Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Szijjártó Péter külgazdasági miniszter augusztus közepén jelentette be, hogy "aláírásra került a paksi bővítés kivitelezési szerződésének módosítása". Akkor azt is megírtuk, hogy a paksi bővítés körül azért akadnak még kérdőjelek, a nukleáris ipart közvetlenül ugyan nem érintik szankciók – és Szijjártó fogadkozása szerint nem is fogják – a háború és a szankciós rezsim nyilvánvalóan minimum nagyon megnehezítik, hogy az orosz Roszatom bármiféle erőműépítést kivitelezzen az EU területén, és a német Siemens Energy továbbra sem kapott exportengedélyt Berlintől a Paks II. irányítástechnikai rendszernek leszállítására.
"Ha nem szállítjuk le a szerződés szerint a Paks II. irányítástechnikáját, akkor egyrészt szinte korlátlan összegre beperelhet minket Magyarország, másrészt a kínaiak kerülnének be helyettünk a projektbe, és ne felejtsük el, hogy Paks közelebb van Németországhoz, mint Csernobil" – írja a Portfolio Joe Käser, a német Siemens Energy felügyelőbizottsági elnökének nyilatkozata alapján.
A Siemens Energy a napokban szélerőművi nehézségek miatt a német államhoz fordult mentőövért, azonban ezzel egy időben megnyugtatta a befektetőket, hogy ez nem tőketámogatást jelent, hanem csak hitelgaranciát, aminek hírére ma elszállt a tőzsdén a cég részvényárfolyama.
A felügyelőbizottsági elnök jelzése szerint a pert azért indíthatná el a magyar állam, mert 2019-ben megkötött érvényes szerződése van a Siemens Energynek az orosz Roszatommal, mint fővállalkozóval, hogy szállítsa le Paks II. irányítástechnikai rendszerét, azonban a német kormány zöldpárti vezetése nem adja ki különböző okok miatt az exportengedélyt, ezért a német cég nem tudja teljesíteni a technológiai exportot.
