Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
"Nemcsak a válság sebeit akarjuk gyógyítani" - Jean Castex francia miniszterelnök beszélt így a Le Figarónak az új programról, amelynek ennél ambiciózusabb a célja: 160 ezer új munkahelyet akarnak teremteni jövőre Franciaországban.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank nemrég távozott vezére épp ezt sürgette az uniós kormányoktól, hogy elsősorban a jövőre gondoljanak amikor összeállítják az új válságkezelő csomagokat.
Idén 11 százalékos GDP-csökkenést prognosztizál az EU második legerősebb gazdasága, melyet jóval inkább érintett a Covid19-járvány, mint Németországot. Ehhez hozzájárult, hogy a turizmus kiesése sokkal nagyobb probléma, mint Európa első számú gazdaságában. Jelentős részben épp emiatt számol a kormány azzal, hogy 800 ezer munkahely szűnhet meg az idén, tovább rontva az amúgy is kedvezőtlen munkanélküliségi mutatókat.
"Remélem, hogy a vállalatok is megértik azt, a fő cél a munkahelyek megvédése és újak teremtése" - mondta a miniszterelnök. Ez finom célzás arra a 460 milliárd eurós válságkezelő csomagra, amellyel a kormány a gazdaság megsegítésére sietett, de ezzel csak enyhíteni sikerült a válságot, megoldani nem. Emmanuel Macron elnök most arra számít, hogy 2022-re állhat vissza a GDP a 2019-es szintre. Az arra az évre tervezett elnökválasztás miatt is nagyon fontos lehet, hogy a 100 milliárdos program mindhárom fő célja teljesüljön.
Zöld programra 30 milliárd euró jut. Minden korábbinál nagyobb gyorsítást ígér e téren a kormány, amely tudja, hogy a fiatal nemzedékek számára az ökológia sokkal fontosabb, mint az idősebb generációk számára. Ezért csak 11 milliárd eurót szánnak a közlekedés szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére, míg az energiaszektor 9 milliárd eurót kap.
35 milliárd euró jut a versenyképesség fokozására. 10 milliárd eurós adócsökkentéssel akarja a kormány motiválni a vállalatokat, hogy vegyék fel a versenyt a vetélytársakkal a globális piacon. Ezen a téren a franciák nagyon elmaradnak Németország mögött, amely például a nagyon jelentős kínai piacon messze megelőzi őket.
A társadalmi kohézióra pedig 35 milliárd eurót szán Párizs. Ez azért is fontos, mert miközben a munkavállalók többségének az életszínvonala stagnál vagy csökken a járvány idején, az elit gazdagodása tovább folyik – még úgy is, hogy az európai tőzsdék nem is teljesítenek olyan jól, mint az amerikaiak.
A fő cél: a pályakezdő nemzedék támogatása. Macron elnök 100 milliárd eurós tervéből 6,5 milliárdot szánnak erre a célra. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy minden francia cég 4000 eurót kap, ha felvesz egy 26 évesnél fiatalabb munkavállalót legalább három hónapos munkaszerződéssel. Ezenkívül 6,6 milliárd euróból pajzsot akarnak képezni a munkanélküliség ellen, amely egész Európa társadalmi kohézióját fenyegeti.
