Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Finoman szólva is nyugtalanító hírek érkeztek a bankok környékéről. Összeomlott az amerikai Silicon Valley Bank, az USA 16. legnagyobb pénzintézete és a Signature Bank, majd a Crédit Suisse is kénytelen volt eladni a részvényeiből, miután a legnagyobb befektetője jelezte, hogy nem tud további pénzügyi segítséget nyújtani. Utóbbinál a svájci jegybank jelezte, hogy kész kölcsönt nyújtani a pénzintézetnek, nem sokkal később abban állapodtak meg, hogy 54 milliárd dolláros hitel lesz ebből – ez vol 2008 óta az első eset, hogy egy nagy globális bank pénzügyi mentőövre szoruljon.
A Credit Suisse svájci pénzintézet is nehézségekkel küzd
AFP / Fabrice Coffrini
Mindenki igyekszik hűteni a kedélyeket és megnyugtatni a befektetőket - meg a politikusokat is -, hogy ez most nem olyan, mint ami 2008-ban történt. A Silicon Valley Bank összes betétesének megígérték, hogy teljes körűen kártalanítják őket, és a Crédit Suisse-nél is hasonlóra lehet számítani. Úgy tűnik, azt a tanulságot vonják le a tizenöt évvel ezelőtti válságból, amiért tavaly közgazdasági Nobel-díj járt: még mindig jobb ötlet megmenteni a felelőtlen bankokat, mint hagyni, hogy továbbgyűrűzzenek a hatások és teljes káosz jöjjön.
A rossz hírek pedig úgy fújták el a forintot, mint a tavaszi szél (ha már vizet árasztani nem tud, mert akkora az aszály). Már a március eleji 372-es szint is a távolba került, miután a hónap elején világos lett, hogy sokáig marad még velünk a magas infláció, nagy az államadósság és az MNB, valamint a kormány összhangja finoman szólva sem ideális.
De hétfőn 381-ről 393-ig gyengült a forint, az elmúlt 24 év hatodik legnagyobb egy napon belüli zuhanását bemutatva, majd 400 körül ingadozott napokon át, jókora napi kilengésekkel. Minden kockázatkerülő befektető viszi el a pénzét a kicsit is rizikósabb devizákból, úgyhogy újra kiderült, amikor baj van, hogy a forint megítélése eléggé rossz.
Miközben megindult a nyomozás, ki felel a múlt szombati tömegkarambolért, a biztosítók teszik a dolgukat: már aktiválták a tömeges kárrendezési szabályozást, azoknak fognak fizetni, akiknek volt legalább kötelező biztosításuk és vétlennek bizonyultak. A HVG pedig azt is megnézte, mi a felelőssége a balesetben a gyorsforgalmi utakat üzemeltető cégnek, amelyet a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető magántökealapok birtokolnak.
Az elmúlt hónapokban egyébként is kimondottan sok baleset történt. Ennek egyik kínos mellékszála az, hogy a MÁV motorvonat-állományának tizedét javítani kellett vagy kell, miután egy-egy autós azt gondolta, hogy még átér előttük. Viszont mivel az alkatrészek Ukrajnából és Oroszországból érkeznek, a szokásosnál sokkal döcögősebb a javítás, emiatt a MÁV-nak már döntenie kell, hogy melyik vonalon állítsák le a forgalmat.
A MÁV BZMOT motorvonata döcög Hejce és Boldogkőváralja között
MTI / Máté Zoltán
A közlekedési szabályok változtatása egyébként is egyre gyakrabban kerül szóba mostanában. Az EU például azt tervezi, hogy a 70 év fölötti autósoknak ötévente kelljen igazolniuk, hogy alkalmasak a vezetésre – ebből a magyarok nem biztos, hogy nagy változást észrevennének, itt már most kétévente orvosi alkalmassági kell 70 fölött. A magyar döntéshozók eközben azon gondolkoznak, hogy az e-rollerekkel mit kezdjenek, hiába mondta ki ugyanis a Kúria, hogy ez gépi meghajtású járműnek számít, ha bármilyen ügybe keveredik egy e-rolleres, az épp odaérő rendőrön múlik, hogy segédmotoros kerékpárnak, biciklinek vagy motornak minősíti, miközben nyilván mindegyik kategóriába csak nagy valóságtorzítással erőltethető be.
Sikerült elérni a célt, egyszámjegyű lett az infláció – már persze nem nálunk, hanem az EU átlagos drágulásának üteme ment le most 9,9 százalékosra. Az Eurostat számítása szerint a magyar drágulás 25,8 százalékos volt egy év alatt, ami ugyan csökkenést jelent, de toronymagasan a legnagyobb az egész EU-ban.
Az azért nem rossz hír, hogy néhány étel árának csökkenése megáll lassan, például a vaj és a sajt ára már esik a nagy boltláncoknál – persze az infláció a 12 hónappal korábbihoz képest viszonyít, ahhoz képest még nagy az áremelkedés. Az alapanyagárak csökkennek, a boltok pedig árversenyben vannak, úgyhogy lassú javulás várható. Az árstopok eltörlése viszont még jobb lenne: a boltoknak ezek akkora veszteségeket okoznak, hogy emiatt kevésbé képesek más termékek árait csökkenteni. A cégek pedig kénytelenek bért emelni az általános drágulás miatt, de így is nehezen tartják a lépést az inflációval.
A hét ábrája: infláció az EU-ban
Magyarországon alapít bankot a világ leggazdagabb magyar embere – és bármilyen sokan is tippelnék őt, nem Soros György az illető. Péterffy Tamás, angolosan Thomas Peterffy, most épp a világ 60 leggazdagabb embere között van, a vagyona 24 milliárd dollár. Magyarországon nőtt fel, osztálytársak voltak Demján Sándorral, majd 1965-ben, 21 évesen ment ki az Egyesült Államokba. Előbb rajzoló mérnökként, majd a számítógépek elterjedésekor programozóként dolgozott, az 1980-as években pedig ő alkotta meg a mai formájában ismert tőzsdézést, amikor számítógépekkel és automatizált algoritmikus kereskedési rendszerekkel folyik a munka.
Thomas Peterffy Orbán Viktorral
MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán
Mint mondta, régi vágya, hogy Magyarországon céget alapítson – ebben most segít az, hogy erősen szimpatizál a magyar kormánnyal (az USA-ban is nagy támogatója volt Donald Trumpnak, igaz, 2024-re már más republikánus elnökjelöltet pénzelne). Az Interactive Brokers nevű befektetési cége európai központjául végül a Brexit után választotta Írország mellett Magyarországot, a most bejegyzett bankja – amely egy éven belül kaphat működési engedélyt – e cég ügyfeleinek nyújthat pénzügyi szolgáltatásokat.
Miskolcon és Veszprém megyében is törvénytelen eszközökkel próbálják rávenni az orvosokat arra, hogy vállaljanak elvileg önkéntes többletmunkát – állítja a Magyar Orvosi Kamara. Egy friss közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek többsége úgy gondolja, nem igaz, amit a kormány állít, hogy az ügyeleti rendszer elleni tiltakozással a kamara veszélyeztetné a biztonságos betegellátást. A magyarok többsége egyébként még most is csak akkor akar orvoshoz menni, ha akut panasza van, de a céges juttatásoknak köszönhetően egyre népszerűbbek a rendszeres hozzájárulást követelő egészségbiztosítások.
MTI / Vasvári Tamás
Van azért olyan kamara is az országban, amely nem fog egyhamar az orvosi kamara sorsára jutni: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nagy nehezen felrakta a honlapjára az ötmillió forintosnál nagyobb szerződéseik listáját, miután a HVG többször kérte, hogy teljesítse ezt a törvényi kötelezettséget. Így aztán kiderült, hogy az MKIK által kifizetett megbízási szerződéseknek 2021-ben a fele, 2022-ben a 30 százaléka ment a kormányhoz közel álló vállalatokhoz.
Most épp az a cél, hogy 2030-ra elérjük az EU fejlettségének 90 százalékát, legalábbis Nagy Márton ezt mondta a gazdasági évadnyitón. Mi pedig ennek örömére összegyűjtöttük, mi mindent ígértek a politikusok, hogy 2030-ra megvalósul majd – olyan ígéretcunamit zúdítottak ránk, mint ha el sem hinnék, hogy odáig már csak hét év van, szóval egyhamar számonkérhető lesz.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az iparkamara évnyitó gazdaságpolitikai fórumán 2023. március 9-én
MTI / Koszticsák Szilárd
Elhangzott már például, hogy 2030-ra az EU öt legélhetőbb országa közé fogunk kerülni, több pénzt fizetünk be az EU-kasszába, mint amennyit onnan kapunk, a születésszám pedig a mostani 88 ezresről felugrik 110 ezerre vagy akár 120 ezerig. A villamos energiát nézve már önellátó lesz Magyarország, de egyébként is Közép-Európa tudásközpontjává válunk, a magyar foci újra a régi fényében fog ragyogni, ha megvalósulnak az ígéretek, Orbán Viktor pedig nyugdíjba megy.
