A forint euróval szembeni árfolyama 399,7 fölé gyengült október 2-án, valamivel délután kettő után. A forint árfolyama az elmúlt egy évben egyszer sem volt ennyire gyenge. A 399,7-es szint ellenállási pontnak bizonyult, ott az árfolyam – legalábbis ideiglenesen – stabilizálódott.
A forint árfolyama a reggeli piacnyitással rögtön nagyot zuhant, az euróval szemben a 398 alatti szintről 398,4-ig, majd onnan kisebb-nagyobb mozgásokkal, de lényegében folyamatosan gyengült. A féléves mélypontot már szerda délelőtt fél 11 előtt elérte.
A forint a dollárral szemben is folyamatosan gyengült, itt az éves mélypont (373,6) még távolabb van, kora délutánra az árfolyam csak 361 fölé gyengült.
A legközvetlenebb ok az Irán által Izrael ellen ballisztikus rakétákkal végrehajtott támadás, illetve az arra kilátásba helyezett izraeli és amerikai ellencsapás. A dollár erősödik, hiszen egy ilyen helyzetben sok befektető viszi szívesebben a pénzét a legbiztonságosabb devizába. Ez a folyamat már kedden napközben is tartott, hiszen akkor már elkezdték beárazni azt, hogy lehet valamilyen konfliktus Irán és Izrael között.
Eddig se az volt a kérdés, áttöri-e a forint a 400-at
A feltörekvő piacoknak összességében nem tett jót Irán Izrael elleni rakétatámadása, és különösen az, hogy Washington emiatt megfenyegette Iránt. A konfliktus szélesedésének hatására az egész piac elmozdult, a dollár erősödött, a kötvényhozamok estek, az arany árfolyama is erősödött – kommentálta az eseményeket a HVG-nek Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza. Ilyen helyzetben erősödik a befektetők kockázatkerülése, átpozicionálják a portfólióikat biztonságosabbnak tűnő eszközökbe, ennek egyik vesztese a forint.
Eddig is várható volt, hogy jön majd valamilyen sokk, ami – alighanem fölfelé – kimozdítja a forint árfolyamát a 393-398 közötti sávból, ahol régóta ingadozott.
A közgazdász korábban arra számított, ilyesmi először a novemberi amerikai elnökválasztás körül érkezhet, de a mostani iráni támadás és az arra adott reakciók lettek ilyenek.
Reviczky Zsolt
A fő trendet ugyanakkor nem befolyásolta az akció, várható volt, hogy az év vége felé legalábbis inkább már a 400-at alulról közelítő árfolyamokat látunk.
Az iráni támadás után reális, hogy ez mindez hamarabb bekövetkezik
– mondja Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.
Legrosszabb esetben hamar 410 lehet az árfolyam
Az biztos, hogy a 399-400-as szint fontos ellenállási pont. Ha az euróval szemben a forint 400 fölé gyengülne, akkor következik majd az ott található szintek tesztelgetése. Az első ilyen 402-403-nál található: ez 2022 júniusában, a forintgyengülés idején is fontos szint volt, sőt visszafelé is, amikor a forint erősödött. Aztán a 405 lehet még ellenállási pont, följebb már nagyobb ugrásokkal gyengülhet az árfolyam. De minderre egyelőre talán nem kerül sor – véli Németh Dávid.
A támadás nyomán hirtelen hangulatváltás történt a befektetők körében, de ezt legalábbis ideiglenesen némi megnyugvás követheti, legalábbis, amíg kiderül, hogyan alakul a geopolitikai helyzet.
Ha az USA közvetlenül is beszáll a konfliktusba Irán ellen, akkor a következmények megjósolhatatlanok, lehetséges, hogy csak a 410-es lélektani határnál áll meg a forint zuhanása, de ez csak spekuláció, hangsúlyozza Virovácz Péter.
Fontos tényező lehet – figyelmeztet Virovácz –, hogy a vállalkozások többsége most tervezi a következő, 2025-ös üzleti évét. A fokozódó bizonytalanságok közepette sokan gondolhatják, hogy most vásárolnak eurót, amíg a forint relatíve erős. Eddig a 400-as szinthez közeledve a vevői túlsúly adott támaszt a forint árfolyamának – most ez megfordulhat, az eladói túlsúly átbillentheti az árfolyamot a 400-as határon és azon túl.
Az MNB nem nagyon tehet most semmit
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) részéről a verbális intervenció "benne van a pakliban", ha a jegybankban úgy látják, elpattanhat a forint árfolyama. A megnyugtató üzenetek azonban csak addig működhetnek, amíg a globális kockázati étvágy a jelenlegi szinten marad.
Ha a helyzet romlana nincs olyan jegybanki nyilatkozat, ami segíteni tudna
– mondja Virovácz Péter. A forint gyengülése mögött ugyanis nem Magyarország-specifikus tényezők állnak, a jegybanknak ezért nagyon szűkös a mozgástere.
A Magyar Nemzeti Bank épülete
Reviczky Zsolt
A jegybank részéről a hangulat javítására lehetőséget biztosít, hogy a napokban Virág Barnabás alelnök több konferencián felszólal előadóként. Az alelnök utalhat például arra, hogy a piac túl sok kamatvágást áraz az idei évre, így hűtve a kedélyeket és támaszt kínálva a forintnak. Ennél keményebb beavatkozás nem várható, és nem is indokolt, a forint árfolyama mindössze 1-1,5 százalékkal gyengült – mondja Németh Dávid.
Kevesebb kamatvágás jöhet idén
Az eddigi előrejelzésekhez képest – esetleg – hamarabb és nagyobbat gyengülő forint azt jelentheti, hogy szűkül a jegybank további kamatcsökkentési lehetősége. Az MNB egy ideje deklaráltan kiemelt figyelmet fordít a pénzpiaci stabilitás fenntartására, s azon belül a forint árfolyamára. Azt hangoztatva, hogy a pandémiás és energiaválság óta az árfolyamgyengülés gyorsabban és erősebben megjelenik az inflációban, mint korábban.
Ha a forint az euróval szemben valóban a 400-410 közötti sávba esne, a jegybank nem tehetné meg, hogy ezzel ne foglalkozzon. Nyílt titok, hogy a jegybank nem szokott direkt devizapiaci intervenciókat végrehajtani, vagyis nem szokott forintot vásárolni azért, hogy a pluszkereslettel erősítse az árfolyamot. Ha az MNB elkezdene interveniálni, ezt a szokását fenn kellene tartania, amihez viszont nincs elég devizatartaléka.
Az MNB monetáris tanácsa legutóbbi kamatdöntő ülése (amelyen 25 bázispontos vágás mellett voksoltak a tagok) után Virág Barnabás alelnök még csak utalni sem volt hajlandó arra, hogy mennyi kamatvágás férhet még bele az idei évbe. A korábbi iránymutatás alapján az idei évre – a mostanit követően – még egy kamatcsökkentés lett volna benne a pakliban. Ezt Virág nem ismételte meg, azt hangsúlyozta, hogy a tanács minden hónapban a 0 és a 25 bázispontos csökkentés között választ majd. (Ebbe elvi szinten akár további három 25 bázispontos kamatcsökkentés is beleférne, aminek eredményeképp 5,75 százalék lenne év végére az alapkamat.)
https://hvg.hu/gazdasag/20240924_MNB-Alig-lesz-gazdasagi-novekedes-iden-Magyarorszagon
Az MNB mozgásterét az is korlátozza, hogy Jerome Powell, a Federal Reserve elnöke még az iráni támadás előtt hűtötte a kedélyeket az amerikai jegybank további kamatcsökkentéseit illetően. (Épp a Fed kamatvágása volt az egyik tényező, ami miatt az MNB a kamatvágás mellett döntött szeptember végén.)
Varga Mihály aggódhat
A korábban vártnál – esetleg – előrébb tolódott forintgyengülés miatt erősen fájhat a feje Varga Mihály pénzügyminiszternek, illetve valamivel kevésbé Kurali Zoltánnak, az Államadósság Kezelő Központ vezetőjének.
Az alaptörvénybe égetett adósságszabály alapján a GDP arányos államadósságnak minden évben csökkennie kell, még ha csak minimálisan (legalább 0,1 százalékponttal) is. Nem mellesleg az adósság csökkentése elvárás az uniós túlzottdeficit-eljárás alatt, és ami fontosabb, ezt várják a nagy nemzetközi hitelminősítők, amelyeknél Magyarországot csak egy-két lépés választja el a bóvli (befektetésre nem ajánlott) kategóriától.
https://hvg.hu/gazdasag/20241001_akk-deviza-adossag-allamadossag-pm-hiany-deficit-2024-allamkotveny
Jelen állás szerint erősen kérdéses, hogy az adósságszabályt az idei évben sikerül-e teljesíteni. Az államadósság mértéke 2023 végén 73,5 százalékon zárt – az idei első félév végére 76,1 százalékra emelkedett.
A Költségvetési Tanács féléves jelentése szerint az adósságszabálynak való megfeleléshez a kormánynak mindenképpen tartania kell az idei évre meghatározott – mármint felemelt – 4,5 GDP-százalékos hiánycélt.
Ezzel kapcsolatban kockázat, hogy a jegybank friss Inflációs jelentésének előrejelzése szerint a GDP 1-1,8 százalékkal nőhet idén. Ez alatta van még a közelmúltbeli kormányzati előrejelzéseknek is, és – különösen, ha a növekedés végül a sáv pesszimistább végéhez lesz közelebb – azt jelenti, hogy a vártnál kisebb értékű GDP-be kell beleférnie az államadósság-állományának.
https://hvg.hu/gazdasag/20240926_MNB-inflacios-jelentes
További kockázat – és itt válik fontossá a forint árfolyama –, hogy az államadósság közel 30 százaléka devizaadósság. Ha a forint gyengül, akkor ez az adósság forintban számolva nagyobb. A Költségvetési Tanács jelentése szerint
2023 végéhez képest 2024 első félévének végére 504,1 milliárd forinttal nőtt a forintban számolt államadósság az árfolyamhatás miatt.
Emlékeztetőül: 2023 végén az euró-forint árfolyam 380 körül mozgott. Nem mindegy, hogy ehhez képest idén év végén 395-ös, 403-as vagy 409-es árfolyamon kell átszámolni az euróadósságot. (Természetesen ugyanez igaz az egyéb devizákra.)
https://hvg.hu/kkv/20241002_izrael-iran-olaj-olajar-opec
