Tetszett a cikk?

Részben európai uniós pénzből a Mosoni-Duna vizével pótolnák a Fertő tavat. Osztrák és magyar környezetvédők együtt tiltakoznak, szerintük ezzel helyrehozhatatlan károk keletkezhetnek a tó kémiai összetételében, ami az élővilág pusztulásához vezethet. A megoldást, amelynek a tervezéséről ma hirdetnek eredményt, ráadásul olyan uniós csomagból finanszírozná a magyar kormány, amelyet még meg sem ítéltek Magyarországnak.

Egy március 20-i, kismartoni sajtótájékoztatón derült ki, hogy a Mosoni-Dunából pótolnák a hiányzó vizet a Fertő tóban és a Fertőzugban. Ehhez az osztrákoknak kapóra jött, hogy Magyarországon éppen meghosszabbítják a Mosoni-Duna csatornáját. Burgenland 3 millió eurót adna arra, hogy ezt a csatornát az osztrák határig meghosszabbítsák. A terv az, hogy másodpercenként 1-4,5 köbméter víz jusson a Fertőbe. Ahhoz, hogy a tó vízszintjét 1 centiméterrel megemeljék, 3 millió köbméter vízre lenne szükség.

1965 óta jegyzik fel rendszeresen a tó vízszintjét, és sohasem mértek még olyan alacsony vízállást, mint 2020-ban: az átlagnál 30 centivel volt kevesebb víz a Fertőben a hőség és az aszály miatt. Ha tartós marad a vízhiány, az kihat a mezőgazdaságra és az idegenforgalomra. Egy szakértői tanulmány szerint, amelyre az állami hírügynökség hivatkozik, a Mosoni-Dunából nyerhető víz egyaránt alkalmas a Fertő tó vízének feltöltésére és a talajvíz szintjének emelésére a Fertőzugban. Környezetvédők viszont hiányolják a hatástanulmányokat, és óva intenek attól, hogy a Duna vizét a Fertőbe vezessék.

A részletekben a lényeg

Mindenesetre a csatorna meghosszabbítására vonatkozó közbeszerzést március végén már ki írták Jánossomorja város és térségének felszíni vízpótlása, öntözésfejlesztése projekt címmel. Azt, hogy valójában miről van szó, vagyis az osztrák vízpótlást, a részletezésben rejtették el. Itt ugyanis már az olvasható, hogy „a Mosoni-Dunából, Mosonmagyaróvárnál kiágazó Lébény-Hanyi öntöző főcsatorna szabad vízkészletből, Jánossomorja város és térségének jelenleg nem öntözhető mezőgazdasági területek öntözésfejlesztési lehetőségének és a város rekreációs, turisztikai vízigényének megteremtése, valamint a szomszédos osztrák határ menti területek vízpótlási lehetőségének biztosítása”. Eredményt a tervezésre május 7-én hirdetnek.

©

Azt Magyarország 2021-es Vízgyűjtő-gazdálkodási tervéből lehet tudni, hogy a Fertő elöregedett, „sekély, nádasokkal tarkított vize már többször kiszáradt, ez Európa legnyugatibb helyzetű sztyepp-tava”. A hvg.hu által megkérdezett szakértők szerint is komoly vízkészlet-gond van a Fertő tó régióban, ugyanakkor azt nehezen tudják elképzelni, hogy a Mosoni-Duna vizéből még az osztrákoknak is jutna.

A Fertőzugban komoly vízhiány van, részben a klímaváltozás, illetve a sok öntözés miatt, de az osztrákok gazdálkodni szeretnének

– hívja fel a figyelmet Kun Zoltán természetvédelmi szakember, aki szerint Natura 2000-es területről nyomatnák át az osztrákoknak a Mosoni-Duna vizét. Az építkezés 2022 tavaszán kezdődne. Az ügyben nemcsak magyar, osztrák zöldek is óvatosságra intenek. Burgenlandi képviselőjük, Regina Petrik például úgy gondolja, hogy ez a megoldás a Fertő tó vízellátására erőszakos beavatkozás a természet rendjébe.

Az UNESCO Világörökség Központját már tájékoztattuk a lehetséges tervekről

– írja a hvg.hu megkeresésére Christian Schuhböck, az Alliance for Nature környezetvédelmi szervezet vezetője, aki korábban a Fertő tó magyarországi oldalára tervezett gigantikus állami beruházás ellen is felemelte a szavát. Szerinte, ha a Fertőt a Duna vizével pótolják, megváltozik a tó kémiája, hátrányosan érintve az ott élő állatokat, növényeket, az ökoszisztémát. Szerkesztőségünknek küldött levelében kiemeli azt is, hogy a Fertő tó Natura 2000-es területen fekszik, Európa egyik fontos madárvédelmi helye, több mint 300 madárfajjal, „ezek némelyike ettől a különleges ökoszisztémától függ”.

Azt is írja, az, hogy a Fertő időnként kiszárad, önmagában nem katasztrófa, „hanem egy természetes, dinamikus folyamat, ami jellemző erre az élőhelyre”. Arra figyelmeztet, hogy a határokon átnyúló, az UNESCO Világörökség részét képező tó ökoszisztémája a vízpótlással súlyos károkat szenvedhet, és ezzel felkerülhet a veszélyeztetett világörökségi helyek vörös listájára.

Mosoni-Duna
©

Pénz, ami nincs

A vízelvezetést részben a burgenlandi kormány, részben a magyar állam fizetné. Utóbbi a koronavírus okozta járvány gazdasági következményeit enyhítendő, az Európai Unió által életre hívott Helyreállítási Alapból állná a cechet.

Ez egy vicc – véli Kun Zoltán, aki szerint a magyar kormány már azelőtt elkezdte költeni a pénzt, hogy arra egyáltalán az Európai Bizottság rábólintott volna. Hozzáteszi:

egy olyan beruházásról beszélünk, ami éppen, hogy nem tompítja, hanem fokozza az ország kitettségét a klímaváltozásra.

Magyarország április 14-én tette közzé, mire költené a közös pénzt, csaknem 6 ezer milliárd forintot. Ebből mintegy 2,6 ezer milliárd forint vissza nem térítendő támogatás, 3,2 ezer milliárd pedig hitel. Utóbbit egyelőre a magyar kormány nem kéri. A pénz jelentős részét zöld fejlesztésekre kell fordítani, 37 százalékban éghajlatvédelemre, 20 százalékban digitalizációra. A magyarországi tervben az olvasható, hogy

a Mosoni-Duna főcsatorna szabad vízkészletéből osztrák oldalon levő területek vízpótlását lehet segíteni. Erre határvízi megállapodás még nincs, de támogató levél készült az osztrák fél részéről, hogy a vízjogi létesítési engedélyezési tervben szereplő műszaki megoldásokat támogatják.

Azt is írják, hogy ezzel a megoldással több mint 2 ezer hektár mezőgazdasági terület öntözése lenne megoldható. „Az országhatárig meghosszabbításra kerülő csatorna vízátadást biztosít a szomszédos Ausztria részére a határ menti területek vízpótlásához” – olvasható a dokumentumban.

©

A zöldek tiltakoznak

Az ügyben a négy magyarországi tó, a Balaton, a Velencei-tó, a Fertő és a tatai Öreg-tó védelmére létrejött Nagy Tavak Koalíció az Európai Bizottsághoz és az EU magyarországi képviseletéhez fordult. „Arról kérdeztük őket, hogy mi a véleményük arról, míg az uniós csomag 37 százalékának klíma-, zöld- és biodiverzitás célokra kell mennie, addig Magyarország olyan beruházást finanszíroz, ami ebből a szempontból erősen kérdéses” – tájékoztat Kun Zoltán, hozzátéve, „mindezt úgy, hogy nincs az EU által elfogadott tervünk”.

Választ eddig az Európai Bizottságtól kaptak, ebben azt írták, hogy a testület tudomásul veszi a civilek aggályait, egyúttal emlékeztet, a tagállamoknak garantálniuk kell, hogy a Helyreállítási Alapból nem finanszíroznak környezetkárosító beruházást.

A Greenpeace általánosságban értékelte az uniós csomagot, és noha üdvözli a környezetvédelmi fejlesztések, beruházások támogatását, annak már nem örül, hogy ezeknek 2026-ig el kell készülniük. A szervezet álláspontja szerint ez az időtáv „nem elégséges hosszabb távú, rendszerszintű kérdések kezelésére”, ahogyan az éghajlati és ökológiai válságok megoldásához is kevés.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Balla Györgyi - Csányi Nikolett Gazdaság

Nem Jesolo, romhalmaz – beeveztünk a Fertő tavi gigaprojekt területére (videó)

A Fertő tavi gigaberuházás gőzerővel fejlődik: állami pénzből már épülnek a kikötők, bontják a cölöpházakat, közműveket fektetnek, terepet rendeznek. Közben a környezetvédelmi engedélyt is módosították, hogy egész évben lehessen a tavat kotorni. A helyiek tiltakoznak, a beruházó hajthatatlan. Mutatjuk a területet földön, vízen, levegőben.