Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A K&H idén jelenleg 2-2,5 százalékos növekedést vár, elmaradva a kormányzati 3 százalékot meghaladó szinttől – mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője egy sajtóbeszélgetésen. Ebben Németh szerint jelentős szerepe van annak, hogy míg a tavalyi gyatra évben mentsvár volt a tragikus év után jobban teljesítő mezőgazdaság, idén ez a szektor is legfeljebb nullás szintet fog tudni produkálni éves összevetésben.
A Központi Statisztikai Hivatal részletes kimutatása szerint a részletes és korrigált adatok szerint 0,7 százalékkal, nyers adatok alapján 0,9 százalékkal maradt el az előző évitől a magyar gazdaság növekedése. Tudni lehetett a visszaesés tényét, így is nagyobb volt, mint remélni lehetett.
Kérdésünkre, miszerint ezzel, az EU-ban átlag 0,5 százalékra várt idei növekedéshez mérten saját prognózisa szerint felzárkózásban van-e ismét a magyar gazdaság, nem kaptunk egyértelmű választ. „Nem egyértelmű a növekedési trend, de mindenképp egy visszapattanás” – mondta Németh.
Gyengül a forint
Az elmúlt napok forintgyengülését, amelynek során az euró árfolyama előbb a 390-es, majd a 395-ös szintet is áttörte, a K&H elemzői több tényezővel is magyarázzák. „A kamatok csökkentése miatt mérséklődött a magyar deviza által kínált prémium, emellett a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság is csökkent. Mindezek eredményeként a forint kitört a korábbi sávjából a gyengébb irányba. Németh Dávid szerint rövid távon 386 és 400 forint között alakulhat az euró jegyzése, fontosnak tartja azonban, hogy több olyan kockázat látható, amelyek a további forintgyengülés irányába mutatnak”.
Németh szerint a jelenlegi forintpiaci helyzetben a kamatelőny csökkenése miatt egyre fontosabbá válnak a magyar gazdaság fundamentumai, például a költségvetés helyzete, az államadósság alakulása, valamint a növekedési potenciál is.
Jelenleg a Magyar Nemzeti Bank 9 százalékon tartja az alapkamatot, de Németh is kiemeli, hogy más tényezők is számításba jönnek, akár a külkereskedelem, akár a reálbérek tekintetében.
Az elemző kiemelte, hogy a monetáris tanács legutóbbi 100 bázispontos kamatvágása „bátor” volt, ő is egy kisebb vágásra számított. Ugyan a mostani magas kamatszint nem tesz jót a gazdaságnak, lehet, hogy indokoltabb lenne egy mérsékeltebb tempó, mint amit a monetáris tanács látszólag felvett.
A következő hónapokban a 75 bázispontos vagy annál is kisebb mértékű kamatvágások újra napirendre kerülhetnek. Németh úgy látja, továbbra is reálisnak tűnik, hogy a nyár folyamán a 6-7 százalékos tartományba csökken az alapkamat. Ezt követően viszont sokkal szűkebb lehet az Magyar Nemzeti Bank mozgástere a további kamatvágások tekintetében.
Lassabban lesz drága a drága
“Arra számítunk, hogy a pénteken megjelenő februári inflációs adat 3,7-3,8 százalék körüli éves drágulást mutat majd. Az idén éves átlagban pedig 4,2 százalék körüli inflációra lehet számítani a jelenlegi kilátások alapján.”
Az MNB középtávú célja 3 százalék. A hozzászabott egyszázalékos tűréssávon ez az adat is kívül esne, Németh szerint azonban számos tényező keresztülhúzhatja a várakozásokat. „Vannak olyan elemei az inflációnak – mint például a piaci szolgáltatások –, amelyeknél még januárban is erőteljes drágulás volt látható. A forint gyengülése kockázatot jelent, hiszen az importon keresztül hatással lehet a magyarországi árakra” – tette hozzá.
A fizetések emelkedése beépül az árakba. „A cégeknek a bérek emelkedését a termelékenység fokozásával kell ellensúlyozni, esetlegesen a profitjuk egy részét erre a célra feláldozni.”
Németh beszélt az oktatás és a jelenleg elérhető hozzáadott értékről is. A magyar gazdaság ezen a szinten még bőséggel elbírná a fejlődést. Pusztán pénzügyi szempontból sokat költünk a fiatalabb tanulók képzésére, ez viszont nem feltétlenül jelenik meg a gazdasági termelékenységben, különösen, ha regionális összevetéseket teszünk.
Mi lesz a hiánnyal?
Arról már Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt, hogy nagy baj nincs a gazdaságban, ahol gond lehet, az egyedül a hiány. Miután visszatérnek az uniós előírások, és az úgynevezett maastrichti 3 százalékos hiánynak most lényegében a kétszeresén van az ország, ígérve, hogy ezt több év alatt szintre faragja, képlékeny a terep.
„A hadiipari költéseket akár kreatívan is könyvelhetjük. Tartok tőle, hogy lesz ilyen” – mondta Németh, utalva a költségvetési kivételekre, amelyekről ebben a cikkben írtunk.
A miniszterelnököt mindez különösebben nem aggasztja. Sőt, mivel a maastrichti szint elérésében több év áll rendelkezésre, van egy puffer év is – fogalmazott hétfőn, a kamara gazdasági évnyitóján.
