2022-től az Európai Unióban adómentes lesz a saját célra történő pálinkafőzés, háztartásonként évente 50 liter gyümölcsszeszig adómentes lehet, és a mentesség mind az otthoni, mind a bérfőzdei előállításra érvényes. A pálinkafőző magánszemély nem értékesítheti a párlatát, de azt családtagjai és vendégei elfogyaszthatják.
A magyar kormány korábban adómentessé tette bizonyos mennyiségig a pálinkafőzést, Brüsszel azonban kötelezettségszegési eljárást indított emiatt. Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára arra is kitért, hogy hosszas egyeztetéseket követően végül 2015-ben nagyon kedvezményes szabályokat harcolt ki a kormány. Az elmúlt időszakban pedig azért küzdött, hogy ezeket, az egyébként csekély terhet előíró rendelkezéseket, például a főzést megelőzően a literenként hétszáz forintos, úgynevezett párlatadójegy megvásárlását is el lehessen törölni.
A pálinkafőzésről szóló részletszabályok már érvényesek, azokat a 2020/1151. számú irányelv tartalmazza és az irányelv rendelkezései szerint 2022. január 1-vel léphetnek hatályba. A Pénzügyminisztérium jelenleg azt vizsgálja, hogy lehetséges-e a hivatalos, EU által meghatározott másfél évnél korábban, akár már a jövő évben alkalmazni az adómentes párlatfőzés szabályait.
A jogi ügymenetre kitérve az államtitkár elmondta, hogy a kedvezményes szabályok alkalmazásához szükséges az irányelv rendelkezéseinek a hazai jogrendbe ültetése. Megjegyezte, hogy ezért az Országgyűlés akár már az idén ősszel dönthet a pálinkafőzés szabadságát biztosító törvényjavaslatról.
Az év elejei adatok szerint több mint 26 ezer főzőberendezés van a magyar háztartásokban, és 2020 első félévében fél év alatt közel 44 ezer párlatadójegyet váltottak ki az otthonfőzők. Tájékoztatása szerint a desztillálóberendezés nyilvántartásba vételi kötelezettségét az új irányelv is előírja, ám az adómentesség miatt párlatadójegy kiváltására a jövőben már nem lesz szükség.