Lezuhant egy helikopter miközben a rendőrök és a helyi kábítószercsempész banda állig felfegyverzett emberei tüzeltek egymásra. Nevith Condes, az Observatorio del Sur főszerkesztője az elsők között számolt be a filmbe illő esetről. Ezt követően megsokszorozódtak a halálos fenyegetések. A rendőrség és a kartellek közötti kapcsolat ugyan köztudott Mexikó határain túl is, de az érintettek rettegnek a nyilvánosságtól, mert a szemük előtt lebeg Pablo Escobar és a Köpcös esete. Mindkét nagyfőnök nagy médianyilvánosságot kapott: az elsőt levadászták az amerikaiak Kolumbiában, a Köpcöst pedig Mexikó kiadta az Egyesült Államoknak, mert saját hazájában olyan jó kapcsolatban állt a hatalommal, hogy elítélése és fogva tartása erősen kétséges lett volna. Korábban többször megszökött a "szigorúan őrzött" börtönökből.

A Köpcöst, a legnagyobb kartell vezérét életfogytig tartó börtönre ítélték New Yorkban, büntetését az Egyesült Államokban kell letöltenie. A nagyfőnök helye egy pillanatig sem maradt betöltetlen, de az új vezérek a drogháborúban ragaszkodnak ahhoz, hogy arctalanok maradjanak. A média, amely arcot kölcsönöz a háborúskodáshoz, ezért került elsősorban a tűzvonalba.

A vérfürdő minden korábbit meghalad Mexikóban

A drogkartellek háborújában tavaly több mint 38 500 halott volt, idén az első félévben 20 135, ebből tíz volt újságíró – számolt be a párizsi Le Monde helyi tudósítója. Mexikóban 2012 óta létezik egy védelmi program, amelyet azok kérhetnek, akik a drogkartellek célkeresztjébe kerültek. Ilyenkor az illetőt elköltöztetik egy másik vidékre vagy otthonában testőrt kap. Be vannak kötve a rendőrségre, ahol azt ígérik, hogy a vészjelzés leadása után pillanatok alatt a helyszínen teremnek.

A most meggyilkolt újságíró kérte is ezt a védelmet, de azután inkább lemondott róla. Olyan sok korlátozó feltételt kellett volna vállalnia, melyek teljesen lehetetlenné tették volna az újságírói munkát. A másik ok az, hogy a védelem sem működik hatékonyan: kilencen úgy veszítették életüket, hogy benne voltak a programban. A most meggyilkolt főszerkesztő gyanúja szerint a rendőrök jó pénzért eladták a védett személyek adatait a kartelleknek.

Azt, hogy a védelmi program nem hatékony, egy ENSZ-vizsgálat is megerősítette. Ennek a fő oka az, hogy nincsen rá elég pénz és ember. A baloldali elnök megszorítócsomagot kénytelen alkalmazni részben az ország helyzete, részben pedig Donald Trump brutális politikája miatt. Ennek következtében a védelmi program költségvetése nem éri el a tavalyi, sőt a tavalyelőtti szintet sem.

A sorozatos gyilkosságok miatt a belügy kért még pluszpénzt a kormánytól, ahol azt meg is ígérték, de még nem küldték el. Szánalmasan kis összegről van szó: az egész védelmi program mindössze 207 millió pesót kap, ez alig több mint hárommilliárd forint. Ebből a pénzből nem lehet hatékony védelmi programot működtetni a drogkartellekkel szemben, amelyek éves jövedelme dollármilliárdokban mérhető.

A Riporterek határok nélkül nevű nemzetközi újságíró-szervezet szerint Mexikó a legveszélyesebb ország a média képviselői számára. Messze itt ölik meg a legtöbb újságírót, és ami a legszomorúbb: a gyilkosságok 99 százaléka büntetlen marad, mert senki sem kíván felkerülni a drogkartellek halállistáira Mexikóban.