Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Egy március 20-i, kismartoni sajtótájékoztatón derült ki, hogy a Mosoni-Dunából pótolnák a hiányzó vizet a Fertő tóban és a Fertőzugban. Ehhez az osztrákoknak kapóra jött, hogy Magyarországon éppen meghosszabbítják a Mosoni-Duna csatornáját. Burgenland 3 millió eurót adna arra, hogy ezt a csatornát az osztrák határig meghosszabbítsák. A terv az, hogy másodpercenként 1-4,5 köbméter víz jusson a Fertőbe. Ahhoz, hogy a tó vízszintjét 1 centiméterrel megemeljék, 3 millió köbméter vízre lenne szükség.
1965 óta jegyzik fel rendszeresen a tó vízszintjét, és sohasem mértek még olyan alacsony vízállást, mint 2020-ban: az átlagnál 30 centivel volt kevesebb víz a Fertőben a hőség és az aszály miatt. Ha tartós marad a vízhiány, az kihat a mezőgazdaságra és az idegenforgalomra. Egy szakértői tanulmány szerint, amelyre az állami hírügynökség hivatkozik, a Mosoni-Dunából nyerhető víz egyaránt alkalmas a Fertő tó vízének feltöltésére és a talajvíz szintjének emelésére a Fertőzugban. Környezetvédők viszont hiányolják a hatástanulmányokat, és óva intenek attól, hogy a Duna vizét a Fertőbe vezessék.
A részletekben a lényeg
Mindenesetre a csatorna meghosszabbítására vonatkozó közbeszerzést március végén már ki írták Jánossomorja város és térségének felszíni vízpótlása, öntözésfejlesztése projekt címmel. Azt, hogy valójában miről van szó, vagyis az osztrák vízpótlást, a részletezésben rejtették el. Itt ugyanis már az olvasható, hogy „a Mosoni-Dunából, Mosonmagyaróvárnál kiágazó Lébény-Hanyi öntöző főcsatorna szabad vízkészletből, Jánossomorja város és térségének jelenleg nem öntözhető mezőgazdasági területek öntözésfejlesztési lehetőségének és a város rekreációs, turisztikai vízigényének megteremtése, valamint a szomszédos osztrák határ menti területek vízpótlási lehetőségének biztosítása”. Eredményt a tervezésre május 7-én hirdetnek.
AFP / Arnold Schaffer
Azt Magyarország 2021-es Vízgyűjtő-gazdálkodási tervéből lehet tudni, hogy a Fertő elöregedett, „sekély, nádasokkal tarkított vize már többször kiszáradt, ez Európa legnyugatibb helyzetű sztyepp-tava”. A hvg.hu által megkérdezett szakértők szerint is komoly vízkészlet-gond van a Fertő tó régióban, ugyanakkor azt nehezen tudják elképzelni, hogy a Mosoni-Duna vizéből még az osztrákoknak is jutna.
A Fertőzugban komoly vízhiány van, részben a klímaváltozás, illetve a sok öntözés miatt, de az osztrákok gazdálkodni szeretnének
– hívja fel a figyelmet Kun Zoltán természetvédelmi szakember, aki szerint Natura 2000-es területről nyomatnák át az osztrákoknak a Mosoni-Duna vizét. Az építkezés 2022 tavaszán kezdődne. Az ügyben nemcsak magyar, osztrák zöldek is óvatosságra intenek. Burgenlandi képviselőjük, Regina Petrik például úgy gondolja, hogy ez a megoldás a Fertő tó vízellátására erőszakos beavatkozás a természet rendjébe.
Az UNESCO Világörökség Központját már tájékoztattuk a lehetséges tervekről
– írja a hvg.hu megkeresésére Christian Schuhböck, az Alliance for Nature környezetvédelmi szervezet vezetője, aki korábban a Fertő tó magyarországi oldalára tervezett gigantikus állami beruházás ellen is felemelte a szavát. Szerinte, ha a Fertőt a Duna vizével pótolják, megváltozik a tó kémiája, hátrányosan érintve az ott élő állatokat, növényeket, az ökoszisztémát. Szerkesztőségünknek küldött levelében kiemeli azt is, hogy a Fertő tó Natura 2000-es területen fekszik, Európa egyik fontos madárvédelmi helye, több mint 300 madárfajjal, „ezek némelyike ettől a különleges ökoszisztémától függ”.
Azt is írja, az, hogy a Fertő időnként kiszárad, önmagában nem katasztrófa, „hanem egy természetes, dinamikus folyamat, ami jellemző erre az élőhelyre”. Arra figyelmeztet, hogy a határokon átnyúló, az UNESCO Világörökség részét képező tó ökoszisztémája a vízpótlással súlyos károkat szenvedhet, és ezzel felkerülhet a veszélyeztetett világörökségi helyek vörös listájára.
Mosoni-Duna
MTI / Krizsán Csaba
Pénz, ami nincs
A vízelvezetést részben a burgenlandi kormány, részben a magyar állam fizetné. Utóbbi a koronavírus okozta járvány gazdasági következményeit enyhítendő, az Európai Unió által életre hívott Helyreállítási Alapból állná a cechet.
Ez egy vicc – véli Kun Zoltán, aki szerint a magyar kormány már azelőtt elkezdte költeni a pénzt, hogy arra egyáltalán az Európai Bizottság rábólintott volna. Hozzáteszi:
egy olyan beruházásról beszélünk, ami éppen, hogy nem tompítja, hanem fokozza az ország kitettségét a klímaváltozásra.
Magyarország április 14-én tette közzé, mire költené a közös pénzt, csaknem 6 ezer milliárd forintot. Ebből mintegy 2,6 ezer milliárd forint vissza nem térítendő támogatás, 3,2 ezer milliárd pedig hitel. Utóbbit egyelőre a magyar kormány nem kéri. A pénz jelentős részét zöld fejlesztésekre kell fordítani, 37 százalékban éghajlatvédelemre, 20 százalékban digitalizációra. A magyarországi tervben az olvasható, hogy
a Mosoni-Duna főcsatorna szabad vízkészletéből osztrák oldalon levő területek vízpótlását lehet segíteni. Erre határvízi megállapodás még nincs, de támogató levél készült az osztrák fél részéről, hogy a vízjogi létesítési engedélyezési tervben szereplő műszaki megoldásokat támogatják.
Azt is írják, hogy ezzel a megoldással több mint 2 ezer hektár mezőgazdasági terület öntözése lenne megoldható. „Az országhatárig meghosszabbításra kerülő csatorna vízátadást biztosít a szomszédos Ausztria részére a határ menti területek vízpótlásához” – olvasható a dokumentumban.
HVG
A zöldek tiltakoznak
Az ügyben a négy magyarországi tó, a Balaton, a Velencei-tó, a Fertő és a tatai Öreg-tó védelmére létrejött Nagy Tavak Koalíció az Európai Bizottsághoz és az EU magyarországi képviseletéhez fordult. „Arról kérdeztük őket, hogy mi a véleményük arról, míg az uniós csomag 37 százalékának klíma-, zöld- és biodiverzitás célokra kell mennie, addig Magyarország olyan beruházást finanszíroz, ami ebből a szempontból erősen kérdéses” – tájékoztat Kun Zoltán, hozzátéve, „mindezt úgy, hogy nincs az EU által elfogadott tervünk”.
Választ eddig az Európai Bizottságtól kaptak, ebben azt írták, hogy a testület tudomásul veszi a civilek aggályait, egyúttal emlékeztet, a tagállamoknak garantálniuk kell, hogy a Helyreállítási Alapból nem finanszíroznak környezetkárosító beruházást.
A Greenpeace általánosságban értékelte az uniós csomagot, és noha üdvözli a környezetvédelmi fejlesztések, beruházások támogatását, annak már nem örül, hogy ezeknek 2026-ig el kell készülniük. A szervezet álláspontja szerint ez az időtáv „nem elégséges hosszabb távú, rendszerszintű kérdések kezelésére”, ahogyan az éghajlati és ökológiai válságok megoldásához is kevés.
