Június végéig az államháztartás központi alrendszere (ebben az önkormányzatok nincsenek benne) 2 656,4 milliárd forintos hiányt halmozott fel – írja közleményében a Pénzügyminisztérium. Júniusban (egy hónap alatt) a központi alrendszer 107,8 milliárd forint hiánnyal zárt. A tárca a százmilliárdos havi deficit kapcsán arra emlékeztet, hogy tavaly júniusban nagyobb hiány jött össze, sőt ami azt illeti, az elmúlt 22 évben ez volt a legkedvezőbb júniusi egyenleg.

A részletes adatokat a tárca csak később hozza nyilvánosságra, egyelőre annyit árultak el, hogy június végéig a kamatkiadásokra fordított kifizetések 2 ezer milliárd forintot tettek ki, amely 649,4 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésnél. A kamatkiadások év eleji megugrása a lakossági kötvények kamatfizetésében történt változások miatt tapasztalható, tekintettel arra, hogy egyes Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) sorozatok kamatfizetési időpontja az első negyedévben volt esedékes. Itt az inflációkövető papírok hozamfizetéseiről van szó, vagyis a rendkívül magas adósságszolgálat a tavalyi Európa-bajnok inflációnak köszönhető.

A május meglepetést hozott, ugyanis azt a hónapot az államháztartás 49 milliárd forintos pluszban zárta. Azzal együtt a halmozott öthavi hiány 2,55 ezer milliárd forinton állt, vagyis a teljes éves terv 101,3 százalékán.

Mármint az eredeti, GDP-arányosan 2,9 százalékos, számszerűen 2,51 ezer milliárd forintos hiánycélhoz képest. Ez a célszám hivatalosan él, a kormány ugyanis nem módosíttatta az Országgyűléssel a 2024-es költségvetési törvényt. Informálisan azonban, illetve az uniónak beadott konvergenciaprogramban a hiánycélt a GDP 4,5 százalékára emelte. Ez számszerűen várhatóan mintegy 1,4 ezer milliárd forintos plusz mozgásteret biztosít az államháztartás számára.

Kérdés, hogy ez elég lesz-e. A májusi többlet meglepő volt, és amint a Pénzügyminisztérium is beismerte, elsősorban beérkező uniós utalásoknak volt köszönhető.

A részletes májusi adatokból kiderült, hogy a belső kereslet erősödésével párhuzamosan a költségvetés áfabevételei javuló tendenciát mutatnak. Mármint a 2023-as teljesülésekhez képest, májusban a halmozott áfabevétel közel 200 milliárd forintos pluszban volt. Az idei tervet tekintve az elmaradás továbbra is jelentős, a 8,6 ezer milliárd forintos éves tervből mindössze 2,85 ezer milliárd forint jött össze, az éves előirányzat 33,2 százaléka. A tavalyi – pocsék – évben május végére a teljesülés 38 százalékon állt.

Aggasztó, hogy az ipar – beleértve a jármű- és akkugyártást – gyengélkedik, hasonlóan a külkereskedelemhez. A gyenge gazdasági teljesítmény mind a bevételeket kedvezőtlenül érinti, ráadásul ha a GDP kisebb lesz a vártnál, az rontja a GDP-arányos mutatókat.

A várakozás az volt, hogy a kormány kiigazításokra fog kényszerülni az önkormányzati és európai parlamenti választások után, ha tartani akarja a 4,5 százalékos hiánycélt. Ebből indultak ki a nagy hitelminősítők, amikor megerősítették Magyarország adósbesorolását – márpedig a hitelminősítők rendszeresen háttéregyeztetéseket folytatnak a kormánnyal. A kormány szokás szerint tagadta, hogy megszorításokra készülne, ám Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a július 8-ai Kormányinfón bejelentette: a kormány megszorításokat vezet be.

A „megszorítás” szót természetesen nem használta, de a bevételnövelő intézkedések ebbe a körbe tartoznak. A kormány „védelmi hozzájárulás” címszóval nem vezeti ki az ágazati különadókat (energiacégek és kiskermultik), a banki különadót sem csökkenti, illetve a bankszektort érintő plusz sarcként emelik a tranzakciós illetéket és devizaváltási illetéket vezetnek be. A kormány „stopot” vezet be a számlavezetési és kártyadíjakra, így akarja megakadályozni, hogy a bankok a pluszterhet továbbhárítsák az ügyfeleikre.

A kormány bezárja a bankok előtt azt a kiskaput, amit véletlenül nyitott ki. A bankok állampapírok vásárlásával csökkenthették különadójukat, ám a kormány rosszul fogalmazta meg a jogszabályt, így a bankok annak betűjének az állampapír-portfóliójuk átrendezésével is megfelelhettek, anélkül, hogy annak értékét a kormány által várt mértékben növelték volna.

A kormány mintegy 400 milliárd forint pluszbevételt vár az idei évre a megszorításoktól. A vonatkozó jogszabályok még a héten megjelennek, minden augusztus 1-től lesz hatályos.