Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Több mint 8,7 millió dollárt (2,5 milliárd forintot) fizet a Microsoft magyarországi leányvállalata peren kívüli megállapodás részeként az államigazgatási szoftverbeszerzése miatt indított amerikai ügyben – közölte a washingtoni igazságügyi minisztérium. A tárca az Amerikai Egyesült Államok külföldön kifejtett korrupt gyakorlatokról szóló törvényének (U.S. Foreign Corrupt Practices Act) értelmében amiatt indított vizsgálatot, mert felmerült a gyanú, hogy a leányvállalat vezetése mélyen áron alul értékesítette a cég szoftvereit a kormányzati intézmények részére.
A vizsgálat, amelybe az FBI-t és az amerikai tőzsdefelügyeletet is bevonták, azt állapította meg, hogy 2013-tól legalább 2015-ig a „cég egy magas rangú vezetője” és több alkalmazottja közvetítők bevonásával értékesített a kormányzati szféra számára szoftvereket, az ügyletért pedig kedvezményes árakat könyvelt el, ám az állami szervek valójában magasabb áron jutottak hozzá a programok licencéhez, a különbözet pedig „korrupt célokra használták fel”. Magyarul: a Microsoft vezetése kenőpénzekkel vette rá az államot, hogy az ő szoftvereiket használják, amiért aztán az állam papíron kevesebb, valójában magasabb árat fizetett – vagyis a kenőpénz a közvetítőkön keresztül folyt vissza.
Az ügyet feltáró Wall Street Journal korábban arról írt: nem először kerül sor hasonló nyomozásra, 2013-ban hasonló ügyeket tártak fel a szövetségi szervek a Microsoft romániai, olasz és kínai képviseleténél is. A WSJ értesülései szerint Oroszországban és Pakisztánban is történtek hasonlók.
A Microsoft Magyarország Kft.-vel kötött peren kívüli megállapodás összegének meghatározásakor az amerikai hatóságok azt vették figyelembe, hogy ugyan a leánycég nem önszántából tárta fel a szabálytalanságot, de együttműködött a nyomozásban. Ezenkívül azt is értékelték, hogy a társaság felbontotta a szerződését négy közvetítő céggel, belső vizsgálat után pedig szigorúbb belső ellenőrzési rendszert vezetett be. Ennek megfelelően a legalacsonyabb bírsághoz képest is 25 százalékkal csökkentették a büntetést.
Ez azonban nem a teljes büntetés: a Microsoft anyacége ugyanakkor 16,5 millió dollárt (4,8 milliárd forintot) fizet a tőzsdefelügyeletnek (SEC) a magyarországi ügy miatt. Ez kamatokkal az a 13,78 millió dollár, amekkora értékű üzletet – a vizsgálat megállapítása szerint – a korrupciós ügylet hozott a társaságnak. Az ügy pedig nem is zárult le teljesen: a közlemény szerint az FBI New York-i irodája még folytatja a nyomozását.
A Microsoft Magyarország az ügyben folytatott belső vizsgálata során nem csak az összes kormányzati szerződést és azzal összefüggésbe hozható dokumentumokat – akár törölt e-maileket – vizsgált át, de a cég négy munkatársától is megvált. A kirúgottak között volt az a Papp István is, aki a gyanús ügyletek idején (2013-2014-ben) ügyvezető igazgatói posztot töltött be a Microsoft Magyarországnál.
Papp Istvánt nem sokkal korábban, 2015-ben még előléptették: a hazai képviselet helyett a Microsoft ázsiai és csendes-óceáni régiójának sales, marketing és szolgáltatási üzletágáért felelős alelnöke lett. Érdekesség, hogy miután a belső vizsgálat során ebből a pozíciójából eltávolították, sőt az egész Microsofttól is kirúgták, az államigazgatásban kapott helyet: a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) egy korábban nem létezett pozíciójában. A cég egy másik eltávolított akkori vezetője, Sagyibó Viktor pedig a Miniszterelnökségen kapott pozíciót.
