Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Pénzhiány, hosszú várólisták, távoli rendelő, tömegközlekedés vagy idő hiánya – sok oka lehet, ha egy szülő nem tudja orvoshoz vinni a gyerekét. Az Eurostat – arról készített felmérést, hogy a 16 éven aluli gyerekek hány százaléka nem kap egészségügyi ellátást, ha szüksége van rá.
A 2017-ben összesített adatok szerint az uniós tagállamokban átlagosan a gyerekek 1,8 százaléka tartozik ebbe a csoportba. Az arány némileg magasabb (2,2%) az egyszülős háztartásokban, mint ott, ahol két vagy több felnőtt van.
Ha külön-külön vizsgáljuk meg az egyes országokat, hamar kiderül, hogy a belgák teljesítenek a legrosszabbul: ott a 16 évnél fiatalabbak 8,7 százalékának van ellátatlan egészségügyi problémája. A listán őket követi Románia (7,4%), Svédország (4,3%), Finnország (3,3%) és Csehország (2,7%).
A lista másik végén Ausztria szerepel, ahol gyakorlatilag nincs olyan gyermek, aki ne jutna el orvoshoz, ha beteg. Magyarország is joggal dicsekedhet: 0,2 százalékkal szorosan követjük a németeket (0,1%).
Eurostat
Még jobb a magyar helyzet, ha csak a fogorvosokra koncentrálunk: a statisztikák szerint az egész Európai Unióban nálunk jut el a legtöbb gyerek fogorvoshoz. Azt nem tudni, hogy ez az iskolai fogászati ellenőrzéseknek, vagy a szülők gondosságának köszönhető, de hazánkban mindössze
a fiatalok 0,3 százalékát nem viszik fogorvoshoz, ha panasza van.
Ez sokkal jobb az európai átlagnál (2,3%), és jelentősen alacsonyabb, mint amit a lett (7,3%), portugál (6%), vagy éppen a spanyol és a román (5,7%) adatok mutatnak.
A fogászati kezelések hiányát tekintve egy százalék alatti az arány még Horvátországban (0,4%), Németországban (0,5%), Luxemburgban (0,7%), valamint a franciáknál, az osztrákoknál és a szlovákoknál (0,9%).
Az Európai Unióban egyébként 2017-ben a gyerekek több mint 95 százalékának jó vagy nagyon jó volt az általános egészségügyi állapota. A nagyon rossz állapotban lévő kicsik aránya szerencsére egy százalék alatt maradt. A portugáloknál a legrosszabb a helyzet (1,1%), a románoknál pedig a legjobb (0,4%). A magyarok itt a lista rosszabbik végén szerepelnek: hazánkban a 16 éven aluliak 1 százalékának rossz az egészségügyi állapota, és 94,9 százalékuk dicsekedhet azzal, hogy jól vagy nagyon jól van.
