Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Az Európai Bíróság főtanácsnoka szerint jogsértőek a lengyel bírói nyugdíjazási szabályok
Bajnok Artúr, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel/Luxembourg, 2019. június 20., csütörtök (MTI) - Nem állnak összhangban a közösségi joggal a lengyel bírák nyugdíjazására vonatkozó, 2017-ben elfogadott szabályok, ugyanis sértik a nemi diszkrimináció tilalmát, illetve a bírák függetlenségének és elmozdíthatatlanságának elvét is - foglalt állást csütörtökön az Európai Bíróság főtanácsnoka.
A vitatott jogszabály a nők esetében 60, a férfiak esetében pedig 65 évre szállította le a korábban egységesen 67 éves nyugdíjkorhatárt a rendes bíróságok bírái, az ügyészek és a legfelsőbb bíróság tagjai körében.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az ügyben, a luxembourgi tárgyaláson pedig azt hangoztatta, hogy noha tavaly módosították a törvényt, ez nem jelent megoldást a keresetben felvetett valamennyi problémára.
Indítványában Evgeni Tancsev főtanácsnok aláhúzta, hogy a nemek szerint eltérő nyugdíjkorhatár megállapítása sérti az uniós jogot, és elutasította a lengyel kormány azon érveit, amelyek szerint az intézkedés pozitív diszkriminációnak minősül, mondván, ezek pont nem az egyenlőség előmozdításának irányába hatnak.
Leszögezte, hogy a nyugdíjkorhatár leszállítását biztosítékoknak kellene kísérniük a bírák elmozdíthatatlanságával kapcsolatban, a törvény azonban nem tartalmaz megfelelő garanciákat ezt, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően.
Tancsev végül megállapította: Lengyelország megsértette az európai uniós jogból eredő kötelezettségeit azzal, hogy a rendes bíróságok bíráinak nyugdíjkorhatárát leszállította, a szolgálati viszony meghosszabbítására vonatkozóan pedig diszkrecionális jogkört biztosított az igazságügyi miniszter számára.
Ítélethirdetés a következő hónapokban várható.
A főtanácsnok feladata, hogy pártatlanul és függetlenül eljárva javaslatot terjesszen a bíróság elé a rábízott ügy jogi megoldására. A vélemény nem köti a bírákat, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással.
Az utóbbi években sok bírálat érte a lengyel kormányt, főként amiatt, hogy - a bírálók szerint - csorbítani kívánja az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Nem állnak összhangban a közösségi joggal a lengyel bírák nyugdíjazására vonatkozó, 2017-ben elfogadott szabályok, ugyanis sértik a nemi diszkrimináció tilalmát, illetve a bírák függetlenségének és elmozdíthatatlanságának elvét is – foglalt állást csütörtökön az Európai Bíróság főtanácsnoka.
A vitatott jogszabály a nők esetében 60, a férfiak esetében pedig 65 évre szállította le a korábban egységesen 67 éves nyugdíjkorhatárt a rendes bíróságok bírái, az ügyészek és a legfelsőbb bíróság tagjai körében.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az ügyben, a luxembourgi tárgyaláson pedig azt hangoztatta, hogy noha tavaly módosították a törvényt, ez nem jelent megoldást a keresetben felvetett valamennyi problémára.
Indítványában Evgeni Tancsev főtanácsnok aláhúzta, hogy a nemek szerint eltérő nyugdíjkorhatár megállapítása sérti az uniós jogot, és elutasította a lengyel kormány azon érveit, amelyek szerint az intézkedés pozitív diszkriminációnak minősül, mondván, ezek pont nem az egyenlőség előmozdításának irányába hatnak.
Leszögezte, hogy a nyugdíjkorhatár leszállítását biztosítékoknak kellene kísérniük a bírák elmozdíthatatlanságával kapcsolatban, a törvény azonban nem tartalmaz megfelelő garanciákat ezt, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően.
Tancsev végül megállapította: Lengyelország megsértette az európai uniós jogból eredő kötelezettségeit azzal, hogy a rendes bíróságok bíráinak nyugdíjkorhatárát leszállította, a szolgálati viszony meghosszabbítására vonatkozóan pedig diszkrecionális jogkört biztosított az igazságügyi miniszter számára. Ítélethirdetés a következő hónapokban várható.
A főtanácsnok feladata, hogy pártatlanul és függetlenül eljárva javaslatot terjesszen a bíróság elé a rábízott ügy jogi megoldására. A vélemény nem köti a bírákat, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással.
Az utóbbi években sok bírálat érte a lengyel kormányt, főként amiatt, hogy – a bírálók szerint – csorbítani kívánja az igazságszolgáltatás függetlenségét.
