Az ügynökség ősztől Brüsszelből fog majd működni a – remélhetőleg mielőbbi – költözéséig – írta közleményében  Marianne Thyssen, az Európai Bizottság szociális ügyekért és munkavállalói mobilitásért is felelős.

Az ELA feladata főként az lesz, hogy tájékoztatást nyújtson álláslehetőségekkel, letelepedéssel, munkavégzéssel kapcsolatban, közvetítsen a több országot érintő jogvitákban, támogassa a tagállami hatóságok közötti együttműködést, a fellépést a szociális és munkaügyi szabályokkal való visszaélések ellen, segítse az EU-n belüli méltányos munkaerő-mobilitást.

A hatóság támogatni fogja a foglalkoztatási szolgálatok uniós hálózatának (EURES-hálózat) munkáját, illetve átveszi a nem bejelentett munkavégzés felszámolására irányuló együttműködés erősítését célzó európai platform tevékenységeit.

A szervezet éves költségvetése körülbelül 50 millió eurót fog kitenni. Személyzete nagyjából 140 szakemberből áll majd, akik közül 60 szakértőt a tagállamok delegálnak. 

A hivatal létrehozására azért is szükség volt, mert jelenleg mintegy 17 millió európai állampolgár él vagy dolgozik másik tagállamban, kétszer annyi, mint tíz évvel ezelőtt.

Az Orbán-kormány nem akarta, de megnyugodhat

A kormány sikertelenül próbálta megfúrni az EU-ban dolgozókat védő szervezetet – írtuk tavaly decemberben. A hatóság létrehozását 2017 szeptemberében javasolta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

A hazai szakszervezetek akkor örömmel fogadták a hatóság felállításának hírét, különösen, hogy javaslataik jó része beépült a végső javaslatba. A kormány ehhez képest azzal az indokkal ellenezte a Tanácsban a javaslatot, hogy felesleges bürokráciát jelent.

És, ami ennél is fontosabb: „azzal a munkaügyi ellenőrzés kikerülne a tagállami hatáskörből – idézte anno a Pénzügyminisztérium közleménye Bodó Sándort, a tárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárát. – A magyar munkavállalók és munkáltatók érdekét is sértené az, ha egy uniós intézmény, a helyi sajátosságok, körülmények ismerete nélkül intézkedne a nemzeti hatásköröket felülbírálva.”

A mostani hírben egyébként közölték azt is, hogy a hatóság létrehozása nem teremt új hatásköröket EU-s szinten. A munkaügyi és szociális biztonsági szabályok érvényesítése továbbra is teljesen nemzeti hatáskör marad.