Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Nyilvánosságra hozta jelentését a Microsoft Magyarországot is érintő korrupciós ügye kapcsán a az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (U.S. Securities and Exchange Commission - SEC) – szúrta ki a Napi.hu. A jelentésben az amerikai igazságügyi minisztérium Microsofttal kötött peren kívüli megállapodásával szemben meg is neveznek érintett magyar állami szervezeteket:
- Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV),
- Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK),
- Oktatáskutató és Fejlesztési Intézet (OFI).
Ahogy az amerikai igazságügyi minisztérium iratából már tudni lehetett, a Microsoft Magyarország egyes alkalmazottai több, folyamatban lévő vagy küszöbön álló állami megrendelés esetében árcsökkentést kértek a központtól szoftverlicencek értékesítéséhez – azt állították, az üzleteket csak akkor lehet nyélbe ütni, ha a Microsoft enged az árból. Aztán a licenceket a MS Magyarország alkalmazottaival együttműködő viszonteladók nem a csökkentett áron adták el az állami intézményeknek, a különbözetet (a kiügyeskedett árrés 30-40 százalék volt) legalábbis részben „korrupciós célokra” (magyarán: vesztegetésre) használták fel. A viszonteladókkal az állam keretszerződést kötött, azok ezen belül versenyeztek egymással a megrendelésekért, a MS Magyarország csak közvetítőként vett részt az ügyletekben – azonban alkalmazottai több esetben előre tudták, hogy egy állami intézmény mennyit kész fizetni a licencekért, sőt azt is előre leegyeztették, melyik viszonteladó fogja „megnyerni” az adott beszerzést.
A SEC két konkrét, 2014-es példával illusztrálja a korrupciós sémát, az egyik főszereplője az ORFK, a másiké a NAV.
Az ORFK-s példa a dátumok alapján nagy valószínűséggel megegyezik az igazságügyi minisztérium iratában bemutatott egyik példával. Egyébként Hadházy Ákos független parlamenti képviselő azt vélelmezte, az ORFK-ról van szó, ezt a rendőrség közleményében a „leghatározottabban visszautasította […] azon állításokat, amelyek összefüggésbe hozzák az Országos Rendőr-főkapitányságot a Microsoft magyarországi üzleteit átvilágító amerikai vizsgálat megállapításaival.”
A rendőrség közleménye egyébként az augusztus 1-ei állapot szerint már nem érhető el a police.hu honlapon, de a Google még emlékszik rá.
A NAV elnöke ekkor a kitiltási botránykor híressé vált Vida Ildikó volt, az informatikai beszerzésekért pedig Orbán Viktor miniszterelnök vejének testvére, Tiborcz Péter felelt.
A SEC jelentésében a vesztegetéses és túlárazásos korrupciós sémán kívül egy másik jellegzetes csalási módot is leír: a Microsoft Hungary külsős cégeknek fizetett, hogy támogatási szolgáltatásokat nyújtsanak a szoftverek vevőinek. Azonban a cég jelentései alapján nem világos, hogy ezek a külsős cégek valóban elvégezték a rájuk bízott munkát. Itt a SEC három magyar intézményt említ, az ORFK-n és a NAV-on kívül az OFI-t.
