Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Közzétette az Európai Bizottság azt, hogy az egyes országok mi alapján és mekkora források lesznek jogosultnak az új támogatási keretből. A 2021-től induló, 750 milliárdos kötvénykibocsátásból finanszírozott keretet szerdán jelentette be Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke. A keret legnagyobb része, 560 milliárd euró az úgynevezett Helyreállításai és Rezilienciaépítési Eszköz, amely a koronavírus-járvány utáni helyreállításhoz, fellendüléshez szükséges közberuházásokat és reformokat támogatja majd. Ebből 310 milliárd vissza nem térítendő támogatás, 250 milliárd pedig kölcsön finanszírozható, utóbbit a kedvezményezettek fizetik majd vissza a bizottságnak.
A támogatás valamennyi tagállam számára elérhető lesz, de elsősorban azokra a térségekre összpontosít, amelyeket a legnagyobb mértékben sújtja a mostani válság. A vissza nem térítendő támogatásokat egy kulcs alapján határozzák meg, amely a következő tényezőket veszi figyelembe
- népesség
- egy főre jutó GDP
- az elmúlt öt év munkanélküliségi rátája
Ez alapján Magyarország 6629,54 millió euróra, napi árfolyamon számítva folyó áron nagyjából
2320 milliárd forintra lenne jogosult, ez a teljes keret csaknem 2 százaléka.
Efölött hitel igényelhető, amely elvileg nem haladhatja meg a bruttó nemzeti jövedelem 4,7 százalékát, kivételesen esetben mégis lehetséges az emelés.
A legtöbb forrásra az olaszok és a spanyolok tarthatnak igényt, a keret nagyjából 20-20 százalékát kaphatják. A franciáknak járna az egytizede, a lengyeleknek 8,65 százaléka. A Magyarországhoz hasonló méretű, ám magasabb munkanélküliségi arányú portugálok több mint 4 százalékra tarthatnak igényt.
A támogatások és hitelek igénybevételéhez szükséges egy összehangolt helyreállítási reformterv elkészítése, amelyhez 2024-ig meg kell határozniuk a reformok és beruházások menetrendjét. A támogatások és hitelek folyósítására több részletben, a tagállamok terveiben meghatározott részcélok és célértékek teljesítésével összhangban kerül majd sor.
A magyar kormány egyelőre nem nyilatkozott, mit gondol a tervről. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta - utalva arra, hogy az EU története során először az Európai Bizottság hitelfelvételéből kívánja finanszírozni a tervet: "jól meg kell fontolni, akarunk-e ebbe az irányba haladni."
