3,57 milliárd forintra drágult az állami és önkormányzati pénzből épülő, de amúgy alapítványi Debreceni Nemzetközi Iskola kivitelezése – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. A drágulás okait nem részletezik, csak annyit írnak, hogy „pótmunkákért” kell többet fizetni, amelyek egyrészt „műszaki szükségességből” merültek fel, illetve amelyek „a létesítmény használhatóságát, műszaki színvonalát és esztétikai megjelenését, valamint rendeltetésszerű használatát szolgálják”.

A debreceni önkormányzat eredetileg 2,9 milliárd forintos irányárral írta ki a közbeszerzést (gyorsított eljárásban), amit a Hunép Universal Építőipari Zrt. vitt el 3,25 milliárdért, azóta ez már a második drágulás, ezúttal 164 millióval ment föl az ár.

Az építkezés 2018 augusztusában kezdődött, szeptemberben már indulnak az első osztályok. Az iskola nem olcsó: minden jelentkezőnek fizetnie kell 310 euró (100 ezer forint) jelentkezési díjat, a felvetteknek 615 euró (200 ezer forint) regisztrációs díjat, a tandíj az óvodásoknak évi 7510 euró (2,4 millió forint), a magasabb évfolyamokon egyre drágul, a végzős gimnáziumi osztályoknál (ilyenek még nem lesznek) 14 550 euró (4,7 millió forint).

Magániskola az adófizetők pénzéből

A kormány 2015-ben a Modern Városok Program keretében (ennek tárca nélküli minisztere a volt debreceni polgármester, Kósa Lajos) együttműködési megállapodást kötött Debrecen önkormányzatával egy angol nyelvű alap- és középfokú oktatási intézmény létrehozásáról. A kormány 2 milliárd forintot ígért az iskolára a programból. 2017 márciusában létrejött a Debreceni Nemzetközi Oktatási Központ (DENOK) azzal a céllal, hogy létrehozza, megalapítsa, majd a későbbiekben fenntartsa a Debreceni Nemzetközi Iskolát.

Mindez azt jelenti, hogy az iskolát a magyar állam és a debreceni önkormányzat építi fel és üzemeli be. Amúgy alapítványi iskoláról van szó, a szülőknek fizetni kell majd az oda járó gyerekek után. Elvileg lesz majd valamilyen ösztöndíjprogram is azoknak a helyi gyerekeknek, akiknek a szülei nem engedhetik meg maguknak a borsos tandíj kifizetését. A debreceni önkormányzat 2019. július elején azt közölte a 24.hu-val, hogy bár elkészült az ösztöndíjprogram tervezete, egyelőre egyeztetés alatt áll. Közölték, hogy az első oktatási évben eleve nem állt szándékukban a program beindítása. Azt csak a 2020/21-es tanévre vonatkozóan kezdték tervezni, ennek részletei 2019 őszén válnak elérhetővé.

Hazafias nevelés helyett

„Maga az oktatás, a metodika jelentősen eltér a klasszikus iskolákban megszokott rendszerektől, így szükség van arra, hogy az átláthatóság, a terek összekötöttsége, a funkcionalitás megjelenjen minden téren. A folyosók messze nem csak közlekedőhelyiségek például, hanem az aktív tanulás színterei is. Lesznek kültéri tantermeink is, ahol nem csak a biológia-, de akár az irodalomórát is meg lehet tartani” – mondta Öreg János, a DENOK ügyvezetője a hvg.hu-nak még 2017-ben.

Bódis József oktatási államtitkár 2019. július elején azt nyilatkozta, lassan elkészül a Nemzeti alaptanterv (NAT) és mellette a kerettantervek is. Bódis szavaiból kiderül, hogy a NAT tervezetébe bekerültek immár a hazafias neveléssel kapcsolatos elemek is. Utóbbiakról a hvg.hu nemrég úgy értesült, hogy az ezek kidolgozásával megbízott munkacsoportot az a Takaró Mihály irodalomtörténész vezette, aki az antiszemitizmusáról ismert Nyírő Józsefet és a numerus clausus hívét, Tormay Cécile-t zseninek, a Nyugatot viszont „kis zsidó lapocskának” tartja, Kertész Imre magyarságát megkérdőjelezte, Spiró Györgyöt embernek nehezen nevezhetőnek mondta.

Bódis szerint tartható a 2020-as bevezetés, de minden a kormányon múlik.