Összesen bruttó 22,2 milliárd forint értékben 334 darab Microsoft-szoftverlicenc-megrendelést rögzítettek állami intézmények a központosított közbeszerzési portálon 2013 és 2014 során – derül ki az adatokból, amelyeket a portált működtető Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) adott ki a hvg.hu-nak. Arról a két évről van szó, amikor a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján rendszerszerűen zajlottak korrupciós Microsoft-licenc-beszerzések. Az ügy 2019 nyarán dagadt botránnyá – miután az amerikai igazságügyi minisztérium (DoJ) és a tőzsdefelügyelet (SEC) nyilvánosságra hozták jelentéseiket és a Microsofttal kötött peren kívüli megállapodás szövegét.

Az ügyészség (egész pontosan a Központi Nyomozó Főügyészség) augusztus 23-án nyomozást rendelt el, bár addig a pontig nem éppen egyszerűen jutott el. Korábban érkezett már feljelentés a magyar ügyészségre, erről Polt Péter legfőbb ügyész még 2018 októberében azt a tájékoztatást adta, hogy „bűncselekmény gyanújának hiányában” elutasították. Az amerikai jelentések nyilvánosságra hozatala után sem kapkodtak, azt állították, hivatalosan kell információkat kérniük a DoJ-től, feljelentés híján nyilvános dokumentumok alapján nem intézkedhetnek csak úgy, utána pedig a dokumentumok elemzéséhez szükséges időre hivatkozva késlekedtek.

Polt Péter

Fülöp Máté

Ha már az ügyészségnél tartunk: a KEF által kiadott adatok tanúsága szerint a Legfőbb Ügyészség is vásárolt Microsoft-licenceket ebben a két évben, méghozzá négy különböző alkalommal, összesen bruttó 236,5 millió forint értékben. A licencek szállítója mind a négy alkalommal a Microsoft egyik hazai viszonteladója, a T-Systems volt.

Minimum illett volna szólni, hogy érintettek

A vásárlások ténye nem jelenti, hogy ezeknél a beszerzéseknél is felmerülne a csalás és/vagy a korrupció gyanúja. A központosított közbeszerzési rendszer alá tartozó intézmények (gyakorlatilag az állami szféra nagy része) csak néhány viszonteladótól rendelhettek licenceket, akikkel a KEF korábban erről keretszerződést kötött. Ugyan az amerikai jelentések szerint a Microsoft magyar leányának és viszonteladóinak egyes alkalmazottai szisztematikusan üzemeltették a csalásra és vesztegetésre épülő korrupciós sémát, azért az kizárható, hogy ne akadtak volna szabályosan és tisztességesen bonyolított beszerzések.

Az ügyészség érintettsége azt viszont jelenti, hogy végső soron saját ügyükben (is) nyomoznak – a Központi Nyomozó Főügyészség a Legfőbb Ügyészség egyik szerve. Bár így legalább nem kell messzire menni, amikor nekilátnak a beszerzések átvizsgálásának. Arról nem beszélve, hogy minimum illett volna nyilvánosságra hozniuk: volt érintett beszerzésük. Azzal a lendülettel bejelenthették volna, hogy azok kapcsán belső vizsgálatot folytatnak le. A Belső Ellenőrzési Önálló Osztály a legfőbb ügyész, vagyis 2010 óta Polt Péter közvetlen felügyelete alatt áll. Kérdeztük az ügyészséget, volt-e vagy lesz-e belső vizsgálat, illetve hogy a nyomzásuk érinteni fogja-e a saját beszerzéseiket. Azt válaszolták,

különösen jelenős kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt nyomoznak, ezt bejelentő közleményükön túl egyéb adat nem közölhető.

Mondjuk nem csak a saját házuk táján kell(ene) vizsgálódniuk, hanem az Igazságügyi Minisztériumnál is, amely 2013 végén kettő, 2014 közepén pedig még egy microsoftos beszerzést rögzített. Igaz, nem vásároltak sok szoftvert, összesen 25,9 millió forintot költöttek, viszont mindhárom esetben az Euro One Zrt.-nél.

AFP / DPA / Sven Simon

Sőt, az ügyészség nyomozói mehetnek a rendőrséghez is: az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) nyolc beszerzést rögzített a KEF rendszerében e két év alatt, együtt kevés híján kétmilliárd forint értékben. Az ORFK körmére már csak azért muszáj lenne ránézni, mert a SEC jelentésében konkrétan a rendőrség egyik beszerzését írta le a korrupciós séma példájaként. A DoJ nem nevezte meg az ORFK-t a saját beszámolójában, de dátumokat és összegeket írt, azokat a licencbeszerzések adataival összevetve szinte biztosra vehető, hogy ugyanazzal az esettel példálóztak, mint a SEC.

Az öt legnagyobb beszerzésből három büdös (eddig)

Ebben a két évben a KEF-es keretszerződés alatt az ORFK érintett beszerzése volt a második legértékesebb a maga bruttó 1,5 milliárd forintjával. A pénzt a Humansoft Kft.-nek fizették ki – a cég mára megszűnt, 2019 elején beolvadt anyavállalatába, a 4iG Zrt.-be, amely 2018-ban került Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, onnan pedig 2019 közepén a felcsúti milliárdos exjobbkezéhez, Jászai Gellérthez. A 4iG épp megveszi a T-Systemst a Magyar Telekomtól.

Az első helyen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 1,8 milliárdos beszerzése áll. A SEC a NAV-ot is megnevezte, ráadásul a jelentésben szereplő számokat a KEF adataival összevetve épp ezt a beszerzését hozták példaként. Az adóhivatal a RacioNet Zrt.-től rendelt, méghozzá nemcsak ezen alkalommal, hanem 2014 során még háromszor, amiből két rendelés 757-757 millió forintos volt, szóval egy év alatt 3,3 milliárd forintot hagytak ott a cégnél. 2013-ban csak egyetlen microsoftos beszerzésük volt, 1,2 milliót fizettek a Synergon Kft.-nek. A NAV elnöke ekkoriban a kitiltási botránykor híressé vált Vida Ildikó volt. Orbán Viktor miniszterelnök vejének testvére, Tiborcz Péter 2014 nyarán lett a NAV informatikai fejlesztésekért felelős főosztályvezetője. Az 1,8 milliárdos beszerzést májusban rögzítették a KEF rendszerébe, így ahhoz még nem lehetett köze, azonban az egyik 757 millióst már az ő időszaka alatt ütötték nyélbe.

Vida Ildikó

MTI

2013 és 2014 harmadik és negyedik legnagyobb beszerzése a Magyar Postáé, az egyik keretében 1,4 milliárdot fizettek a T-Systemsnek, a másik keretében 1,3-at az Euro One-nak. Ezekről (egyelőre) nincs olyan információ, amely szerint szabálytalanok lettek volna.

Az ötödik helyen a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. beszerzése áll, a NISZ már milliárdnál kevesebbért, bruttó 876 millióért rendelt a Humansofttól. A dátumok és az összegek összevetése alapján biztosnak tűnik, hogy a DoJ másik névtelen példájának ez a beszerzés a főszereplője – 2013 második felében egyetlen másik állami intézmény sem rögzített hasonló összegű microsoftos beszerzést a KEF rendszerében.

Hadházy Ákos korábban vélelmezte, hogy a NISZ beszerzése szerepel a DoJ példájában, akkor a NISZ ezt reagálta: „A Microsoft-vizsgálattal kapcsolatban nem érkezett megkeresés a NISZ Zrt.-hez. […] szabályos, típusa szerint központosított közbeszerzés keretében, verseny újraindításos eljárás lefolytatását követően, a legkedvezőbb árat biztosító céggel kötött szerződést 2013 júliusában, az akkor még az NFM felügyelete alá tartozó NISZ Zrt.” Azért érdemes megjegyezni: a NISZ azt nem tagadta, hogy a DoJ az ő beszerzésükről írt, csak azt, hogy bármi szabálytalanság történt volna. Amúgy a NISZ e két év alatt összesen 1,8 milliárd forint értékben vett Microsoft-licenceket, kilenc rendelés keretében.

Ami a vevői kört illeti, az alábbi állami intézményeket érdemes még kiemelni:

• A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség hatszor vásárolt, összesen 1,7 milliárd forint értékben;
• A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala összesen ugyan csak 202 milliót költött, de hétből hétszer a RacioNettől rendelt;
• A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) 1,2 milliárdot költött a T-Systemsnél és a RacioNetnél;
• Az Országgyűlés Hivatala sem költött sokat, csak 92 milliót, de hat rendeléséből hathoz az Euro One-t választotta.

Ami a viszonteladókat illeti:

• Ennek a két évnek az Euro One volt a legnagyobb üdvöskéje, összesen 5,5 milliárd forint értékben adott el licenceket állami intézményeknek;
• A RacioNet 5,2 milliárd forintnyi megrendelést zsebelt be;
• A T-Systems 3,6 milliárd forint értékben szállított;
• A Delta-csoport cégei valamivel egymilliárd forint fölött adtak el licenceket;
• A LicensePort 1,7 milliárdig jutott;
• A Synergon 1,3 milliárdot kasszírozott;
• A Humansoft 2,4 milliárdot zsebelt be – ráadásul ezt mindössze négy rendelésből sikerült összehoznia, amiből az egyik az ORFK-é volt (aminél a DoJ és a SEC szabálytalanságokat állapított meg), egy másik pedig a NISZ-é (ami szinte biztosan a másik DoJ által kifogásolt beszerzés volt).

Íme, a megrendelések teljes listája, a táblázat görgethető és kereshető:

Az érintettek vidáman ejtőernyőztek tova

A Microsoft 2019 augusztusának elején jelentette be, hogy szerződést bont a T-Systemsszel, egész pontosan nem hosszabbítja meg az augusztus végén lejárót. A T-Systems szerint a szakítás indoklás nélkül és a kiváló együttműködés (amit az amerikai cég Év Partnere-díjjal honorált nemrég) ellenére történt. A Microsoft szerint a szokásos éves felülvizsgálat során üzleti döntést hoztak. A döntés hátterében az állhat, hogy a T-Systems hamarosan a 4iG tulajdonába kerül – a cég Jászai Gellért irányítása alatt áll. De ezt egyik fél sem erősítette meg.

A viszonteladók közül hárommal, a RacioNettel, a Humansofttal és az Euro One-nal a Microsoft már 2017 végén szerződést bontott.

2016 nyarán, meglepetésszerűen, bejelentés nélkül távozott a Microsofttól Papp István, aki a botránnyal érintett időszakban a cég magyar leányának ügyvezetője volt. A munkájával amúgy elégedettek lehettek az amerikai központban, 2015-ben az ázsiai és csendes-óceáni régió salesért és marketingért felelős alelnökévé nevezték ki. Távozása után nem töltött sok időt munka nélkül, 2016 őszén a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) üzletfejlesztési elnökhelyettese lett, bár a poszton csak fél évet töltött. Az épp a Delta-csoporttal egyesülő (korábban tetszhalott állapotban leledző) tőzsdei cég, az Est Media Nyrt. közgyűlése 2019 májusában beválasztotta Pappot az igazgatóságába.

Papp István

MTI / Soós Lajos

Szintén csendben, 2016 elején távozott a Microsoft Magyarországtól a kormányzati üzletágért felelős igazgató, Sagyibó Viktor. Ő először a Humansoft anyacégénél, a 4iG-nél helyezkedett el, onnan két hét után személyes indokokra hivatkozva távozott. 2017 őszén miniszteri biztos lett Lázár János Miniszterelnökségén, megbízatása 2018 nyarán szűnt meg.

A Microsoft Magyarország mindent beismert

A DoJ és a SEC vizsgálatai szerint a Microsoft Magyarország egyes alkalmazottai több folyamatban lévő vagy küszöbön álló állami megrendelés esetében árcsökkentést kértek a központtól szoftverlicencek értékesítéséhez – azt állították, az üzleteket csak akkor lehet nyélbe ütni, ha a Microsoft enged az árból. Aztán a licenceket a MS Magyarország alkalmazottaival együttműködő viszonteladók nem a csökkentett áron adták el az állami intézményeknek, a különbözetet (a kiügyeskedett árrés 30-40 százalék volt) legalábbis részben „korrupciós célokra” (magyarán: vesztegetésre) használták fel. A viszonteladókkal az állam (egész pontosan a KEF) keretszerződést kötött, azok ezen belül versenyeztek egymással a megrendelésekért, a MS Magyarország csak közvetítőként vett részt az ügyletekben – azonban alkalmazottai több esetben előre tudták, hogy egy állami intézmény mennyit kész fizetni a licencekért, sőt azt is előre leegyeztették, melyik viszonteladó fogja „megnyerni” az adott beszerzést.

A MS Magyarország a DoJ-vel peren kívüli megállapodást kötött, a vádakat és büntetőjogi felelősségét elismerte, a dokumentumot a cég jelenlegi vezetője, Christopher Mattheisen és az anyacég jogi vezetője is aláírták.

Orbán Viktorra is utalnak a Microsoft korrupciót beismerő vallomásában

Két konkrét eseten mutatja be a Microsoft Magyarország által az USA-ban aláírt vallomás, hogyan bundáztak meg állami beszerzéseket, játszottak össze állami tisztviselőkkel. A magyar ügyészség egyszer már gyanú hiányában visszautasított egy feljelentést. Most azt ígérik, megkérdezik az amerikai kollégákat, van-e releváns, kiadható információjuk.

A SEC jelentésében egy másik jellegzetes csalási módot is leír: a MS Magyarország külsős cégeknek fizetett, hogy támogatási/tanácsadási szolgáltatásokat nyújtsanak a szoftverek vevőinek. Azonban a cég jelentései alapján nem világos, hogy ezek a külsős cégek valóban elvégezték-e a rájuk bízott munkát. Itt a SEC három magyar intézményt említ, az ORFK-n és a NAV-on kívül az Oktatáskutató és Fejlesztési Intézetet (OFI). Sőt az OFI esetében a tényleges munkát az OFI egyik alkalmazottja végezte (volna) el, őt a Microsoft munkanaplóiban álnéven szerepeltették.