Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Nem nálunk a legegészségesebbek a gyerekek, viszont ha fáj a foguk, szinte kivétel nélkül orvoshoz kerülnek.
Pénzhiány, hosszú várólisták, távoli rendelő, tömegközlekedés vagy idő hiánya – sok oka lehet, ha egy szülő nem tudja orvoshoz vinni a gyerekét. Az Eurostat – arról készített felmérést, hogy a 16 éven aluli gyerekek hány százaléka nem kap egészségügyi ellátást, ha szüksége van rá.
A 2017-ben összesített adatok szerint az uniós tagállamokban átlagosan a gyerekek 1,8 százaléka tartozik ebbe a csoportba. Az arány némileg magasabb (2,2%) az egyszülős háztartásokban, mint ott, ahol két vagy több felnőtt van.
Ha külön-külön vizsgáljuk meg az egyes országokat, hamar kiderül, hogy a belgák teljesítenek a legrosszabbul: ott a 16 évnél fiatalabbak 8,7 százalékának van ellátatlan egészségügyi problémája. A listán őket követi Románia (7,4%), Svédország (4,3%), Finnország (3,3%) és Csehország (2,7%).
A lista másik végén Ausztria szerepel, ahol gyakorlatilag nincs olyan gyermek, aki ne jutna el orvoshoz, ha beteg. Magyarország is joggal dicsekedhet: 0,2 százalékkal szorosan követjük a németeket (0,1%).
Még jobb a magyar helyzet, ha csak a fogorvosokra koncentrálunk: a statisztikák szerint az egész Európai Unióban nálunk jut el a legtöbb gyerek fogorvoshoz. Azt nem tudni, hogy ez az iskolai fogászati ellenőrzéseknek, vagy a szülők gondosságának köszönhető, de hazánkban mindössze
a fiatalok 0,3 százalékát nem viszik fogorvoshoz, ha panasza van.
Ez sokkal jobb az európai átlagnál (2,3%), és jelentősen alacsonyabb, mint amit a lett (7,3%), portugál (6%), vagy éppen a spanyol és a román (5,7%) adatok mutatnak.
A fogászati kezelések hiányát tekintve egy százalék alatti az arány még Horvátországban (0,4%), Németországban (0,5%), Luxemburgban (0,7%), valamint a franciáknál, az osztrákoknál és a szlovákoknál (0,9%).
Az Európai Unióban egyébként 2017-ben a gyerekek több mint 95 százalékának jó vagy nagyon jó volt az általános egészségügyi állapota. A nagyon rossz állapotban lévő kicsik aránya szerencsére egy százalék alatt maradt. A portugáloknál a legrosszabb a helyzet (1,1%), a románoknál pedig a legjobb (0,4%). A magyarok itt a lista rosszabbik végén szerepelnek: hazánkban a 16 éven aluliak 1 százalékának rossz az egészségügyi állapota, és 94,9 százalékuk dicsekedhet azzal, hogy jól vagy nagyon jól van.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
„Én itt már minden »hülyére« szavaztam. Értelmes, világlátott, anyagilag stabil helyzetben lévő embernek szerintem tilos politikai párt közelébe mennie itthon” – mondja a magyar „orr”. HVG-portré.
Dopeman a „Jó arcok”-at, Kocsis Máté a „Zebra” nevű kört vezeti. Na de melyik kört vezetheti Schmidt Mária?
Nem kell már tartós tejet venni, jön a világháború, kivéve Magyarországon – üzeni Orbán. Megnéztük, mi igaz az állításaiból.
Kellemes zenei aláfestés jellemzi, egy mosolygó pap is felbukkan benne.