Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
„Az első visszajelzések alapján jó, ha átlagosan 20 százalékos béremelés teljesül a szakképzésben dolgozók körében” – mondta a Népszavának a Pedagógusok Szakszervezete szakképzésért felelős alelnöke, Gosztonyi Gábor, amikor a lap arról érdeklődött, milyen tapasztalataik vannak a kormányzat által ígért béremelés után.
Ugyanis a szakképző intézmények oktatói, oktatást segítő munkatársai, technikai dolgozói május végén kapták meg az új munkaszerződés-tervezetüket, amivel megszűnik közalkalmazotti jogviszonyuk, és amiből megtudhatták, mennyit keresnek, miután foglalkoztatásuk július elsejétől a Munka törvénykönyve alá kerül. A Népszava emlékeztet rá, hogy:
a kormány korábban átlagosan 30 százalékkal magasabb bért ígért, ami mintegy 34 ezer embert érint, ám az első adatok szerint ez csak keveseknek adatott meg, a legtöbben 10-20 százalék közötti emelést kaptak.
Az egyik vidéki szakképzési centrum oktatójának bérét 23 évnyi munka után összesen 10,6 százalékkal emelték meg, de a PSZ alelnöke tud olyan intézményvezetőről, aki összesen 5 százalékkal kap majd többet az új rendszerben, mint eddig. Vannak olyanok is, akiknek egyáltalán nem változott a bére.
A kormány többször hangsúlyozta, hogy béralku is lesz az ügyben, de az egyezkedés lehetősége nem jelenik meg egyetlen törvényben és kormányrendeletben sem, és a szakképzési centrumok által kiküldött tájékoztatókban sem említik, hogy a bérajánlatokat lehet-e egy esetleges béralku alapjának tekinteni. „Amit a kollégák kézhez kaptak, az nem béralku, hanem bérdiktátum” – mondta a lapnak Gosztonyi.
A Népszava kereste a szakképzésért felelős Innovációs és Technológiai Minisztériumot is, de lapzártáig nem kaptak tájékoztatást.
