szerző:
Mészáros Márton
Tetszett a cikk?

A teljes árú Budapest-bérlet még mindig népszerűbb, mint a 9450 forintos Pest vármegyebérlet. A Pest vármegyebérletek többségét a BKK értékesíti, de még így is nagyon fájhat a fővárosnak az új tarifarendszer.

Hiába tud kevesebbet a Budapest-bérlet, még így is népszerűbb, mint az 500 forinttal drágább, de Budapest mellett Pest megye területén is érvényes Pest vármegyebérlet – derül ki a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) által kedd délután kiküldött közleményből. Az új tarifarendszer első hónapjának értékesítési adatai szerint teljes árú Budapest-bérletből 272 ezer darabot értékesítettek, ami 17 százalékos visszaesés februárhoz képest.

A teljes árú Pest vármegyebérletből a BKK értékesítési csatornáin keresztül több mint 75 ezer darabot adtak el, ez az összes ilyen termék 51 százaléka a közlemény szerint. Ez alapján teljes árú Pest vármegyebérletből mintegy 150 ezer darab fogyott, jóval kevesebb, mint Budapest-bérletből. A 945 forintos, kedvezményes Pest vármegyebérlet eladásaiból a BKK részesedése 71 százalék, közel 102 ezer ilyen bérletet értékesített a fővárosi cég, ez alapján körülbelül 143 ezer kedvezményes Pest vármegyebérletet értékesítettek. A kedvezményes Budapest-bérletekre vonatkozó adatokat a BKK nem tette közzé, kérdésünkre azonban elárulta, hogy több mint 50 ezer ilyen bérletet adtak el márciusban, igaz, februárban még „megközelítőleg háromszor-négyszer” ennyit.

Így is fáj a BKK-nak az új tarifarendszer

Lázár János építési és beruházási miniszter korábban arról beszélt, hogy a Budapest-bérletekből érkező bevételt 28–72, a Pest megyei bérletek bevételét pedig 44–56 arányban osztják majd meg az állam és a főváros között. A márciusi bérleteladásokból és a BKK által említett 17 százalékos csökkenésből kiindulva kiszámolhatjuk, hogy februárban körülbelül 328 ezer teljes árú Budapest-bérletet értékesített a cég, ráadásul ekkor még magasabb áron (9500 forint), a bevételeken pedig nem kellett osztoznia az állammal, így az év második hónapjában mintegy 3,11 milliárd forint bevétele lehetett csak a teljes árú Budapest-bérletek értékesítéséből.

Ehhez képest ez a bérlettípus márciusra olcsóbb lett (8950 forint), kevesebb is fogyott belőle (272 ezer), és az állammal is osztozni kell rajta, így már csak 1,76 milliárd forint bevételt hozott a BKK-nak, 1,34 milliárddal kevesebbet, mint egy hónappal korábban.

Az eladott bérletek számának tekintetében még nagyobb volt a visszaesés a kedvezményes Budapest-bérletek (3450 forint) terén. Ez nem is meglepő, hiszen ez a bérlettípus a legtöbb esetben értelmetlenné vált, a környező megyében is érvényes, és 2500 forinttal olcsóbb kedvezményes Pest vármegyebérlet szinte mindig jobb választás.

A BKK számaiból kiindulva kb. 175 ezer kedvezményes Budapest-bérlet fogyhatott februárban, ez valamivel több mint 600 millió forint bevételt jelentett a BKK-nak. Márciusban ezzel szemben a jóval kevesebb eladott bérlet árán is osztoznia kellett a cégnek az állammal, így már csak 124 millió forint körüli bevétele maradt az ilyen típusú bevételekből, ez közel 500 millió forint mínusz.

Igaz, cserébe részesülnek a Pest vármegyebérletekből is, ha helytállók a korábban Lázár által belengetett arányok, a teljes árú Pest vármegyebérletek mintegy 778 millió, a kedvezményesek pedig körülbelül 76 millió forint bevételt hoztak a fővárosnak.

A Budapest- és vármegyebérletekből így összesen körülbelül 2,73 milliárd forint bevétele volt Budapestnek az új tarifarendszer első hónapjában. Ez havonta közel 1 milliárd forintos mínusz a februári adatokhoz képest, éves szinten eszerint 12 milliárd forintos bevételkiesést okozhat a fővárosnak az új tarifarendszer csak az említett bérlettípusok vonatkozásában.

Igaz, a BKK az országbérletek eladásaiból is részesül, de sem a pontos értékesítési adatok, sem a bevételek megoszlása nem ismert. Egy korábbi becslés szerint a bevételek 10-20 százaléka maradhat a fővárosnál, a BKK pedig arról tájékoztatott, hogy csak a BudapestGO-n keresztül 22,8 ezer országbérletet értékesítettek, igaz, ebbe a teljes árú és kedvezmények termékek is beletartoznak.

A MÁV január elején közzétett közleményében a tavaly év végéig tartó időszakra tette közzé a bérletértékesítési adatokat, eszerint összesen 4 070 797 darab ország- és vármegyebérletet adtak el, ennek 35 százaléka volt országbérlet, azaz mintegy 1,4 millió országbérletet értékesítettek tavaly nyolc hónap alatt, ez havi szinten 178 ezer eladott bérletet jelent. Ha az eladott bérletek között fele-fele arányban oszlottak meg a teljes árú (18 900 forint) és a kedvezményes (1890 forint) termékek, havonta 1,85 milliárd forint bevétel érkezett országbérletekből, ha ennek 15 százalékát kapja a főváros, az havonta 277,5 millió forint, évente 3,33 milliárd forint körüli pluszbevételt jelent.

Budapest bérletekből származó bevételei így összesen mintegy 8,5-9 milliárd forinttal csökkenhetnek évente. Ha ehhez hozzáadjuk azt a 6 milliárd forintot, amit a kormány a korábban a BKK-nak nyújtott normatív támogatásból mostantól a saját cégei működtetésére fordít, az új tarifarendszer összesen évente kb. 14,5-15 milliárd forint mínuszt jelent Budapest számára.

Frissítés: a BKK jelezte, hogy a bevételmegosztásra vonatkozó számok még nem véglegesek, mivel a szerződések aláírása még folyamatban van. A BKK bevételei a bérlet- és jegybevételek és a normatív támogatások mellett a szociálpolitikai menetdíjtámogatásból származnak, amelyet a kedvezményes bérletek után nyújt az állam, ezzel kapcsolatban szintén április végén történik meg az előzetes elszámolás.

Sok millió vármegyebérlet

A MÁV még március elején közölte az új tarifarendszer első hetének adatait. Ők arról számoltak be, hogy február első hetéhez képest 37 százalékkal nőtt a bérletértékesítés, országbérletből 105, vármegyebérletből 210 ezer fogyott. Az akkori adatok szerint összesen 5,6 millió fogyott az új bérlettípusokból, mióta 2023 májusában bevezették őket.

Lázár János 2023 nyarán, Ungár Péter kérdésére válaszolva tette közzé az augusztus 6-ig tartó időszakra vonatkozó bérletértékesítési adatokat. Akkor az derült ki, hogy 1 millió 411 ezer 693 ország- és vármegyebérletet értékesítettek az első bő három hónapban. Az eladott vármegyebérletek közül a legnépszerűbb bőven a Pest vármegyebérlet volt, az adott időszakban 242 ezer 623 darab ilyen bérletet adtak el, a BKK mostani közleménye szerint egy hónap alatt, csak márciusban ennél több, mintegy 291 ezer fogyott a Pest megyei bérlettípusból.

Márciusban a Budapest-bérletek 35 százalékát, a BKK által értékesített Pest vármegyebérleteknek pedig mintegy 30 százalékát értékesítették a BudapestGO-n keresztül. A MÁV március első hetére vonatkozó adatai szerint a bérletek 15 százalékát vásárolták online az utasok.

Frissítés: a cikk címe megjelenítéskor Havi szinten is milliárdos mínuszt jelent a BKK-nak az új bérletrendszer volt, a BKK azonban jelezte, hogy szerintük „bár a cikkben közölt, a BKK értékesítési volumeneire vonatkozó adatok helyesek, ennek ellenére a cím állítása és a cikkben a bevételekre vonatkozó megállapítások nem a tényeket tükrözik”. A cég tájékoztatása szerint először április végén történik meg az előzetes elszámolás a bevételmegosztásra, a szociálpolitikai menetdíj-támogatásra vonatkozóan, és csak ezt követően lehet majd komolyabb következtetésekre jutni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!