Nem véletlen a németek különösen nagy érdeklődése az áfacsalás iránt: ők a legnagyobb vesztesei annak, hogy vígan forog az áfakörhinta az Európai Unióban. Az oknyomozó újságírók, akik 30 országból jöttek, 50 milliárd euróra teszik a csalások okozta kár éves mértékét. Ebből minimum 5, maximum 15 milliárd euró jut Németországra. Az EU legnagyobb gazdaságának egyáltalán nem vigasz, hogy a legtöbb áfacsaló is német.

Miért foroghat az áfakörhinta az Európai Unióban?

Mobiltelefonokat és autókat utaztatnak a legtöbbször papíron a csalók, akik azt használják ki, hogy az uniós államokban igen különböző az áfa mértéke. Ezt az utaztatást nevezik az oknyomozó újságírók körhintának. A hintában persze valójában az államok ülnek, melyek több milliárd eurós adóbevételről maradnak le.

Villámkarrier csalásban 

Egy fiatalember mobiltelefonokkal házalt Németország nyugati részén. Aztán rájött arra, ha diákoknak ad el okostelefonokat, akkor abból sosem fog meggazdagodni. Abból viszont, hogy fiktív ügyleteket bonyolít le az uniós tagállamok között, igen szépen pénzelhet. A fiatalember villámkarriert futott be így. Amikor az oknyomozó újságírók megírták a sztoriját, akkor már 11 fantomcég volt a nevén az Európai Unió országaiban. A pénze pedig biztonságban valamelyik adóparadicsomban. Az adóhivatalok macska-egér játékot játszanak a csalókkal, de az egerek sokkal ügyesebbek, mert az áfa-visszatérítés nagyon is valós pénzt jelent a fiktív ügyletek után.

Hogy lehetne leállítani a körhintát?

Pofonegyszerűen: egységes áfát kellene bevezetni az Európai Unió valamennyi országában. Ezt is javasolják a Correctiv munkatársai, akik a tanulmányt írták, de realista módon megállapítják: erre még csak szándék sincsen sehol. Csehország az egyetlen hely, ahol a kormány egyáltalán belevette a programjába, hogy foglalkozni kell a nagy összegű csalásokkal. A többi uniós országban pedig a kormányoknak sok sürgősebb dolguk is akad, mint az áfa harmonizációja a tagállamok között. A körhinta tehát vígan foroghat tovább.