Franciaországban is igaz, hogy aki szegénynek születik, annak nagy esélye van, hogy az is maradjon. De a kormány igyekszik kiegyenlíteni az esélyeket, és nem lehet elég korán kezdeni a pálya „kiegyenesítését”. Ezt már bölcsődés, óvodás korban el kell kezdeni. 

Több felmérés igazolja, hogy a nagyon szegény, munkanélküli szülők családjából általános iskolába kerülő gyerekek szókincse kb. ezerrel kisebb, mint a bölcsibe, majd óvodába járt gyerekeké. További fontos adat, hogy a fix jövedelemmel rendelkező családok gyerekeinek 22 százaléka már bölcsődébe jár, míg a nagyon mélyen lévő, kritikus szegénységben élő munkanélküli háztartásokból csupán a gyerekek öt százaléka jut el a kötelező elemi iskolát megelőző bölcsődékbe, óvodákba. A probléma egyik oldala pénzügyi: ezért a francia kormány a következő négy évben 70 millió eurós támogatást ad a bölcsődéket, óvodákat fenntartó önkormányzatoknak.

Ha egy nagyon szegény család beíratta a gyermeket a bölcsibe, eddig is csak a tényleges költség töredékét fizette, a többit a családtámogatási alap pótolta ki. Az intézmények mégsem jártak jól anyagilag, mert a szegény családok gyerekei kevesebb időt töltöttek el a bölcsiben, mint a stabilabb anyagi helyzetűek csemetéi. Az új támogatással férőhelyenként plusz ezer euróhoz jut egy bölcsőde, így anyagilag érdekelt lesz abban, hogy több gyereket, főleg szerény szociális környezetből jövőket fogadjon.

De van egy nem pénzügyi oldal is: a társadalom peremén élők ösztönösen félnek attól, hogy a „hatóságoknak” rálátásuk legyen az életvitelükre. Aztán meg azt mondják: „… otthon vagyunk, nincs munkánk, ráérünk, tudunk vigyázni a gyerekekre”. Hát vigyázni tudnak, de a periférián élő családokban a gyerekek értelmi fejlődése veszélyben van. Tehát nem véletlen a szókincsben az az ezer szó különbség, amekkora többlettel rendelkeznek a bölcsődét és óvodát „végzett” általános iskolát kezdő 6 éves gyerekek, akik, szerény, de stabil anyagi helyzetű családokban nevelkednek.

Tehát az önkormányzatok szociális munkásaira, a civil szervezetek önkénteseire nagy munka vár, hiszen meg kell győzni, sok, a bölcsődétől ódzkodó családot, hogy jót tesz a gyereknek, ha ott tölti nap a reggeltől délutánig terjedő részét. További feladat lenne, hogy a kifejezetten hátrányos helyzetű lakónegyedekben újabb bölcsődék és óvodák nyíljanak. Ez már attól függ, hogy tudnak az intézményfenntartó önkormányzatok gazdálkodni az új állami támogatási formával. No, meg attól is, hogy ez a hetvenmillió euró csak a meglévő intézmények gazdaságosabb működését segíti, viszont az újak létesítéséhez még több pénz kell. A civil szervezetek szerint ez az utóbbi verzió az érvényes. (via AFP)