Emlékeznek még a két héttel ezelőtti hírekre a forintárfolyamról? Akkor még arról volt szó, hogy rég nem látott szintre erősödött a magyar deviza – március elsején ért el az elmúlt tizenegy hónap legerősebb szintjére, volt aznap olyan pillanat, amikor csak 372,9 forintot kellett adni egy euróért. Úgy tűnhetett, most már megnyugszik a piac, elfelejthetjük azokat az időket, amikor 400 környékén jár az árfolyam, és ha nem is 370 körülre, de 380-390 közé stabilan beállhat a forint.

Aztán ami elromolhatott, az el is romlott.

Március 2-tól 12-ig lassan gyengülgetett a forint. Nem egy drámai esemény történt, inkább lassú esés volt ez, sokáig mozgott 375-378 között, 12-én este 381,5-ön állt. Majd 13-án néhány óra alatt döbbenetesen nagyot zuhant, a reggeli 381-ről 392-ig, 14-én pedig már 395-nél járt. Onnan némi korrekció következett, 15-én viszont – amikor csak Magyarországon áll a pénzügyi élet, mindenhol máshol folyik tovább a kereskedés – újra zuhanni kezdett, és átlépte a 400-as rémálomhatárt, amire az év legelső napjai óta nem volt példa. Azóta egy kicsit megint erősödött, csütörtökön épp 392 és 397 között ingadozott.

Az MNB adatai szerint a napi középárfolyam egy nap alatt csak öt alkalommal zuhant ennél nagyobbat 1999 óta, amióta a forintot az euróhoz tudjuk mérni, és a két munkanap alatti esésben is ez volt a hatodik legcsúnyább.

Hogyhogy ilyen erős volt?

A forint tavaly októberben érte el a történelmi mélypontját, akkor 434 forintba is került egy euró. Utána gyors erősödés következett, egészen a március eleji 372,9-ig (az már más kérdés, hogy egész tavalyig mit szóltunk volna ahhoz, ha egy mondatban szerepel a 372-es szám és az erősödik szó). Ennek itthoni és Magyarországtól teljesen független okai is voltak, ahogy azt februárban részletesen bemutattuk:

• egyre kevésbé tartják valószínűnek, hogy globális recesszió jön,
• az amerikai kamatemelési ciklust elkezdték kiárazni,
• Kína feladta a zéró-Covid-politikát,
• 2022 végén a magyar kormány és az Európai Bizottság legalább abban megállapodott, hogy folytatják a tárgyalásokat az EU-pénzekről – lett volna olyan forgatókönyv is, amelyben már akkor elveszthettük volna a forrásokat, így már a részmegállapodás is megnyugtatta a piacokat,
• az MNB kamatemelése is segített,
• majd ahogy haladtunk előre az időben, világos lett, hogy Európa komolyabb gond nélkül megússza a telet (ez a hozzánk hasonló energiaimport-függő országok megítélését nagyban javította).

Mi okozza a gyengülést?

Március már egyértelműen a rossz hírekről szólt. Már a hónap eleje sem volt egyszerű: kijött az inflációs adat, és most már egyértelműnek tűnik, hogy hiába a lassulás, még hónapokig 20 százalék fölötti marad az inflációnk, ezzel pedig maradnak a magasabb kamatok is. Az is kiderült, hogy az állam február végére összehozta az egész évre tervezett hiány 44 százalékát. Nem segített az sem a biztonságot kereső befektetők hangulatán, hogy Matolcsy György újra keményen beleszállt a kormány gazdaságpolitikájába. Ezek a hírek okozhatták azt, hogy a forint öt hónapon át tartó erősödése megállt, de az igazán nagy bajok csak ez után jöttek.

Előbb összeomlott a Silicon Valley Bank, a 16. legnagyobb amerikai pénzintézet és a Signature Bank, ettől érezhetően idegesebb lett minden befektető. Majd a Crédit Suisse is kénytelen volt eladni a részvényeiből, miután a legnagyobb befektetője közölte, hogy nem tud további pénzügyi segítséget nyújtani, a részvényeinek árfolyama egy nap alatt 30 százalékot zuhant. Ez volt a 2008-as válság óta az első alkalom, amikor egy nagy globális bank pénzügyi mentőövre szorult.

AFP / Noah Berger

A Svájci Nemzeti Bank bejelentette, hogy szükség esetén kész likviditást biztosítani a Crédit Suisse-nek (emelkedni is kezdett a részvényárfolyam), az amerikaiak pedig mindenkit próbálnak megnyugtatni, hogy az ottani bankcsődök nem olyanok, mint amiket a 2008-as összeomlás elején láttunk. De ettől még a kockázatkerülő befektetők inkább átviszik a pénzüket valami biztosabb menedékbe, nem az olyan, kockázatosabbnak számító devizákat választják, mint amilyen például a forint.

Az pedig nagyon jól látszik az árfolyamokon, hogy melyik gazdaságot mennyire stabilnak árazzák be a befektetők. Március 1-jéhez képest a forint 4,8 százalékot vesztett az értékéből az euróhoz képest. A cseh korona 2 százalékot esett ugyanebben az időben, a lengyel zloty és a román lej pedig 0,2 százalékkal még erősödtek is.

Nagyok a napon belüli kilengések is

Egy ilyen bizonytalan helyzetben nem meglepő az sem, hogy kimondottan nagyokat változik az árfolyam egy-egy napon belül is. Március 14-én például 392-ről 395-ig esett a forint, majd onnan 388-ig erősödött vissza. Szerdán 388-ról felrohant 400-ra az árfolyam, de vissza is ment 396-ra, és csütörtökön is láttunk egy reggeli 395-397-es gyengülést, onnan 392-ig erősödést, majd visszacsúszást 396-ra. Ideges a hangulat, ilyenkor főleg reggel 8-9 környékén, az európai tőzsdenyitáskor, majd délután 3 felé, amikor az amerikai befektetők is elkezdenek dolgozni, könnyű megrángatni az árfolyamot – aki a nagyobb trendeket figyelné, az minimum legyen óvatos, ha egy-két órában lát változást.