Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Egy magyar turista fotózta le Varsóban, ahogy egy csatornaépítkezésen, a gyökereket megkerülve, azokat még be is csomagolták, hogy arra az időre, amíg a föld feletti levegőt kell szívnia, még a nedvességet is pótolják.
Egy hazai szakember szerint erre itthon is lenne lehetőség, sőt, indokolt is volna, mivel a gyakran több hetes kibontás alatt teljesen ki is száradhatnak a gyökerek, de nálunk eleve a fák gyökereit egészen egyszerűen többnyire át is vágják. Arról sem tud a megkérdezett szakember, hogy adott esetben, ha esetleg még megóvják a gyökereket, akkor pótolnák a nedvességet. A témában jártas forrásunk egy példát is felhozott arra, hogy milyen károkat is okozhat egy ilyen kibontás: egy szolgáltató két hónapig dolgozott egy kábelfektetésen, a fák gyökerei szabadon maradtak, majd két évvel később kidőlt az értékes fa, ráadásul, éppen a felbontásokat végző cég egyik vezetőjének autójára.
Egyébként a szakember azt is elmondta, hogy a fakivágások sokszor már azzal is elkerülhetők lennének, ha a tervezők számára elérhetők lennének, illetve kötelezővé tennék számukra azokat az adatbázisokat, amelyek a föld alatt futó vezetékek, kábeleket tartják nyilván. Nem egy esetben tapasztalta, hogy a tervező számára rendelkezésre álló térkép és a valóság nem egyezik, így pont amiatt kell kivágni egy fasort, mert a tervek alapjául szolgáló rajzokon nem szerepeltek a valóságban létező fák. Sok növényt azért vágnak ki, mert a vonatkozó szabályzat szerint egy kábel lefektetésénél védőtávolságot írnak elő. A szakember szerint viszont ha olyan burkolatba húznák be az adott kábeleket, akár többet is egybe, akkor nulla védőtávolsággal kellene számolni, amivel megmenthetők lennének fák is. Csak az nagyon sokba kerül.
