Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Közadatigénylésben kérte ki az Elios-ügyről készült OLAF-jelentést Jávor Benedek EP-képviselő, ám a dokumentumokat sem a Legfőbb Ügyészségtől, sem az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól nem kapta meg, írja az Átlátszó.
Az ügyészség azzal az indokkal utasította el az akta kiadását, hogy az OLAF-jelentésbe csak az tekinthet be, "akinek az eljárás lefolytatásához vagy annak eredményéhez jogi érdeke fűződik". Jávor megjegyezte, hogy ezzel szemben Brüsszelben lehetősége volt a betekintésre, "az ügyészség tehát olyasmitől tilt el, amire egyébként jogom van az EU-ban, csak épp Magyarországon nem".
A Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) arra hivatkozva nem teljesítette az EP-képviselő kérését, hogy "ők nem adatkezelők", másrészt ezt csak akkor tehetik meg, "ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik". Jávor szerint ez furcsa, mert a 4-es metróról szóló jelentést nyilvánosságra hozta a kormány. A minisztérium a képviselőnek küldött levelében egyébként nem tért ki arra, hogy miért volt adatkezelő a kormány a 4-es metró jelentése esetén, és az Eliosnál miért nem az – írja a lap.
Az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) vizsgálata szerint az Elios Innovatívhoz kötődő közbeszerzések közül a vizsgált 35 projekt mindegyikében felmerült a visszaélés gyanúja, de az esetek felében, 17 pályázatnál egyenesen úgy találta az OLAF, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki. Az ügyészség nyomozást rendelt el az ügyben, de azt később megszüntették. A kormány ezután brüsszeli kampányjelentésnek nevezte az Elios-ügyet.
