Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Az alapítványok vagyonát kezelő Optima Zrt. leánya, az Optimum-Penta Kft. 2016-ban vette meg a Széll Kálmán tér fölé magasodó Postapalotát 22,3 millió euróért, mai árfolyamon 7,1 milliárd forintért. Az MNB 2018 júniusában jelentette be, hogy a 22,1 millió euró értékű felújítás után 45,3 millió euróért „tulajdonába kerül” az épület. A Postapalotára két hónappal később 11,2 milliárd forint értékű jelzálogot jegyeztek be az MNB nevére. Papíron az ingatlan még mindig a Penta tulajdonában van, az adásvétel a „zárási feltételek bekövetkeztével” válik véglegessé – közölte a jegybank a HVG-vel.
Ezekkel a manőverekkel az alapítványok új értelmet adnak a sikeres ingatlanbiznisz fogalmának: a Penta az alapítványoktól kapott kvázi kölcsönből vette meg a Postapalotát, az alapítványok kezességével felvett hitelből újítja fel, majd a felújított épületet eladja a jegybanknak, ahonnan az alapítványok a pénzüket eredetileg kapták.
Az épületet a verseny nélküli állami beruházások egyik sztárja, a Magyar Építő Zrt. újíthatja fel, a munkával nem tudni, mikor végeznek. A jegybank elképzelése szerint a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnökség fog beköltözni, emellett lesz az épületben a nagyközönség számára is hozzáférhető pénz- és banktörténeti múzeum, látogatóközpont, érmebolt és könyvsarok.
További részletek az e heti HVG-ben.
HVG
