Gyula és csapata mindössze egy lépésre van attól, hogy nagy mennyiségben előállítsa, és ne csak élelmiszerbe, hanem gyógyszerbe is beletehesse ezt az anyagot. „Mai tudásunk szerint ez az egyedüli anyag, amit az emberiség talált, és amivel a Parkinson-kórt meg lehet állítani, vagy oly mértékben lassítani, hogy reményt adjon a gyógyulásra.” Azt mondja, a többiek „agyonverik”, de ő kimondja: 2019-ben szeretné üvegben látni ezt az anyagot, olyat, ami alkalmas a klinikai vizsgálatokra. „Ehhez az kell, hogy az állatkísérleteken kiállja a próbát, ez nagyjából egy évet vesz igénybe. Gyógyszerről van szó, óriási felelősség az előállítása.”

Képünk illusztráció
©

Az induláshoz itt is 2 millió euró kellett. De már nem a nulláról indult, „nem kellett professzorokat magam köré gyűjteni, már letettem valamit az asztalra, létrehoztam egy hatalmas iparágat, a befektetők elhitték, hogy értek a tudományhoz és az üzlethez egyaránt”. Az üzletemberek szinte azonnal szóba álltak vele, „tudták, hogyha én valamire rákattanok, abból lehet valami”.

A CarboCode-ra úgy tekint, mint egy újabb sikertörténetre. Portugáliában épül hozzá a gyár, a fejlesztéseket Németországban végzik. „A portugál állam nagyon bőkezű, ha egy befektető 10 millió eurót fektet egy biotechnológiával foglalkozó cégbe, ugyanennyit mellé tesz. Pillanatnyilag Európában ez egyedülálló.” Németország mellett pedig azért döntöttek, mert „oda mindenkit el lehet vinni, magas fizetéseket lehet adni, rengeteg céggel lehet együttműködni”. A CarboCode-ba fektetett pénz most 10 millió eurónál jár, a gyár előkészítése pedig eddig 40 millióba került. „Gyárak nélkül, csak kutatás-fejlesztésre el fogunk égetni 50 millió eurót. És csak azért ennyit, mert már tapasztaltak vagyunk.”

©

A CarboCode mögött egy nagy befektetőcsoport áll, „nem árulhatom el a nevüket, annyit lehet tudni róluk, hogy hatalmas tőkével bírnak, nem magyarok, a bányászattól a biotechnológiáig sok mindenbe befektetnek”. És ami szintén lényeges: nem várnak gyors megtérülést, „tisztában vannak vele, hogy a gyógyszerkifejlesztéshez idő kell”. Legalább 10 év.

Magyarország kimarad?

Dékány Gyula türelmes, nemcsak kutat és céget épít, hanem pénzt is szerez. Most azt vette a fejébe, hogy mindabból, amit felépített, megpróbál valamit Magyarországon meghonosítani. „Nagyon fáj nekem, hogy ezt a hatalmas üzletet szinte teljes egészében magyar emberek hozták létre, és Magyarországon ebből szinte semmi nincs.” Azt szeretné, ha magyar cégek és kutatóintézetek is bekapcsolódnának a termelésbe és a kutatásba. „Eddig nem vagyok valami sikeres, míg a nyugati világban a nagy kutatóintézetek innovációra éhesek, Magyarországon ez nem jellemző, itt a publikáció számít.” Azt mondja, politikával, központosítással, az állam pénzosztásával nem foglalkozik. „Lehet, hogy árral szemben úszom, de hogyha mindenki az ár irányába úszna, soha nem változna meg itt semmi.” Azt mondta magának, „2018-ban elkezdem, 2019-et rászánom, és hogyha ennyi idő alatt sem lehet itt valamit elindítani, megpezsdíteni az ország innovációs vérkeringését, megyek tovább, nem fogok ebbe belebolondulni. Csinálom ott, ahol lehet.”

©

Dékány Gyula célja az, hogy a mindenkori tudományos realitást megváltoztassa, szerinte az ember igenis képes a természetet túlszárnyalni. Eddig 7 országban dolgozott, száznál is több szabadalom van mögötte. Ehhez emberfeletti munka, sok lemondás kellett, „olvasni és írni kell örökké”. De megéri, szerinte ugyanis azokra az anyagokra, amelyeket szintetizálni tud, szükség lesz, amíg ember él a földön.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Pető Iván: Orbán "rendkívül tudatos, erkölcstelen politikus"

Pető Iván: Orbán "rendkívül tudatos, erkölcstelen politikus"

Hatalmas füsttel ég egy ház a Teréz körúton, nem jár a villamos a Jászai és az Oktogon között

Hatalmas füsttel ég egy ház a Teréz körúton, nem jár a villamos a Jászai és az Oktogon között

Új funkciót építettek a Google Térképbe, könnyebben elérheti a kedvenc helyeit

Új funkciót építettek a Google Térképbe, könnyebben elérheti a kedvenc helyeit

Kockázatos lépés volt, de bejött - így nyitott a Starbucks Olaszországban

Kockázatos lépés volt, de bejött - így nyitott a Starbucks Olaszországban

Út az X-Faktor döntőjéig - mi történik a háttérben? (videó)

Út az X-Faktor döntőjéig - mi történik a háttérben? (videó)

Sárga mellényes "taxisblokád", egy halottal

Sárga mellényes "taxisblokád", egy halottal