A Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelenős kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt nyomozást rendelt el a Microsoft-ügyben – jelentette be a szervezet. Az ügyészség választ kapott az amerikai igazságügyi minisztériumtól a feltett kérdéseire, illetve az amerikai hatóságok által nyilvánosságra hozott dokumentumok elsődleges elemzésével is végeztek. „Mivel a büntetőjogi felelősség, és megléte esetén a személyre szóló megalapozott gyanú csak büntetőeljárás keretében tisztázható, a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást rendelt el” – írják. Az ügyészségre a botrány kirobbanása óta két feljelentés érkezett az ügyben, és ettől függetlenül megkeresték az amerikai igazságügyi minisztériumot információszerzés céljából.

Az ügyben egyébként korábban érkezett már feljelentés a magyar ügyészségre, erről Polt Péter még 2018 októberében azt közölte, hogy „bűncselekmény gyanújának hiányában” elutasították.

Az amerikai igazságügyi minisztérium 2019. július közepén hozta nyilvánosságra a Microsoft Magyarországgal kötött peren kívüli megállapodásának szövegét, amiben a cég beismerte, hogy legalább 2013-tól 2015-ig „egy vezető tisztviselője és több alkalmazottja részt vett” egy manipulált beszerzésekre és vesztegetésekre épülő ügyben. A cég peren kívüli egyezséget kötött az amerikai igazságügyi minisztériummal, aminek keretében 8,8 millió dollár (2,6 milliárd forint) bírság megfizetését vállalta – jelentette be a tárca. A kft. beismerése szerint nagykereskedőkön keresztül túlárazottan adtak el szoftverlicenszeket magyar állami szerveknek, ugyanakkor az érintett munkavállalók az anyacég felé azt kommunikálták, a megállapodások nyélbe ütéséhez komoly árengedményeket kell tenni. A különbözetet „korrupciós célokra” használták fel. Az igazságügyi minisztérium az iratban két konkrét, részleteiben felderített példával illusztrálta a korrupciós sémát, ebben azonban a szereplők (érintett személyek és állami intézmények) nevét nem közölték, dátumokat, mennyiségeket, összegeket viszont igen. Az ügyben az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) is vizsgálódott, a szervezet augusztus 1-én hozta nyilvánosságra saját jelentését, ebben két állami intézményt neveztek meg érintettként: az ORFK-t és a NAV-ot.

Egyébként a NAV vezetője a kérdéses időszakban a kitiltási botrányban híressé vált Vida Ildikó volt, az informatikai beszerzésekért pedig Orbán Viktor miniszterelnök vejének testvére, Tiborcz Péter felelt.

A SEC jelentésében egy másik jellegzetes csalási módot is leír: a MS Magyarország külsős cégeknek fizetett, hogy támogatási/tanácsadási szolgáltatásokat nyújtsanak a szoftverek vevőinek. Azonban a cég jelentései alapján nem világos, hogy ezek a külsős cégek valóban elvégezték-e a rájuk bízott munkát. Itt a SEC három magyar intézményt említ, az ORFK-n és a NAV-on kívül az Oktatáskutató és Fejlesztési Intézetet (OFI). Sőt az OFI esetében a tényleges munkát az OFI egyik alkalmazottja végezte (volna) el, őt a Microsoft munkanaplóiban álnéven szerepeltették.